Ha teljesülnének a párizsi klímaegyezmény vállalásai, akkor a magyar GDP-veszteségek várhatóan egy százalék alatt maradnának.
Kockázatos, ha a mély megértést, ami új dolgok megalkotásához szükséges, elcseréljük a felszínes ismeretekre.
A hazai közbeszerzések sok visszássága tetten érhető a 3-as metró járműtenderén, és nincs rá garancia, hogy kibírja a következő évtizedeket a vitrinbe való flotta.
Idén nyáron papírforma szerint a szocho csökkentése mellett a minimálbér emelése várható.
Változóban van a nukleáris alappal kapcsolatos költségvetési szemlélet, így talán mégsem éljük fel gyermekeink jövőjét.
Sok térségbeli ország szemmel látható eredményeket ért el tíz év alatt a korrupció csökkentésében, miközben Magyarország a másik irányba haladt.
A high-tech iparágakban a magasabb hozzáadott érték felé mozdulhatnánk, de ehhez több k+f támogatás is kell.
Az uniós támogatásokkal együtt legalább 2000 milliárd forint az az újraosztás, amely eltorzítja a magyar gazdaság szerkezetét, ennek a pénznek sokkal jobb helyet lehetne találni.
A külföldi tulajdonú cégek dolgozóinak száma a magyarok rovására nőtt a feldolgozóiparban, és az összeszerelő üzemekben az alapbérek sem kiemelkedőek, így ideje lenne átgondolni a támogatásukat.
Nem is olyan rég még elképzelhetetlen volt, de idén a kínaiak már többet vásárolhatnak az interneten, mint offline. Mi várható idehaza?