Bár csak 2027-től kell a jelenlegi hőszivattyúkról áttérni a drágább verziókra, a kereskedőknél már most erősen fogynak a készletek, és egyébként is „infláció van”.
Épp akkor törnek be új szereplők, amikor csökken az utasok száma és vásárlóereje is.
Ha a lakosság nem hisz a növekedésben, akkor nem fogyaszt, de akkor a cégek nem ruháznak be, de akkor nem lesz növekedés.
Az intézkedés rövidtávú hatása mára kifulladt, de továbbra is olyan piactorzítást okoz, amelynek mellékhatásai senkinek sem jók.
Néhány dolgot egész jól megoldott, de üzleti érzéke nem volt, csődbe ment, és amikor elkezdett hallucinálni, az egészen furcsa eseményekbe torkollott.
Áfa- és jövedékiadó-emelés, bankadó, az állami bérek befagyasztása és még számos intézkedés jön, hogy javuljon a költségvetés egyenlege.
Az első Orbán-kormány lakástámogatási programja végül fenntarthatatlannak bizonyult, igaz, most az akkorinál jóval kevesebben lesznek jogosultak.
2015-ben a szezon közepén 600 forintba került egy kiló eper Magyarországon, 2023-ban ennek több mint a háromszorosa, 2024-ben a kétszerese volt a jellemző.
Továbbra sem lehet tudni, hogy milyen 150 új gyárról beszél a kormány, pedig fontos lenne, mert a terv eredményessége nem a mennyiségen, hanem a minőségen múlik.
Teljesen más a helyzet, mint az élelmiszereknél, a patika simán lenyelheti az összeget, és még nem is lehet ezért hibáztatni.