Egy-két év is eltelhet, mire azt mondhatjuk, hogy kijöttünk ebből a válságból
November közepén hozta ki a Központi Statisztikai Hivatal azt az adatot, amely szerint véget ért a magyar gazdaság egy évig tartó recessziója. De mennyire volt súlyos az a visszaesés, ha korábbi recessziókkal vetjük össze, mi okozta, és milyen sajátosságai voltak? Mennyire örüljünk neki, hogy vége a recessziónak, ha ugyan már egyszámjegyű, de még mindig magas az infláció? Mikorra lesz vége a megélhetési válságnak? A G7 Függő Változó podcastsorozatának új adásában többek között ezekről a témákról beszélgettünk Virovácz Péterrel, az ING szenior elemzőjével, és Móricz Dániellel, a Hold Alapkezelő befektetési vezetőjével.
A műsort a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.
A vendégek, és néhány idézet tőlük a műsorból (az olvashatóság érdekében az eredetileg elhangzottakhoz képest szerkesztett változatban):
Virovácz Péter, az ING szenior elemzője: “már könnyen lehet, hogy egy egy-két éves időszak lesz, mire azt mondhatjuk, hogy kijöttünk a válságból és utolértük magunkat. Persze a GDP esetében lehet, hogy már hamarabb látjuk ezt, de az egyes részterületeken, az építőipar tekintetében, a kiskereskedelemben, vagy megfordítva a nézőpontot, a fogyasztás tekintetében, nagyon sok időnek, hosszú-hosszú negyedéveknek kell eltelnie ahhoz, hogy azt mondhassuk, hogy a gazdaság sínen van.”
Móricz Dániel, a Hold Alapkezelő befektetési vezetője: “a munkának az a része, hogy le kellett hozni az inflációt nagyon magas szintről egyszámjegyű tartományba, el lett végezve, és valószínűleg ez még a jelenlegi szintekről tud akár 5-6, átmenetileg akár 3-4 százalékos szintre is süllyedni. De én alapvetően azért azzal számolok, hogy a kétezres évek első évtizedében látott 4-5-6-7 százalékos inflációs környezete lesz az, ami majd jellemezni fogja Magyarországot.”
Miért kritizálta Matolcsy György a kormányt azzal, hogy túl sok állami forrást fordít a külföldi működőtőke bevonásra és újraiparosításra? A G7 Podcastban Medve-Bálint Gergővel, a téma kutatójával beszéltük át.
Alkalmas lehet a hamis kötvény kvázi tisztára mosására, ha valaki úgy viszi be egy cégbe, ahogy azt a papíron ezermilliárdokat érő brazil állampapírral tették.