Világszerte új üzemeket létesítenek a kínai autógyárak, ám ezekben az egységekben a pekingi kormány szándékai szerint csak a végső összeszerelési munka történhet majd a Bloomberg értesülései szerint. Az illetékes minisztérium többek között a Magyarországon beruházó BYD-t is arra kérte, hogy a technológiát, illetve a főbb alkatrészek gyártását ne vigye ki Kínából.

Miért fontos ez? Jórészt a kínai gyártású gépkocsikra kivetett vámok miatt válnak fontossá az ottani autóipari szereplők számára az európai és amerikai gyárberuházások. A mostani kormányzati kérés értelmében a gyártóknak Kínában kell elkészíteni a gépkocsik alkatrészeit, amelyeket összeszerelésre kész csomagokba^*angolul knock-down kit összeállítva exportálhatnak a külföldi leányvállalataiknak.

• Ha csak ezen alkatrészkészletek összeszerelését végzik majd az európai üzemeikben a kínai vállalatok, akkor kérdésessé válik a termékeik megfelelése a származási szabályoknak, amelyek előírják az ahhoz szükséges hozzáadott érték mértékét, hogy a külföldi alkatrészekből összeállított termékek európai gyártásúnak számíthassanak.

Reakciók: nem mindegy, hogy összeszerelő üzemeket vagy valódi autógyárakat építenek-e Európában a kínai vállalatok, vetette fel a problémát már augusztus elején Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság ügyvezető alelnöke a kérdéses beruházásokkal kapcsolatban.

• Nem kommentálta a BYD a Bloombergnek a kormányzati iránymutatást, de az vélhetően nem kedvez a vállalat globalizációs törekvéseinek. A cég Brazíliában például nagyjából felerészt helyi alkatrészekből álló gépkocsik gyártására vállalkozott, a Great Wall-lal együtt.

Alulnézet: a BYD szegedi üzemében a tervek szerint a teljes gyártási folyamatnak teret adna az akkumulátorgyártás kivételével, az energiatárolókat Kínából hozná Magyarországra a vállalat. Szijjártó Péter továbbá májusban a gyártáson túlmutató lehetőségekről egyeztetett a BYD vezetőivel, a szolgáltatások és a kutatás jelentőségét hangsúlyozva.

• Az ipar és a kutatás összekapcsolásának fontosságát hangsúlyozta a napokban Bódis László innovációért felelős helyettes államtitkár is, aki szerint az e szempontból elért eredmények miatt is vonzó a kínai befektetőknek Magyarország. A BYD magyarországi helyszínválasztásában szerepet játszott a Szegedi Tudományegyetem közelsége is.
• Magyarországon már most is követi a BYD elektronikai alkatrészgyártással foglalkozó leányvállalata a kínai kormány fenti elképzelését a 24.hu cikke szerint: a cég árbevétele döntően az Európai Unió országaiba irányuló exportból származik, amit jórészt felemészt a Kínából történő beszerzés, így a magyarországi hozzáadott érték minimális.
• Ez azért problémás, mert csak a hozzáadott érték járul hozzá ténylegesen az ország gazdaságához, miközben a hatalmas átfolyó tétel kitetté teszi hazánkat a Kína és az EU közötti kereskedelmi–politikai, valamint a logisztikai kockázatoknak.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkGazdasági függésben kis híján világbajnok MagyarországAz OECD egy új adatsora ismét megerősítette, hogy Magyarország termelése nagyon erősen importfüggő, és hazánk erősen ki van téve a világgazdaság szeszélyeinek.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem segítenek az óriásberuházások a magyar gazdaságonNagyobb mértékben estek vissza a beruházások, mint a járvány miatti lezárások idején, nem látszik nyoma az épülő autó- és akkugyáraknak sem.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkZakatol, de nem jut előre a Magyarország nevű összeszerelő üzemA magyar gazdaságban megtermelt érték egyre nagyobb részét exportáljuk, de nem lépünk feljebb a nemzetközi termelési láncokban az OECD friss adatai szerint.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Vállalat Világ BYD elektromos autó kínai autó kínai gazdaság összeszerelő üzem Olvasson tovább a kategóriában