Hírlevél feliratkozás
Bucsky Péter
2024. február 10. 04:38 Podcast

Egy évszázaddal később is kimutathatók az oktatáspolitikai döntések hatásai

Az 1930-as évek iskolafejlesztési programjáról sikerült települési szintű adatokat találni pécsi kutatóknak. Ez alapján a Klebelsberg Kunó kultuszminiszter idején végrehajtott oktatáspolitika területi vizsgálatára lett lehetőség.

Az eredmények pedig azt mutatják, hogy a mai napig kihatása volt ennek a közel száz éve indult programnak. Ez is rámutat, hogy

a területi folyamatok meglepően hosszú időtávban működnek úgy általában, nem évekről, hanem rendes körülmények között is minimum évtizedekről beszélünk, de az évszázados időskála sem ritka.

emelte ki Pirisi Gábor a Pécsi Tudományegyetem egyetemi docense, a Társadalomföldrajzi és Urbanisztikai Tanszék tanszékvezetője.

A műsort a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.

A Területi Statisztika folyóiratban megjelent, Muity Györggyel és Nagy Ádámmal közösen írt tanulmány rácáfol arra a közkeletű elképzelésre, hogy a népiskolai program főleg a külterületekre, a tanyákra koncentrált volna. Az 1920-as és 1930-as években ugyanis rengeteg új iskola jött létre a nagyvárosokban, így például a mostani Budapest külső kerületeiben is.

A programra nagy szükség is volt, hiszen Magyarország Európa fejlettebb régióitól az alapfokú képzésben elmaradt, jóval magasabb volt az írástudatlanok aránya. Ráadásul az országon belüli területi különbségek is jelentősek voltak. (Magyarország regionális adatai itt böngészhetők.)

Írástudatlanság Európában 1930-ban. Forrás: Diebolt, C., & Hippe, R. (2019). The long-run impact of human capital on innovation and economic development in the regions of Europe. Applied Economics, 51(5), 542-563.

A legendagyártás utólag teszi kiemelkedővé a két világháború közötti iskolarendszer eredményeit. Bár valóban jobb volt Magyarországon a helyzet, mint a legtöbb térségbeli utódállamban, de azért a fejlett országoktól és régióktól érdemi volt az elmaradás.

Tudni kell azonban minden kor eredményeit a maga adottságaival együtt vizsgálni: a külterületi iskoláknak kiemelkedő szerepe volt az akkoriban 1,9 millió külterületi lakos alapvető képzésében. De amint megindult az urbanizáció, a lakosság gyorsan elhagyta ezeket a területeket. Az itteni, jellemzően egy tanteremből álló, egy tanítóval működő iskolák bezárását pedig a magasabb pedagógiai színvonal iránti igény is ösztönözte.

Baranya megyei példákból látható, hogy a Klebelsberg-korban létesült iskolák a későbbi bezárásokkal szemben ellenállóbbak voltak, tovább működtek. Ebben annak is szerepe lehetett, hogy már akkoriban is igyekeztek egy-egy kistérség központi falujában létrehozni ezeket.

Az 1960-as és 1970-es évek iskolapolitikája sem a falvak ellenére jött létre: egyszerűen reagáltak a demográfiai folyamatokra, a falusi gyerekszám visszaesésére.

Másrészt a kornak megfelelő, korszerűnek mondott iskolaépületeket, tornatermeket építettek. Mindezeket már csak egy nagyobb helyen, egy nagyobb épületben tudták teljesíteni – ezeket szolgálták a körzetes iskolák.

Ma már látjuk ennek a hátulütőjét, lehet, hogy akkor is látták, ez a folyamat nyilvánvalóan felgyorsította a vidéki térség hanyatlását, mert azok a települések, ahonnan aztán elkerült az általános iskola, azok még kevésbé tudták megtartani a népességüket.

– emelte ki Pirisi Gábor.

Már eljutottunk oda, hogy 

az alapvető demográfiai folyamatok miatt nagyon-nagyon nehezen fenntarthatóvá váltak az iskolák, most már viszonylag nagyobb településeken is.

Eddig főleg a falvak általános iskoláinak megszűnése okozta a kihívást. Azonban mára a kisvárosok középfokú oktatásának fenntarthatósága került veszélybe. Egyre nagyobb kihívást jelent a kisvárosi középfokú oktatásba nem csak tanárokat, de diákokat is találni.

A kisvárosi középiskolák sokszor azzal szembesülnek, hogy kifejezetten komoly erőfeszítéseket kell tenniük arra, hogy fölkutassák azokat a gyerekeket, akik beiratkoznak hozzájuk.

– mondta el Pirisi Gábor.

A középosztály ugyanis egyre inkább a nagyvárosokban oktatja már középfokon is gyermekeit, mivel ott várnak magasabb színvonalú oktatást.

Új kihívások is megjelentek a hazai oktatásban: a külföldön dolgozó szülők gyermekeit sokszor itthon hagyják, és a nagyszülők nevelik őket. De az is gyakori, hogy már általános iskolás korban többször váltanak nem csak lakóhelyet, de országot is a gyermekek. A jelentős területi és társadalmi egyenlőtlenségek mellett ez még tovább fokozza a hazai oktatás széttöredezettségét.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkElviselhetetlenül sokat nyomkodja a gyereke a telefonját? Nem, ettől még nem lesz függő!Bár a szülők számára ijesztő lehet, ha a gyereket ránézésre más nem is érdekli, csak a telefonja, mégsem lehet függőségnek hívni ezt.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkFélmegyebérlet lehet a Budapest-bérlet vita megoldása, de a jeggyel utazókról megfeledkeztekA kormánypárti városok nem kérnek a Lázár-féle vármegyebérletből, amit annyira erőltetnek a fővárosban.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgy-két év is eltelhet, mire azt mondhatjuk, hogy kijöttünk ebből a válságbólÚjra nő a gazdaság, a reálbér és egyszámjegyű az infláció. Ennek örülhetünk, de annak nem, hogy a megélhetési válság ettől még nem ért véget: erről szól a Függő Változó új adása.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMinden élőlényben ott ketyeg egy belső óra, de mi a sajátunkat egy évszázada elállítottukA G7 Mentés másként című podcastjának vendége Dr. Purebl György pszichiáter, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének igazgatója.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz idő nemcsak pénz, élet is - mi vár a magyar magánegészségügyre és a betegekre?Hová tűntek a betegek a magán és az állami egészségügyből? Mentés másként podcastunk új epizódjában ezeket a kérdéseket is körüljárjuk.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTényleg jobban élnek a románok, mint a magyarok?Románia megelőzte Magyarországot egy főre eső GDP-ben. De mik voltak a gyors növekedés okai? Utánajártunk a Függő Változó új adásában.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSzázmilliárdok elköltése nélkül, az utasok igényeire figyelve is vonzóbbá lehet tenni a közösségi közlekedéstHazai példák is mutatják, hogy jobb szervezéssel, a meglévő eszközparkkal, érdemi többletforrás nélkül is sokakat lehet a közösségi közlekedésre megnyerni.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz akkugyárak megjelenése megrángatta a magyar munkaerőpiacot, ezres nagyságrendben igényli a szakembereketFőleg a fiatalabb szakembereket el is szívják a magyar kis és középvállalatoktól.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Podcast Klebelsberg Kunó Pécsi Tudományegyetem Pirisi Gábor podcast tanyasi iskolák területi különbség Olvasson tovább a kategóriában

Podcast

Bucsky Péter
2024. március 26. 13:11 Pénz, Podcast

A folyószámlán parkoltatott pénz aktív kezelésével több kolléga bérét kereshetik meg a kkv-k

A magyar vállalatok tízezer milliárd forintot tartanak érdemi kamat nélkül folyószámláikon, pedig tisztes hozamot kínáló, mégis likvid befektetések is elérhetők.

László Pál
2024. február 6. 15:35 Podcast, Támogatói tartalom

Űrhajós nem, influencer annál inkább lenne a legtöbb általános iskolás

Az alfa generációs magyar gyerekek 55 százaléka már pénzt is keresett, kétharmaduk a technológia segítségével, felük közösségi média platformokon, míg negyedük online streamelésen keresztül jutott bevételhez.

László Pál
2024. február 5. 12:01 Közélet, Podcast, Támogatói tartalom

Sokkal többe kerülhet majd a klímaváltozás kezelése, mint amennyi pénz a 1,5 fokos cél eléréséhez kellene

Karakas Ádám, a Boston Consulting Group (BCG) partnere volt a G7 podcast vendége.

Fontos

Torontáli Zoltán
2024. május 21. 16:34 Élet, Világ

Nem sietik el a boltokban használt vékony műanyag zacskók betiltását

Az Európai Unió tesz egy nagy lépést a műanyag hulladék csökkentése érdekében, de nagyon lassan és sok szempontból kritizált módon.

Avatar
2024. május 20. 05:13 Közélet

Mi a baja Európának a magyar alapítványi egyetemekkel, ami elvágja a diákok és kutatók külföldi útját?

Az egyetemek alapítványi fenntartása nem lenne probléma, ha a kuratóriumi tagok kiválasztása és működése nem lenne önkényes, a közpénzek útja pedig követhetetlen.

Könnyebb helyzetbe hozza a magyar kormányt az európai választás

Fennakadásokat igen, gazdasági kisiklást nem hoz az EP-választás várható kimenetele, Magyarországnak pedig jól jön a szigorúbb költségvetési felügyelet elodázódása.