Hírlevél feliratkozás
Karsai Gábor
2024. március 5. 17:02 Közélet

A kormánynak tudomásul kellene vennie beszűkült mozgásterét

A szerző a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgató-helyettese. Az Ekonomi a G7 véleményrovata.

A nemzetgazdasági miniszter szerint az infláció gyakorlatilag összeomlott, így gazdasági szempontból már nem jelent problémát, a kormány már minden erejével fő feladatára, a gazdasági növekedés helyreállítására összpontosíthat. De mi van, ha ez a helyzetértékelés hibás, mivel az infláció legyőzését még korai ünnepelni, az államháztartási hiány csökkentése előbb-utóbb megszorítást követel, a kormányzat megítélése pedig romlik?

Az MNB február 27-én 10-ről 9 százalékra csökkentette az alapkamatot. Az alelnök már előzetesen jelezte, hogy az alacsony infláció ekkora kamatcsökkentést indokol, óvatosságra inthet azonban a Fed és az EKB kamatcsökkentési ciklusának csúszása. A januári, csak 0,75 százalékpontos csökkentés indokolásától eltérően az alelnök ezúttal nem említett megfontoltságra intő hazai politikai vagy gazdaságpolitikai okokat. Akkor a Monetáris Tanács óvatosságát, a vállalati hitelezés átalakításáról a kormány és a jegybank között kialakult vitát, valamint azt az Európai Tanács február eleji ülését megelőzően megszellőztetett információt említette, hogy vétózása következtében Magyarország pénzügyi nyomás alá kerülhet. Januárban a kamatcsökkentés bejelentését egynapos minimális gyengülés, majd néhány napos erősödés követte, vagyis a döntést jól fogadták a piacok. A februári, erőteljesebb kamatcsökkenés viszont a forint markáns gyengüléséhez vezetett.

Számos kül-, bel- és gazdaságpolitikai ok inthette volna most is óvatosságra a jegybankot. Az Ukrajna támogatásával kapcsolatos vétóról, majd a svéd NATO-csatlakozás akadályozásáról való – lényegében ellenszolgáltatás nélküli – kormányzati lemondás jelzi, hogy a magyar zsarolási politika már nemcsak a falig ment el, hanem bele is ütközött, sőt visszapattant róla. A kormány nemzetközi elszigetelődése behatárolja további mozgásterét. (Ami egyébként – mivel az eddigi kormányzati magatartás legfeljebb csak szűken vett hatalomtechnikai szempontból volt racionális – inkább csak a vezetés, nem pedig az ország szempontjából baj.)

Korlátozza a kormány mozgásterét a belpolitikai válság is. A pedofil, kegyelmi vagy lemondási válság – nevezzük bárhogy is – mögött minden eddiginél szélesebb tömegek előtt feslett fel az egész magyar egycentrumú, lojalitásalapú társadalmi-gazdasági rendszer működésének valódi, torz természete. Ez a bizalomvesztés feltehetőleg arra indítja a kormányt, hogy az álságosan gyermekvédelminek nevezett törvények szigorítása mellett

akár fedezetlen jóléti intézkedésekkel is igyekezzen „visszavásárolni” az elbizonytalanodott rétegek támogatását.

A kormány tagjai a miniszterelnök megszólalását követve már fél éve hangoztatják, hogy „2023 az infláció letörésének éve volt, 2024 a gazdasági növekedés újraindításának éve lesz. Már eddig is nagy hangsúly került a fogyasztás bővítésére – ezen belül a reálkeresetek növelése mellett a lakosság költési óvatosságának oldására –, ez a törekvés a gazdasági sikerpropaganda felerősítésével most alighanem új lendületet kap.

A gazdasági helyzet azonban – bár ez a politikai fejlemények mellett kissé háttérbe szorult – inkább visszafogottságra int. Sem a várható növekedés, sem az egyensúly nem ad okot túlzott optimizmusra, még a már legyőzöttnek nyilvánított infláció is minden bizonnyal emelkedni fog az év során.

2023-ban a magyar GDP 0,7 százalékkal visszaesett, noha a kormány növekedésre (hivatalosan 1,5 százalékosra) számított. Ez Írország és Észtország után a legjelentősebb csökkenés volt az EU-ban. Ráadásul, ha az agrár-GDP nem emelkedett volna elképesztő, mintegy 80 százalékos ütemben, hanem csak az előző évi 24 százalékos visszaesést kompenzálta volna, a teljes GDP csökkenése akár 2,5 százalék is lehetett volna. A helyzetet az teszi különösen aggasztóvá, hogy a negyedik negyedévre ismét recesszióközeli helyzet alakult ki, az előző negyedévhez képest a gazdaság csak stagnált.

A kormány ezt elsősorban külső okoknak, konkrétan a gyenge külső keresletnek tulajdonítja. Tény, hogy év végére az ipari export jelentősen visszaesett, de az év egészében az ipar belföldi értékesítése sokkal nagyobb mértékben zuhant, és az építőipari visszaesés sem magyarázható a külső kereslettel. Ráadásul 2023 végén az ipar rendelésállománya 14 százalékkal, az építőiparé 24 százalékkal volt kisebb az egy évvel korábbinál, a lakásépítési engedélyek és bejelentések száma pedig közel 40 százalékkal maradt el attól. A külső kereslet valóban gyenge, az amúgy is alacsony szinten hullámzó európai gazdasági hangulatindex – ezen belül főleg a magyar szempontból legfontosabb ipari és ezen belül is a német bizalmi index – februárban is romlott.

Nem ad okot nagy optimizmusra a GKI üzleti bizalmi indexének alacsony szinten történő hullámzása sem. Elsősorban az ipar és építőipar pesszimista, a kereskedelmi és főleg a szolgáltató ágazat várakozásai viszont javulóak. Pozitív tendencia figyelhető meg a turizmusban és a kiskereskedelemben. Az előbbinél tavaly nőtt a vendégéjszakák száma, és ez most januárban is folytatódott. Az utóbbinál pedig, bár éves szinten a forgalom 8 százalékkal mérséklődött, decemberben a napicikk- és üzemanyag-kereskedelemben már növekedett. Az előző hónaphoz viszonyítva mintegy negyedéve emelkedik a forgalom. Összességében azonban mindez nehéz idei évkezdetet sejtet. Az alacsony tavalyi teljesítményhez képest elérhetőnek látszik a 2-2,5 százalékos növekedés, ami azonban lényegesen szerényebb a kormány által prognosztizált 3,6 százaléknál, pláne a nemzetgazdasági miniszter által remélt 4 százaléknál.

A munkanélküliségi ráta mintegy két és fél éve emelkedik, 2023. november – 2024. január átlagában 4,6 százalék volt, 0,6 százalékponttal magasabb az egy évvel korábbinál. Igaz, ez az EU-n belül így is kifejezetten alacsony arány. 2023-ban a reálkereset 2,9 százalékkal, a reáljövedelem valószínűleg mintegy 4 százalékkal csökkent. Ezen belül azonban az infláció csökkenése következtében az év során pozitív változás történt, a reálkereset a 2023. januári 7,6 százalékos csökkenés után novemberben már 5,6 százalékkal, decemberben pedig – átmenetileg, az előrehozott minimálbér-emelés miatt –, 10,3 százalékkal emelkedett. Idén a bruttó keresetek mintegy 11 százalékkal növekedhetnek a minimálbér és a garantált bérminimum két számjegyű emelése, a számos területeken továbbra is érezhető munkaerőhiány, illetve az ezek hatását korlátozó, egyelőre gyenge konjunktúra alapján.

Nagy kérdés azonban az infláció alakulása.

Az idén januári 3,8 százalékos áremelkedés megerősíteni látszik a kormány meggyőződését, hogy az inflációt már letörte. Ahogyan a nemzetgazdasági miniszter mondotta: „Nem kérünk és nem kérek ezért elismerést, csak emlékeztetek: az infláció letörését a kormány rendezte el”. Ezzel szemben a jegybank alelnöke a kamatcsökkentés „átmeneti” gyorsítását hangsúlyozta, kiemelve, hogy „hátradőlni tilos”, nem szabad túl korán „győzelmet hirdetni az infláció fölött”. A miniszter újólag úgy foglalt állást, hogy a 4-5 vagy a 3 százalékos infláció gazdaságpolitikai szempontból nem igazán lényeges, és a növekedés-helyreállítás évében egyensúlyt kell keresni a növekedés és az infláció, valamint a növekedés és a költségvetés között. Ez arra utal, hogy nem lenne ellenére a magasabb áremelkedési ütem sem.

A kormány hivatalos prognózisa 2024-re 5,2 százalék, a pénzügyminiszter egy hónapja 5 százalékról beszélt, az MNB még decemberben készült prognózisa 4-5,5 százalék. A törvény szerinti inflációkövető nyugdíjemelés januárban 6 százalék volt, ami azt is jelenti, hogy eddig a mértékig az áremelkedés úgy növelheti a bevételeket, hogy a kiadásoknak már jellemzően nem kell ilyen mértékben pótlólagosan emelkedniük. (A kiadások reálértéke, az állami szolgáltatások színvonala persze csökken, és a tavalyi tapasztalatok alapján a növekvő bevásárlóturizmus – és az ezzel kieső áfabevétel – is határt szab ennek a folyamatnak.) Mindenesetre nem lenne meglepő,

ha a kormány valódi inflációs célja 5,5-6 százalék körüli lenne.

Ez összhangban lenne az alapkamat minél gyorsabb csökkentésére irányuló kormányzati nyomással is, hiszen ez nem annyira a beruházási kereslet remélt emelkedését, mint a forint gyengülését és ezzel az import drágulását idézi elő. Ez történt most februárban az alapkamat 9 százalékra csökkentése után is.

Az infláció csökkenése mellett a magyar gazdaság másik nagy tavalyi eredménye, hogy a 2022-ben drámai deficitet mutató külső egyensúly (a folyó fizetési mérleg hiánya 13,9 milliárd euró volt) 2023 második és harmadik negyedévében többletbe fordult. Ez akkor is nagyon nagy eredmény, ha tudjuk, hogy a változásokban nagy szerepe volt a cserearányoknak, és a javulás ára a recesszió volt. Ugyanakkor a 2023. utolsó negyedévi deficit csaknem az egész többletet elvitte, így az éves egyenleg csak minimális, bár így is fordulatot jelentő, a GDP mintegy 0,2 százalékát kitevő többletet mutat. A további javulás és főleg ennek mértéke azonban bizonytalanná vált.

Ugyanakkor nemhogy fordulat nem történt, de egyenesen romlás következett be az államháztartás egyensúlyában. A költségvetési törvényben 2023-ra előirányzott 3,5 százalékos GDP-arányos hiány többszöri emelés után végül 6,5 százalékra emelkedett, ami magasabb még a 2022. évi 6,2 százaléknál is. Egyben minden bizonnyal a legmagasabb az EU-ban.

A kormánytagok megszólalásai alapján a 2024-re törvényileg előirányzott – nyilvánvalóan tarthatatlan – 2,9 százalékos GDP-arányos államháztartási hiányt várhatóan 4,5 százalékra emelik. Azonban ez is 2 százalékpontos – a várhatóan a GDP mintegy 0,5 százalékával emelkedő kamatkiadások miatt 2,5 százalékpontos – megszorítást követel az elsődleges egyenlegben. A júniusi választásokig ennek közvetlen kárvallottja aligha a lakosság lesz, ami viszont azt jelenti, hogy gazdaságélénkítésre, a közszolgáltatások színvonalának megóvására nem jut pénz. Nem oldják meg a problémát az EU-transzferek sem, mivel ezek összege érdemben várhatóan nem lesz nagyobb a tavalyinál. Részben mivel 2023-ban még az előző EU-költségvetés terhére is érkeztek be források, részben pedig amiatt, hogy nemcsak a továbbra is zárolt források feloldása, de a magyar teljesítések elfogadása is igen bizonytalan.

Valószínű, hogy a második félévben a költségvetésben jelentős kiadáscsökkentő és főleg adóemelő lépésekre kényszerül a kormány, miközben a most tervezett deficitcél is elszállhat.

Ez egyben lendületet adhat az áremelkedés ismételt – a 2022-23. évinél természetesen sokkal kisebb mértékű – újraindulásának. Az üzemanyag-áremelkedés módszertani okokból eddig a statisztikában nem teljes mértékű megjelenése, a főleg a szolgáltató szektorban már bejelentett széleskörű áremelések, a gyorsuló bérkiáramlás és a várhatóan leértékelődő forint már az első félévben véget vethet az árszínvonal csökkenésének.

Ez természetesen fékezné az alapkamat-csökkentés sokak által most remélt ütemét. Ha a kormány ennek ellenére kitartana az erőltetett kamatcsökkentés követelése mellett – különösen, ha az más lazító lépésekkel, például a hiány elengedésével járna –, az jelentősen tovább csökkentené a kormány iránti pénzpiaci bizalmat. Emellett a jegybankot – függetlenségének deklarált megőrzése érdekében – még óvatosabb monetáris politikára ösztönözné. Ha viszont mégis engedne a nyomásnak, az a magyar gazdaság pénzpiaci megítélését rontaná vészesen.

A voluntarista keresletélénkítés természetesen nem szükségszerű. De ehhez a kormányzatnak tisztában kellene lennie a reális helyzettel, beszűkült mozgásterével.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMinden jel szerint készülhetünk a 400-410 forint feletti euróra isHa a papírforma forgatókönyv teljesül, akkor a forint lassú ütemben, de folyamatosan gyengülni fog a következő időszakban.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA Fidesz-kormányok harmadik recessziója lett a tavalyiA vártnál jóval rosszabb lett a gazdaság tavaly év végi teljesítménye, ami rontja az idei kilátásokat is.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkVáratlanul sokkal rosszabbul érzik magukat a magyar vásárlók, hogy lesz ebből növekedés?Jelentősen romlottak a lakossági fogyasztói kilátások, pedig a kormány a fogyasztás felpörgésétől reméli a gazdasági növekedés újraindulását.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet gazdasági növekedés gazdaságpolitika GDP-növekedés infláció kormányzat Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Bucsky Péter
2024. július 23. 05:19 Közélet, Vállalat

A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?

Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.

Jandó Zoltán
2024. július 22. 04:50 Közélet, Világ

A földgáznál már lazán kiválthatná a kormány az orosz szállításokat

Az orosz gáz nagy részét már akkor is nélkülözni lehetne, ha a külügyminiszter tárgyalásain lebeszélt ügyleteknek csak a fele valósul meg.

Váczi István
2024. július 18. 11:39 Közélet

Nem baj, hogy olyan drága, mint egy metró, 113 milliárdot ad a Déli körvasútra az EU

290 millió euró, azaz mintegy 113 milliárd forint uniós támogatást kap a Déli körvasút fejlesztése az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből.

Fontos

Torontáli Zoltán
2024. július 23. 15:58 Adat, Vállalat

A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban

Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.

Torontáli Zoltán
2024. július 23. 13:52 Adat, Pénz

Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük

A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.

Jandó Zoltán
2024. július 22. 16:23 Adat, Világ

Mennyi esélye van Kamala Harrisnek legyőzni Trumpot?

A fogadóirodák oddsai alapján 38 százalék, de az elmúlt hetekben már minden felmérés azt mutatta, hogy több, mint a regnáló elnöknek.