Hírlevél feliratkozás
Bucsky Péter
2024. március 28. 04:34 Közélet, Pénz

Több százmilliárdos állami forrás olajozhatta meg Tiborcz és Jellinek terjeszkedését

Lázár János építési és közlekedési miniszter a napokban arról értekezett, hogy 2010 után a kormány sikeresen feltőkésítette a magyar építőipari cégeket. A jó kormányzati kapcsolatokkal rendelkező vállalkozók előrejutását jó pár éve azonban már nemcsak a közbeszerzési sikerek segítik, hanem a magántőkealapokba pumpált állami százmilliárdok is.

Az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank Zrt. és leányvállalatai három év alatt 473 milliárd forint tőkét helyeztek ki túlnyomórészt a NER-hez köthető magántőkealapokhoz. A konstrukció összetett, nehezen követhető és nem transzparens, ezért is előnyös a Fidesz és kiszolgálói számára. Leegyszerűsítve arról van szó, hogy az állami bank rámutat valakire, és odaad neki több tíz- vagy akár százmilliárd forintot, hogy fektesse be. A befektetés lejáratakor az elért hozamon osztozni kell, de semmit nem lehet arról tudni, hogy mikor jön el ez a pont, három, öt, tíz vagy akár húsz év múlva. Azt sem lehet tudni, hogy elég lesz-e a tőkét visszaadni, vagy fix, vagy esetleg változó kamatot kell fizetni.

Az információhiány egyebek mellett azért aggasztó, mert felmerülhet akár a tőke elvesztésének, rokonoknak, ismerősöknek átjátszásának veszélye is. A súlyos szabálytalanságokra, visszásságokra számos példát mutatott az uniós pénzből finanszírozott kockázatitőke-alapok (Jeremie) története, mások mellett a Mol-vezér Hernádi Zsolt és az Orbán Viktor kötélbarátjaként híressé vált Garancsi István szereplésével. A megoldás lényege, hogy befektetik a pénzt egy rokoni, baráti vállalkozásba, az költségként továbbadja más cégeknek, majd csődbe megy, elértéktelenedik a vállalkozás. Így az alapban végül nem marad semmi pénz. A látszatra jobban adók a céget megtartják, csak a pénzek kisebb részét veszik ki túlárazott irodák, ügyvédek, tanácsadók igénybe vételének segítségével.

A Jeremie alapokban 87 milliárd forint közpénz égett el, az MFB tőkealapprogramjában viszont 2022 végéig 473 milliárd forint fizettek ki. Az állami bank nyilvántartásai szerint ezen befektetések értéke 669 milliárd forint volt.

Úgy néz ki, hogy egyre nő az állami pénzek segítségével a befektető alapok értéke. Ez azonban egyelőre csak könyveléstechnikai kimutatás, így akár többet vagy kevesebbet is érhet mindez a gyakorlatban – az alapok ismeretlen idejű zárásakor lesz majd lehetőség ezt megtudni.

Ugyan az MFB kérésünkre csak összesítve adta ki az alapok értékét, az MFB és leányvállalatai, az alapok kezelőinek beszámolója alapján ki lehetett számolni, hogy mely alapokba mennyi pénzt tehetett az állami tulajdonú bank. Az alapkezelők beszámolói alapján gyűjtöttük ki az alapok értékeit, és az MFB által megadott vagy beszámolókban fellelhető tulajdonosi arányok alapján lehetett megbecsülni, hogy mekkora a részesedés. Ez nem feltétlenül egyezik meg az összesített MFB-számokkal: 580 milliárd forintot tudtunk beazonosítani a 2022 végén nyilvántartott 669 milliárd forintnyi, MFB által nyilvántartott összegből.

A pénzek egy része állami tulajdonú befektetési alapokba került, 2022 végén 124 milliárd forintot ért az állami befektetés, a magántőkealapokban pedig 580 milliárd forintot. Egyéb, például kockázatitőke-alapokban, ingatlanalapokban további 40 milliárd forint volt 2022. december 31-én.

Az összesen 38 alapból 25 magántulajdonú, ezek összesített értéke 1013 milliárd forint volt*Ez az összeg azért magasabb, mert ez az MFB-tulajdonon felül, a teljes alap értékét mutatja. 2022-ben, amiből az MFB-csoport tulajdonrésze 745 milliárd forintot ért*A 620 milliárd forintban nemcsak a magántőkealapok, hanem minden alap benne van, tehát az alábbi grafikon mindhárom oszlopát jelenti.. A magántőkelapok összesített értéke ebből 824 milliárd forint volt, amiből 578 milliárd forint az állami részesedés nyilvántartott értéke.

Nagyon fontos eleme a konstrukciónak, hogy hiába adja az alapok tőkéjének 70 százalékát az állami bank, sok esetben lemond a szavazati jogáról, vagy csak kisebbségit kap. Azon alapok esetében, ahol elérhető a szavazati arány, csupán 21 százalékos volt az állam képviselőinek beleszólása, hiába adták az említett módon az eszközérték 70 százalékát*az alap mérete szerinti súlyozott átlagot figyelembe véve.. Vagyis

úgy ad százmilliárdokat az állam kezelésre a kiválasztottaknak, hogy nem is vesz részt érdemben az alapok működésében.

Az alapok kezelése önmagában is jó üzlet. Az alapkezelői díj a magántőkealapok esetében ugyanis a kezelt vagyon értékének évente 1,2 százaléka, az egyéb alapoknál 2,1 százaléka. A magántőkealapok kezelői hét milliárd forintot tehettek zsebre 2022-ben.

Ezt úgy érdemes elképzelni, mintha állampolgárként kapnánk az államtól kamatmentes hitelt, amit be kell fektetnünk – például részvényt, államkötvényt, céges részesedést vásárolunk. Ha nyerünk, miénk a hozam java része, ha vesztünk, az állam bukja a hitelt vagy egy részét, de nekünk nem kell megtéríteni a veszteséget az állam számára. Közben pedig, fáradozásinkért cserébe a befektetett összeg 1-2 százalékát évente megtarthatjuk munkadíjként.

Sok NER-es kötődés

A magántőkealapok egyik legfontosabb tulajdonsága, hogy annyit lehet csak róluk tudni, hogy mely alapkezelő vállalkozás irányítja a befeketítéseiket – és leginkább csak ezeknek az alapkezelőknek a tulajdonosaiból lehet következtetni arra, hogy kinek a pénze van a magántőkealapban. Ez azonban általában csak feltételezés, mert az is lehet, hogy például a Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő alapkezelők mások pénzét kezelik. Az MFB-forrásokban érintett alapok listáját is csak ezzel a korlátozással tudtuk elkészíteni.

A G7-en korábban részletes cikksorozatban mutattuk be, hogy a magát korábban piaci üzletemberként jellemző Jellinek Dániel céghálójából tízmilliárdok juthattak a miniszterelnöki vő, Tiborcz István érdekeltségébe.

Őket a magántőkealapok világában sem könnyű elkülöníteni, de ahogy korábban beszámoltunk róla, együtt számolva 250 milliárd forintnyi tőkéhez jutottak az MFB-től. Ugyan nem adta ki az MFB, hogy mennyi pénzt adott a páros alapjainak, de a befektetés jelenlegi értékét ki lehetett számítani. 2022 végi állapot szerint az állami részesedés az adófizetői forrásokkal megerősített alapokban 463 milliárd forintra nőtt. Valószínűtlen, hogy a hozam nőtt volna ilyen gyorsan, vagyis az eddig ismert 250 milliárdon kívül is kaphatott tőkét a páros.

A fenti táblázat további szereplői közül Mészáros Lőrincet nem kell bemutatni, Vida József és Gál József pedig időnként együtt mozog üzletileg a felcsúti milliárdossal. Gubicza Ágoston (Rogán Antal első gyermekének nevelőapja) alapkezelői karrierjének kezdetéről 2016-2017-ben az Index több cikkben is beszámolt. Az állami pénzosztó akkor még nem az MFB, hanem az Eximbank volt.

Gyűjtésünk szerint tehát az MFB részvételével működő tőkealapok 2022 végén 824 milliárd forintnyi vagyonnal rendelkeztek, és ennek 70 százaléka, 578 milliárd állami forrás volt. Így a mindenféle magántőkealapokban kimutatható vagyon legalább ötöde állami forrásból származik.

Ezer milliárdos állami apanázs?

Az állami források ilyen nagyságrendje még egy kérdést tehet világossá: az MNB 2022 végével a 2664 milliárd forintosra becsülhető magántőkealap-vagyonból 1554 milliárdot mutatott ki. Az 1110 milliárd forintos különbségből 578 milliárdot megmagyaráznak az MFB-részesedések. Ahogy például a Direkt 36 feltárta, a 4iG 40 százalékát birtokló, eddig Jászai Gellért tulajdonában sejtett iG COM magántőkealap többségi tulajdonosa 72 milliárd forintnyi befektetéssel az állami Széchenyi Alapok.

Már ennyiből is látszik, hogy milyen lényeges szerepet játszanak az állami tőkeforrások NER-es vállalkozók, mindenekelőtt Tiborcz István és Jellinek Dániel nagyon gyors üzleti terjeszkedésében. Az sem lenne meglepő, ha idővel kiderülne, hogy a tempósan bővülő magántőkealap-vagyon hátterében a fentieken túl további állami pénzkihelyezés is állna.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTempósan bővülnek a NER vagyonlerakóiA 2700 milliárd forintot közelíti a magántőkealapokban lévő vagyon értéke, a kikövetkeztethető tulajdonosok között alig találni nem kormányközeli szereplőt.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA Mészáros-féle alapokat gazdagítja a magyar cégek profitjának 6 százalékaA magyar gazdaság tekintélyes szelete került a túlnyomórészt NER-es magántőkealapokhoz. A nyereség döntő része Mészáros Lőrinc közelében köt ki.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA kormány 250 milliárdot adott Tiborcz István közelébe befektetésre, most kezdene vele valamitA hat magántőkealapba csatornázott közpénzt olyan üzletemberek vállalkozásai kezelik, akik üzleti kapcsolatban állnak Orbán Viktor vejével. Az állami oldalon változások várhatók.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTízmilliárdok folytak az egyik leggazdagabb magyartól Orbán Viktor családja feléTiborcz István teljes vagyonához mérten is hatalmas összeg az a 27 milliárd forint, amely 2019 és 2022 egy rejtélyes forrásból érkezett cégbirodalmába. A pénz eredetéről egy céges dokumentumban megbúvó táblázat árulkodik.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet Pénz Jellinek Dániel magántőkealap MFB mfb invest mutyi ner tiborcz istván Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Mészáros R. Tamás
2024. július 16. 05:03 Közélet, Világ

A korrupciónál is nagyobb probléma van az uniós pénzekkel

Az uniós költségvetés harmadát felemésztő kohéziós politika hatása nem csak a források elosztásáról döntő tagállami kormányok inkompetenciája vagy korruptsága miatt marad mérsékelt.

Stubnya Bence
2024. július 11. 16:15 Közélet

Új módszerrel próbál meg 300 ezer embert munkába állítani a kormány

A lakhatási támogatások, a fiatalok aktivizálása, a munkásszállók építése után a munkába állók szochójának elengedésével is megpróbálkoznak.

Stubnya Bence
2024. július 11. 13:16 Közélet

Megnehezítheti a 2026-os választás előtt a kormány dolgát az újraszabott uniós kényszerzubbony

A kormány azzal számol, hogy a túlzottdeficit-eljárásban négy évig kell majd bizonyos mértékben csökkenteni a költségvetési hiányt.

Fontos

Torontáli Zoltán
2024. július 16. 12:47 Adat, Élet

Sokkal jobban drágulnak most az albérletek, mint az eladó lakások

Nagyon mennek fel az albérleti díjak, pedig még ki sem hirdették a felvételi ponthatárokat.

Jandó Zoltán
2024. július 15. 15:12 Adat

Másfél éve nem láttunk ilyet az építőiparban

Hajszál híján 3100 milliárd forint volt a hazai építőipar szerződésállománya május végén, és ezúttal nemcsak értékben, hanem mennyiségben is növekedést mutattak az adatok.

Jandó Zoltán
2024. július 15. 13:06 Világ

Évtizedek óta nem volt ennyi merénylet nyugati politikusok ellen

Két hónapon belül két merényletet kíséreltek meg magas rangú nyugati politikusok ellen. Ilyenre évtizedek óta nem volt példa.