Budapest mellett a Debrecen központú észak-alföldi régió kerülte el a recessziót tavalyelőtt, de uniós szinten csak a főváros fejlettsége nőtt.
Az újnak nevezett gazdaságpolitika lényege az államilag vezérelt keresletélénkítés, miközben hiányzik az egyensúly és az európai piacgazdaságokhoz való illeszkedés célja.
Óvatos optimizmussal tekinthetünk 2025-re, nagyobb gazdasági lassulás nem várható, a kockázatokból pedig már sok minden be van árazva.
Lengyelországban sokkal könnyebben összejöhet a 3 százalék feletti növekedés, mint idehaza, részben a felszabadított uniós forrásoknak köszönhetően.
1,8 és 2,2 százalékos növekedési előrejelzés is megjelent az elmúlt egy hétben, aligha lesz így ebből uniós szinten is kiemelkedő gazdasági teljesítmény.
Csak akkor érhető el a jövőre tervezett gyors gazdasági növekedés, ha a költségvetés és a jegybank is elkezdi szórni a pénzt.
Idén kicsúszik a magyar gazdasági növekedés az uniós első harmadból, jövőre esélytelen az első hely, és már a 3 százalékhoz is nagy szerencse kéne.
A vártnál sokkal ellenállóbbnak bizonyult az amerikai gazdaság még a magas kamatkörnyezetben is, nem látszik a recessziós kockázatok emelkedése.
Három éven belül a második technikai recessziójába szaladt bele valószínűleg Magyarország, ami a jövő évi kilátásokat is beárnyékolja.
A rövid távú okok mellett a kormány hosszú ideje követett gazdaságpolitikai irányvonala is erősen közrejátszik abban, hogy nem költünk többet.