Hírlevél feliratkozás
Stubnya Bence
2021. június 19. 07:00 Podcast

Júliusban elindulhat a kormány új rezsiharca Brüsszelben

Nekem az az érzésem, hogy itt a kormány megpróbál beazonosítani egy újabb rezsiharcot, ami kommunikációs szempontból nagyon hasznos lesz, és a végén majd ki lehet jelenteni, hogy megvédtük a magyar embereket a klímaadótól. Amiről persze eleve nem is volt szó

– mondta Bart István az e heti G7 Podcastban.

Július 14-én hozzák nyilvánosságra az Európai Bizottság részletes javaslatát az EU fő klímavédelmi intézménye, a kibocsátáskereskedelmi rendszer reformjáról, amit nagyjából két éves tárgyalási időszak követhet. A legfontosabb kérdés az lehet majd, hogy bevonják-e a közúti közlekedést és a lakóépületek energiafelhasználását a hatálya alá. 

A G7 podcast e heti adásában erről beszélgettünk Bart Istvánnal, a Klímastratégia 2050 Intézet ügyvezető igazgatójával, az Energiaklub elnökségi tagjával, és Muth Dániellel, a CEU Politikatudományi Doktori Iskola PhD-jelöltjével, a KRTK Világgazdasági Intézet tudományos segédmunkatársával, akiknek nemrég a Másfélfok.hu-n jelent meg a reformmal részletesen foglalkozó cikkük.

A beszélgetést a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.

Nagyon fontos előjelet adhat a várható politikai konfliktusoknak, hogy Orbán Viktor kijelentette, az új nemzeti konzultációban benne lesz a klímaadó kérdése – olyan éllel, hogy ezt a magyar lakosság utasítsa el.

Én ezt egy jelentős csúsztatásnak tartom, mert itt nem klímaadóról van szó. A szén-dioxid-kibocsátási kereskedelem nem adó, hanem rugalmasan változik ahhoz képest, hogy éppen hogyan alakul a kvóták kereskedelme és kínálata. Másrészt, ha lesz is ilyen rendszer a közlekedésben és a lakossági kibocsátásokban, akkor a közlekedésben az üzemanyagellátók, a lakosságban pedig a gázelosztókra fog vonatkozni. Noha ezek a kötelezettségek szigorodni fognak azzal, hogy az EU eldöntötte, hogy fellép 55 százalékra, de ez Magyarország számára nem lesz különösen nagy teher. Valami terhet persze jelenteni fog, és nyilván fontos, hogy legyen szociális ellentételezése a dolognak

– mondta erről Bart István.

Magyarországnak viszonylag alacsony a fajlagos szén-dioxid-kibocsátása uniós összehasonlításban, részben az alacsonyabb egy főre eső GDP-ből, egy főre jutó kevesebb autó számából következően, másrészt amiatt, hogy az iparunk nem olyan nagy, és az energiatermelésünk is viszonylag szénszegény, hiszen sok benne az atomenergia. Emiatt minél jobban megnő a szén-dioxid-kibocsátásnak az ára az iparban, Magyarország más uniós országokhoz képest annál versenyképesebb lesz.

Én azt gondolom, hogy van egy ilyen általános felhajtóerő a klímapolitika mögött, ami Magyarországnak jó lehet

– mondta Bart István.

A beszélgetésben ezen kívül szó volt még arról is, hogy

  • hogyan és mióta működik az európai kibocsátáskereskedelmi rendszer, és hogyan járul hozzá a klímacélok eléréséhez,
  • milyen iparágakra vonatkozik jelenleg a rendszer, és hogyan érintené a rendszer reformja a cégeket az EU-ban és Magyarországon,
  • miért akarnak karbonvámot bevezetni az EU-n kívüli importra, és milyen nemzetközi kereskedelmi konfliktusokra lehet emiatt számítani.

Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a hírlevelünkre! 

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz egyes kormányoknak kell megoldania, hogy a klímavédelem árát ne a szegények fizessék megKiegyenlítő intézkedéseket kell hozni, hogy az uniós kvótakereskedelem kiterjesztése a közlekedésre és a lakóingatlanok fűtésére mindenki számára előnyös legyen - ez derül ki a Cambridge Econometrics friss elemzéséből.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEz volt Európa legmelegebb nyara, és befektetők vagyonokat kerestek ezenAz idei nyár egyik legjobb befektetése a karbon kredit volt, ami az EU klímapolitikájának egyik sarokköve. De hogy működik ez, és jó, ha a hedge fundok a klímaváltozáson szedik meg magukat?

Korábbi vendégeink: 

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Podcast EU európai bizottság kibocsátáskereskedelem klímacélok rezsicsökkentés üvegház Olvasson tovább a kategóriában

Podcast

Holtzer Péter
2024. június 29. 05:39 Podcast

Több kevésbé neves iskola kéne, ahonnan jönnek a diákok – így látják az egyetemen a saját utánpótlásukat

Hafiek Andrea, a Semmelweis Egyetem Oktatásigazgatási Hivatalának vezetője és Benyó Zoltán, az egyetem Doktori Tanácsának elnöke volt a G7 oktatási témájú podcastsorozata, a 28. óra vendége.

Holtzer Péter
2024. június 8. 05:43 Podcast

„Mindenkinek ebből kéne tanulnia” – így segíthet itthon is a világ egyik legnagyobb tanulási platformja

Egyetemi vizsgára készülve, elitgimnáziumban, de tanodákban is tanulnak már itthon az amerikai nonprofit platform oktatási anyagaiból. A 28. óra adásának vendége Lovas Eszter, a Khan Academy hazai képviselője volt.

László Pál
2024. május 28. 09:45 Podcast, Támogatói tartalom

A generatív MI olyan, mint az úthenger – dönteni kell, hogy elé állunk vagy felülünk rá

Minden cégnek jobb, ha inkább felül, és megpróbálja irányítani ezt a dolgot.

Fontos

Bucsky Péter
2024. július 25. 18:19 Élet, Pénz

Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál

Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.

Jandó Zoltán
2024. július 24. 05:46 Adat

Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma

Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.

Torontáli Zoltán
2024. július 23. 15:58 Adat, Vállalat

A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban

Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.