A rövid távú okok mellett a kormány hosszú ideje követett gazdaságpolitikai irányvonala is erősen közrejátszik abban, hogy nem költünk többet.
A lakáshitelek 5 százalékos kamatplafonja újabb jele annak, hogy a kormány minden erejével igyekszik felpörgetni a gazdaságot, lehetőleg más pénzén.
Magasabb életszínvonalhoz nagyobb termelékenység kell, de az olasz példa azt mutatja, hogy ezt nehéz elérni a mikro- és kisvállalkozások túlsúlyával.
Augusztus elején pirosan villogni kezdett a recesszió felirat az amerikai képernyőkön a Sahm-szabály alapján, de lehet, hogy ezúttal tévesen.
Valószínűbb az amerikai gazdaság lassulása, mint visszaesése, de ha mégis az utóbbi következne be, az beárnyékolná a hazai növekedési kilátásokat is.
Az ipar gyengélkedése valószínűleg egész évben visszafogja a gazdaság teljesítményét, így leginkább csak a fogyasztás bővülésében lehet bízni.
A 2004-es bővítés globális összevetésben is példátlan felzárkózást hozott a térségünkben. Egy erről szóló friss tanulmány a magyar gazdaságpolitikát és az ukrán csatlakozásról szóló vitákat is más megvilágításba helyezi.
A nagy ázsiai gazdaságok óvatosan próbálják stabilizálni helyzetüket, miközben a belső egyensúlyhiány és a geopolitikai kockázatok továbbra is fennállnak.
A korábbi gyors növekedés szerkezete nem alapozta meg sem a válságállóságot, sem pedig a válságból való kilábalást követő egyensúlyi helyreállást.
Valószínű, hogy a második félévben a költségvetésben jelentős kiadáscsökkentő és főleg adóemelő lépésekre kényszerül a kormány, miközben a most tervezett deficitcél is elszállhat.