Lakatos Péter 28 éve vezeti a Videotont – Sinkó Ottóval közösen. A magyar cég elképesztően sokféle ipari területen jelentős játékosként van jelen: egyes tevékenységekben a globális elitbe tartozik, máshol viszont csak egy a régiós versenytársak közül.
A Videotont mára mégis jobbára elfelejtettük, ami Lakatost is zavarja. A tervei között mégsem szerepel, hogy ezen változtasson, a céget ugyanis nem abban tartja erősnek, hogy újra valamilyen fogyasztói márkát építsenek köré. Anno ez nem így volt, még sokan emlékszünk a Videoton tévékre a ’80-as ’90-es évekből, de ez már nem jön vissza, a nemzetközi beszállítói lánc tagjaként a vállalati erősségeket másban kell mérni.
Péterrel még beszélgettünk a legnagyobb kihívásokról, mint a munkaerőhiány vagy a generációváltás kérdése, ami náluk is lassan aktuális lehet, de a Videotontól kissé eltávolodva az is érdekelt, hogy mit gondol a magyar elit és ezen belül a saját társadalmi felelősségéről. Podcast a G7-en.
Podcast
Nagyrészt kidobott közpénz a külföldi beruházások állami támogatása
Miért kritizálta Matolcsy György a kormányt azzal, hogy túl sok állami forrást fordít a külföldi működőtőke bevonásra és újraiparosításra? A G7 Podcastban Medve-Bálint Gergővel, a téma kutatójával beszéltük át.
Hamarosan kiderülhet, kik tettek ezermilliárdokat a NER vagyonlerakóiba
Az EU szerint a hatóságokon túl civilek és újságírók számára is megismerhetővé kell tenni a magántőkealapokban lévő vagyon tényleges tulajdonosait.
Az ár- és divatérzékeny magyar vásárlók imádják a használt ruhát és az ultra fast fashiont is
Az ultra fast fashion az elmúlt években ötszörösen vagy még nagyobb mértékben nőtte túl a divatipar többi részét.
Fontos
Valódi pénzgyárat indíthatott volna be a magyar vállalkozó hamis brazil kötvénye
Alkalmas lehet a hamis kötvény kvázi tisztára mosására, ha valaki úgy viszi be egy cégbe, ahogy azt a papíron ezermilliárdokat érő brazil állampapírral tették.
Van már akkora bajban Európa, hogy Egyesült Államok legyen belőle?
A Draghi-jelentés jó látleletet nyújt az EU gazdasági kihívásairól, de erősen kérdéses, hogy érdemes és lehetséges-e a központosítás felé elmozdulni.
A Pénzügyminisztérium szerint kacsa a Nők 43+ról szóló hír, marad a Nők 40
Megjelent a hír, hogy 2025-től Nők 43+ lesz a Nők 40 helyett, és az OECD is javasolt a szigorítást, de a kormány nem tervez ilyesmit.
