A magasabb jövedelmű háztartások húzták fel a lakossági fogyasztást Magyarországon 2024. második negyedévben. A fogyasztás volumene 14,9 százalékkal volt magasabb a 2021. első negyedévi szinthez képest a Magyar Nemzeti Bank inflációs jelentése szerint. Ezzel az adattal Magyarország az európai rangsor első harmadában szerepel.

Számokban: a legjobban kereső 20 százalékhoz köthető a magyarországi fogyasztás 35,8 százaléka, továbbá a felső 40 százalék a fogyasztás 59,3 százalékáért felelős. A legszerényebb jövedelmi ötöd költéseinek aránya a teljes fogyasztásból mindössze 9 százalékot tesz ki, vagyis legszegényebb rétegekhez képest négyszer annyit fogyasztanak a leggazdagabbak.

• Gyorsabban nőtt a gazdagok jövedelme és kevésbé érintette őket az infláció, aminek eredményeképp a felső jövedelmi ötöd háztartásainak reáljövedelme 21,4 százalékkal nőtt. Az alsó jövedelmi ötöd háztartásainak áremelkedéssel korrigált jövedelme viszont csak 11,4 százalékkal emelkedett 2021 első és 2024 második negyedévei között.

Miért fontos ez? A magyarországi fogyasztás rendkívül alacsony, főleg, ha a jövedelmek gyors emelkedését is figyelembe vesszük. A jelenség a kormányt is aggasztja, és bár a gazdaságpolitikája sok szempontból felelős érte, Nagy Márton gazdasági miniszter elsősorban az „óvatossági motívumot” és a külföldi vásárlásokat szokta említeni az okok között.

• A szomszédos országok élelmiszerboltjaiban megduplázódott a magyar bankkártyákkal elköltött pénz összege 2022 és 2023 között az MNB elemzése szerint, 24,1 milliárd forintról 45,5 milliárdra növekedve. Ezek a költések a magyar ügyfelek bolti kártyás forgalmának 0,23 százalékát tették ki két éve, ami 2023-ra 0,37 százalékra emelkedett.
• A megtakarítások összege gyorsabban emelkedett, mint a fogyasztás. A felső jövedelmi ötöd háztartásai a jövedelemnövekedésük közel felét megtakarítják, így az elmúlt években tapasztalt reálbér-növekedésük megtakarításaikat is gyarapította, hozzájárulva a rekord magas lakossági pénzügyi megtakarítások felépüléséhez, derül ki a jegybanki elemzésből.

Tágabb kontextus: a magyar fogyasztás alakulásában nincs semmi különös a GKI elemzése szerint: válságban csökken, fellendüléskor nő, de a háztartások a szokásos életszínvonalukat próbálják megtartani, és a jövedelemnövekedésnek csak egy részét költik többletfogyasztásra. Az inflációs válság által megtépázott fogyasztói bizalom mindenesetre csak nagyon lassan épül vissza.

Mi várható? 2023-ban még a bizonytalan körülmények és a magas infláció miatt a háztartások félretették a pénzt a visszaeső fogyasztási ráta mellett, idén azonban a háztartási fogyasztás a gazdasági növekedés támasza lehet az MNB előrejelzése szerint. A lakosság viszont továbbra is óvatos, a fogyasztás idén 3,4–4, jövőre 3,4–4,4, 2026-ban pedig 2,9–3,9 százalék között bővülhet.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSaját farkába harap a magyar modell, ennek tünete, hogy nem fogyasztunkA rövid távú okok mellett a kormány hosszú ideje követett gazdaságpolitikai irányvonala is erősen közrejátszik abban, hogy nem költünk többet.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat fogyasztás inflációs jelentés jövedelem mnb Olvasson tovább a kategóriában