Móricz Dániel: Pontosan annyit takarított meg Magyarország, mint amennyi uniós pénz bejött

Komoly kockázatok vannak Magyarországon: a gazdaság túlhevüléssel fenyeget, miközben a gazdaságpolitika nem használta ki a békeidőket. Különösen aggasztó, hogy a magyar államadósság lejárata a legrövidebbek között van a világon, és hogy a korábbi devizakockázatból kamatkockázat lett. Az is sokatmondó, hogy a magyar belső megtakarítások éppen annyival növekedtek, mint amennyi uniós pénz az utóbbi években beáramlott az országba.

A G7 podcast eheti vendége Móricz Dániel, a HOLD Alapkezelő befektetési vezetője és partnere, akivel a magyar és az európai monetáris politika kihívásait beszéltük végig, miután az Európai Központi Bank 180 fokos fordulatot vett, és szigorítás helyett újra lazítani kezdte a jegybanki politikát az eurózónában. Az adást a fenti lejátszás gombra kattintva lehet meghallgatni. (Vagy bármelyik okostelefonos podcast app letöltése után a “G7 Beszélgetések”-re feliratkozva).

Móricz szerint érdekes, hogy a saját pénzpolitikával rendelkező régiós országok – Lengyelország, Csehország, Románia és Magyarország – hasonló helyen vannak a gazdasági ciklusban, tehát éppen erős a konjunktúra, de máshogyan reagálnak erre. Míg Csehországban például a költségvetési és a monetáris politika is visszafogja a gazdaságot (aminek következtében felértékelődik a cseh korona), addig a román és a magyar út inkább tolerálja az inflációt, hogy gyenge maradhasson a nemzeti deviza.

Magyarország abból a szempontból is kilóg a régióból, hogy itt mind az állam, mind a jegybank prociklikus – tehát az éppen aktuális gazdasági trend hatását felerősítő – politikát folytat, mondta Móricz.^*A költségvetési politika elsőre nem tűnik lazának, de ciklikusan kiigazítva már igen. A magyar jegybanki kamatláb pedig – az inflációhoz viszonyítva – a legalacsonyabb a régióban. A Magyar Nemzeti Bank egyébként most még megteheti, hogy folytassa a laza monetáris politikát, mert az utóbbi évtizedben sikerült az ország devizaadósságainak nagy részét eltüntetni. Ezért nem olyan létfontosságú kérdés az árfolyam, mint korábban, amikor a deviza államadósságot és a devizahiteleseket is figyelembe kellett vennie.

A devizaadósságok eltüntetését valójában annak köszönhetjük, hogy évek óta vastagon pozitív az ország nettó finanszírozási képessége (tehát a folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg egyenlege). Ebben viszont megkerülhetetlen szerepet játszik az országba beáramló uniós pénztömeg. Ez a külfölddel szembeni többlet így is, úgy is magyar államkötvényben kötne ki, attól függetlenül, hogy az állam felpörgeti-e a – jelenleg évente a GDP fél százalékába kerülő – lakossági állampapír-vásárlásokat, mondta Móricz.

Az EKB az előző háborút akarja megnyerni Móricz szerint, nagyon rettegnek a deflációs spiráltól, és ezért elvesztegetik a lehetőséget, hogy a jó körülmények idején szigorítsanak, hogy később, amikor kell, lehessen honnan lazítani. A magországok szempontjából túl laza monetáris politika azért is hátrányos, mert függővé teszi a bankrendszert. Ezzel együtt annyira nem tragikus a gazdasági helyzet Európában, hiszen csökkenő lakosság mellett az alacsony GDP-növekedés is nagy sikernek számít.

Kövesd a G7 Beszélgetéseket Itunes-on, Overcaston vagy bármelyik podcast-appon! (De csak miután lájkoltál minket Facebookon és feliratkoztál a hírlevelünkre.) Korábbi vendégeink: