Nyugat-Európában sokan tapasztalhatják anyagi körülményeik viszonylagos romlását, keleten a felzárkózásból maradnak ki jól körülhatárolható csoportok.
Kevesebb államilag finanszírozott egyetemi hely, nehezített gimnáziumi bejutás lehet a technikumok népszerűsítésének útja az utóbbi napok hírei alapján.
Ezúttal sem sikerült tartani a hiánycélt, de eddig is azt hangsúlyozták, hogy a lényeg a csökkenő trend. Ezt pedig könnyebb magasabb bázisról folytatni.
A fogyasztás egyre jobban alakul, az ipar azonban továbbra is szenved, és a külpiacok állapota sem ad okot túl sok bizakodásra.
A Bonbonetti gyárat a 30-as években alakította ki Stühmer Frigyes vállalata, most a Petro Porosenko volt ukrán elnökhöz köthető Roshen zárja be végleg.
Közép-Európában nem fenyeget válság, a hivatalosan Moldovához tartozó Transznisztriában viszont egyelőre nem látni, hogyan vészelik át a telet orosz gáz nélkül.
Ha az országok közötti eltérő árszínvonalat is figyelembe vesszük, akkor már százból hat magyar jövedelme éri el legalább az EU-átlag szintjét.
Románia a lista másik vége felé is képviselteti magát, ami az ország fejlődésének belső egyenlőtlenségeit mutatja. A magyar régiók közül több is egész jól áll.
Nem teljes kapacitáson, de kedvező esetben újraindulhat a termelés a Dunai Vasműben egy svájci-szlovák konzorciumnak köszönhetően.
A román társadalom több mint fele már lehagyta magyar társait az uniós jövedelmi rangsorban a vásárlóerő-paritáson mért adatok alapján.