50 bázisponttal mérsékelte az amerikai kamatokat a Federal Reserve (Fed), ami két szempontból is figyelemre méltó lépés: egyrészt a kamatvágások jellemző léptéke 25 bázispont, másrészt négy év után most csökkent először az amerikai alapkamat. A lépést követően gyengült a dollár árfolyama, a fellendüléskor jól szereplő részvényeké viszont nagyot növekedett.

Előzmények: noha az amerikai infláció még nem süllyedt a Fed célsávjába, a pénzromlás ellenében ható magas kamatok nem kedveznek a gazdaságnak. Az Egyesült Államok munkaerőpiacán már válságtünetek mutatkoztak a nyáron, a munkanélküliségi ráta például hároméves csúcsra nőtt. A kamatcsökkentés tehát nem volt kérdéses, a mértéke azonban okozott némi meglepetést.

Miért fontos ez? A kamatcsökkentéssel a Fed más jegybankok számára is több teret enged a lazításra vagy épp az általuk kezelt valuta árfolyamának megerősítésére, ha a szigor fenntartása mellett döntenek. A jegybanki alapkamatok – illetve azok pályája – közötti különbségek is számítanak ugyanis abban, hogy mennyire vonzók az egyes devizák a befektetők számára.

• Az alapkamatokhoz igazodnak a hitelek és a betétek kamatai is, a magas kamatkörnyezet tehát a megtakarításra, a fogyasztás és a beruházások elhalasztására készteti a gazdasági szereplőket, míg az alacsony kamatok révén olcsóbbá váló kölcsönök (és a kisebb nyereséggel kecsegtető megtakarítások) épp ellenkezőleg hatnak.

Tágabb kontextus: az Európai Központi Bank idén már kétszer, júniusban és szeptemberben csökkentett az eurózóna alapkamatán, ami jelenleg 3,5 százalék – a dolláré a szerdai döntéssel 4,75-5 százalékra csökkent.

• A Magyar Nemzeti Bank közel egy éve csökkenti az alapkamatot, ami a 2022 szeptemberében beállított 13 százalékról több lépésben 6,75 százalékig süllyedt ez idő alatt. (Közben egy ideig az egynapos betét volt a meghatározó eszköz, amely bő fél évig 18 százalékon állt, majd fokozatosan csökkent, mígnem összeért az alapkamattal.)

Alulnézet: a kormány és hozzá közel álló szervezetek gyakran róják fel a jegybanknak a konzervatív monetáris politikát, ami miatt túlságosan lassan csökken az alapkamat – ehhez az amerikai döntés újabb munícióval szolgálhat az MNB kritikusainak. A jegybank célja a magas kamatokkal a még mindig viszonylag magas, de már a toleranciasávba süllyedt infláció csillapítása.

• Magyarországon mostanában különösen gyengén alakult a fogyasztás és a beruházási aktivitás, aminek Nagy Márton gazdasági miniszter szerint a külföldi költésektől kezdve az „óvatossági motívumig” sok oka lehet, és a növekedési lehetőségeket beárnyékoló tendenciák fennmaradásának szempontjából kérdés az is, hogy a jegybank „mikor ereszt ki”.

Mi várható? A forint alapkamatáról jövő kedden hoz újabb döntést a Monetáris Tanács, amely január és július között minden alkalommal a csökkentés mellett döntött a havonkénti kamatmeghatározó ülésein, de augusztusban már nem változtatott, jobbára a változékony pénzügyi piaci folyamatok, a geopolitikai feszültségek és az inflációs kilátásokat övező kockázatok miatt.

• Nem kérdés, hogy a kormány a csökkentésnek örülne, de a jegybank számára óvatosságra adhat okot, hogy a forint a nagyobb amerikai kamatvágás nyomán sem igazán erősödött.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMindenki jobban jár, ha a kormány és a jegybank is a saját dolgával foglalkozikHosszabb távon sem a szóbeli nyomásgyakorlás, sem az egyes részpiacok kamatszintjeinek direkt, jegybanktól független irányítása nem célravezető.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHiába nőnek meglepően a fizetések, nem merjük elkölteniA jelenlegi helyzet jó példát mutat arra, hogy aligha csak a jövedelmek alakulásán múlik, mennyire visszafogott a háztartások fogyasztása.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet Pénz alapkamat dollár fed jegybanki alapkamat Olvasson tovább a kategóriában