Hírlevél feliratkozás
Stubnya Bence
2024. október 5. 05:00 Podcast

Nagyrészt kidobott közpénz a külföldi beruházások állami támogatása

Nem elsősorban a külföldi beruházókkal van a probléma. A probléma azzal van, hogy olyanok érkeznek, amelyek nem hoznak kutatás-fejlesztési tevékenységet magukkal, nem integrálódnak a hazai felsőoktatási-kutatási szférába, nincs szükségük igazán magasan kvalifikált munkaerőre, vagy csak kevésre, ezzel párhuzamosan pedig elsikkad azoknak a területeknek a fejlesztése, amelyekre szükség lenne a gazdasági fejlebblépéshez. Magyarország egy olyan gazdasági modellbe ragadt benne, ami nem segíti a feljebblépést, a félperiféráira való beragadást erősíti meg tulajdonképpen – mondta Medve-Bálint Gergő a G7 Podcastban.

Visszatérő kritika a magyar gazdaságpolitikával kapcsolatban, hogy túlzottan támaszkodik a külföldi multinacionális cégek hazai befektetéseire, amellyel korlátozza a gazdaság fejlődési lehetőségeit. Nemrég Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke kritizálta ilyen alapon a kormányt. A G7 Podcastban a terület kutatójával, Medve-Bálint Gergővel, a HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont főmunkatársával és a Budapesti Corvinus Egyetem docensével arról beszélgettünk, hogy miért függ ennyire a külföldi cégektől a magyar gazdaság, mi köze van ennek az ország uniós tagságához, és mi az oka, hogy nem túl erős az ország teljesítménye sem a felzárkózásban, sem a regionális egyenlőtlenség csökkentésében.

A műsort a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban.

Medve-Bálint szerint a külföldi beruházások állami támogatása nagyon nagy részt lényegében kidobott közpénz. „Ha azt vesszük, hogy azokat a sok tíz-százmilliárd forintokat lehetne egészen más területekre fordítani, például infrastruktúrafejlesztésre, oktatásra, egészségügyre, kutatás-fejlesztésre, akkor rögtön másként néz ki az a kép, hogy egyrészt sikeresek vagyunk a külföldi tőke vonzásában, másrészt vannak olyan területek, amelyre nem jut elég pénzt. Holott lehet, hogy ha az arányok megfordulnának, akkor sokkal jobban járnánk” – mondta.

A közép-európai országok egymással versenyeznek a befektetésekért, de ezzel valójában rosszul járnak. „Ha ez a logika, hogy egymással versenyezzünk, és ugyanazokat a főleg feldolgozóipari multicégeket próbáljuk vonzani, akkor valóban egy olyan versenyhelyzet alakul ki, amiből nagyon nehéz a kiút. Egyoldalúan ezt valószínűleg nem lehet megváltoztatni, mert ha egy kormány egyoldalúan úgy dönt, hogy nem ad támogatást, akkor az valószínűleg ténylegesen versenyhátrányba hozza.

De ha egyébként minden egyéb szempontból az az ország megfelelő beruházási célpont, akkor miért ne menne oda a külföldi tőke? Lehet, hogy ez provokatívan hangzik, de ki kéne próbálni

– mondta.

A közép-európai kormányok leginkább az EU-s keretrendszeren belül erre szolgáló regionális fejlesztési célú beruházástámogatásokkal versenyeznek a multik kegyeiért. Az uniós cél itt az lenne, hogy egy hátrányos helyzetű régióban olyan gazdasági tevékenység jöjjön létre, ami által az adott térség fejlődik, és ezáltal csökkenjenek az EU-n belüli regionális különbségek.

Igen ám, de a csavar ott van, hogy a beruházók legtöbbje nem fog egy igazán hátrányos helyzetű térségbe, például egy olyan nógrádi vagy dél-alföldi térségbe települni, ahol gyenge a közlekedési infrastruktúra, nincs elég szakképzett munkaerő, hanem inkább megy Győr-Moson-Sopronba vagy Fejérbe, ami az uniós referencia alapján ugyanabba a támogatási kategóriába esik, de ott lényegesen jobb kondíciókat talál. Vagyis az a paradox helyzet állt elő, hogy az állami támogatáspolitika megerősítette a területi egyenlőtlenségeket

– mondta erről.

A kutató szerint ahogy a regionális támogatásokra, úgy általánosságban a kohéziós politikára is igaz, hogy nem segíti a regionális egyenlőtlenségek csökkentését. „Ahhoz, hogy ez ne így legyen, át kéne gondolni a térségek besorolását, nemcsak az uniós átlagot, hanem a belső területi egyenlőtlenségeket is figyelembe venni. De az is igaz, hogy az Európai Bizottságnak is fontos, hogy ezek a pénzek jól hasznosuljanak. Márpedig jól hasznosulni a fejlettebb régiókban fognak tudni, mert azok tudnak jobb, innovatívabb, hosszú távon jobban megtérülő pályázatokat beadni. Ezért nem teljesen az Európai Bizottság logikájának ellentmondó az, hogy a fejlettebb térségek nyernek többet az uniós pénzeken” – mondta.

Az összképet tekintve Medve-Bálint Gergő szerint az is kétségbe vonható, hogy egyáltalán lehetséges-e szakpolitikai beavatkozással eredményt felmutatni hosszú távon a felzárkózás terén, képes-e egy szakpolitika a piaci erőket felülírni vagy ellentételezni.

Lehet, hogy ideig-óráig igen, de ahhoz, hogy ez ne egy újraelosztáson alapuló területi különbségcsökkentés legyen, hanem piaci alapú, a humántőkét, az intézményi kapacitásokat kéne fejleszteni. És ez egy hosszú távú, évtizedes vagy akár több évtizedes beruházás. De nem lehetetlen

– mondta.

A beszélgetésben szó volt még arról is, hogy:

  • Mi az oka annak, hogy a külföldi cégek nem nagyon hoznak ide magasabb hozzáadott értékű munkahelyeket?
  • Miért van az, hogy Lengyelországban és Csehországban megerősödtek hazai tulajdonú multi cégek az elmúlt évtizedekben, magyar multiból viszont sokkal kevesebb jött létre?
  • Mekkora mozgástere van a városi szintű felzárkózási próbálkozásoknak az országos szintű gazdaságpolitikához képest?

Medve–Bálint Gergő és Éltető Andrea egyik témába vágó tanulmányáról korábben részletesebben is írtunk.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA kormány és a multik sem járnak rosszul az ország gazdasági függőségévelA magyar és a lengyel nemzeti kormány is jobban támogatta a multik beruházásait az elődeinél. Egy új tanulmány szerint ez nem ellentmondás, az EU szabályaiból következik.

Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a hírlevelünkre!

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHamarosan kiderülhet, kik tettek ezermilliárdokat a NER vagyonlerakóibaAz EU szerint a hatóságokon túl civilek és újságírók számára is megismerhetővé kell tenni a magántőkealapokban lévő vagyon tényleges tulajdonosait.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgy évszázaddal később is kimutathatók az oktatáspolitikai döntések hatásaiA Klebelsberg-korszak általános iskolái jobban ellenálltak a falusi iskolák bezárásának. A népességfogyás miatt ma a kisvárosi gimnáziumok kerültek veszélybe.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkElviselhetetlenül sokat nyomkodja a gyereke a telefonját? Nem, ettől még nem lesz függő!Bár a szülők számára ijesztő lehet, ha a gyereket ránézésre más nem is érdekli, csak a telefonja, mégsem lehet függőségnek hívni ezt.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkFélmegyebérlet lehet a Budapest-bérlet vita megoldása, de a jeggyel utazókról megfeledkeztekA kormánypárti városok nem kérnek a Lázár-féle vármegyebérletből, amit annyira erőltetnek a fővárosban.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Podcast Európai Unió fdi felzárkózás kelet-közép-európa regionális beruházási támogatás Olvasson tovább a kategóriában

Podcast

Bucsky Péter
2024. november 9. 06:02 Podcast

Sikeres, innovatív magyar cégekhez kiszámítható oktatás és kutatás is kellene

Csehország és Észtország állva hagyta innovációban Magyarországot. A G7 Podcastban Cséfalvay Zoltánt kérdeztük, hogy mit lehetne jobban csinálni.

Bucsky Péter
2024. október 26. 06:10 Podcast

Sok pénzzel nyomul a Balkánon a kormány, de miért jó ez Magyarországnak?

200 milliárd forint kedvezményes kölcsönt nyújt hazánk Észak-Macedóniának. A térség szakértőjével készített podcastunkból kiderül, hogy mire fordíthatják ezt az összeget.

Holtzer Péter
2024. október 19. 06:04 Podcast

Már azt sem tudjuk pontosan, hogy hány gyerek jár a magyar iskolákba

Egyre kevesebbet tudunk a közoktatásról, pedig szakpolitikai elemzések nélkül át sem lehet gondolni, hogy mit kellene hosszú távon csinálni.

Fontos

Pletser Tamás
2024. november 10. 06:08 Tech, Vállalat

Atom- és gázenergia fogja táplálni a jövőt meghatározó technológiát

Versenyt futnak az energiaellátásért a mesterséges intelligencia fejlesztésére hatalmas összegeket költő amerikai informatikai vállalatok.

Gajda Mihály
2024. november 9. 17:40 Világ

A tengerszoros, amelynek lezárásától a legjobban fél a világ

A Hormuzi-szoroson halad át a világ kőolajforgalmának ötöde, ennek veszélyeztetése pedig fontos ütőkártya az Izraellel konfrontálódó Irán kezében.

Torontáli Zoltán
2024. november 8. 14:48 Közélet, Vállalat

Csak közpénz milliárdokkal lehetne fenntartani a Dunaferrt, de ez nem magyar sajátosság

A Liberty szintén vergődő cseh és román cége is folyamatos állami szerepvállalással maradt eddig életben, de nem sokkal jobb a helyzet Nyugat-Európában sem.