Hírlevél feliratkozás
Bucsky Péter
2022. február 14. 06:44 Pénz, Vállalat

A Mészáros-féle alapokat gazdagítja a magyar cégek profitjának 6 százaléka

Ha valaki Magyarországon el szeretné rejteni egy vállalat valós tulajdonosát, akkor nem kell feltétlenül offshore struktúrákban gondolkodnia, hiszen a Fidesz-kormány megteremtette ennek a lehetőségét itthon is. Ez a magántőkealap intézménye, amely a nyugat-európai országokban régóta létező – részben a korrupció melegágyának számító – módszer a vagyoneltitkolásra.

A 2014-es bevezetés óta alaposan megszaporodtak a magántőkealapok. Novemberi gyűjtésünk során már 77 magyar magántőkealapot számoltunk össze, a Válasz Online pedig nemrég több cikkben is utánajárt, hogy kik rejtőzhetnek a struktúrák mögött.

Mi most azt vizsgáltuk meg, hogy mekkora vagyon felett rendelkeznek ezek a magántőkealapok. Legyűjtöttük a Dun & Bradstreet adatbázisából azokat a vállalatokat, amelyekben a nyilvánosan elérhető adatok szerint a tulajdonosok magántőkealapok, és az eredmény a legvadabb elképzeléseinket is felülmúlta:

az összes magyarországi vállalat nyereségének 3,5 százaléka landolt a magántőkealapoknál, míg a többségi magyar tulajdonban lévő cégek profitjának 6,5 százalékát tették zsebre.

A magántőkealapok rész- vagy teljes tulajdonában 127 vállalkozás állt a november végi állapotok szerint*Az összesítésben csak egyszer vettünk minden céget figyelembe, de 11 cégben két vagy három alap is tulajdonos volt.. Sok cég csak vagyonkezelői szerepet tölt be, és ennek következménye lehet, hogy az árbevételük összességében 59 milliárd forint volt 2020-ban, ám ezen kívül 61 milliárd forintnyi egyéb bevétel is szerepel náluk. Ez származhat például eszközértékesítésből (például ingatlan vagy más társaságban lévő részesedés eladása), de a mezőgazdasági, illetve a különböző uniós támogatások is ezen a soron szerepelnek.

A cégek értékét a mérlegfőösszeg alapján közelítve: a 127 vállalkozás összesített eszközértéke 1000 milliárd forintot tett ki. Ez a 244 ezer milliárdos hazai összesített vállalati eszközértéknek a 0,4 százaléka. (Mivel a vállalati eszközök értékelése elég tág határok között mozoghat, ez inkább csak a nagyságrendre segít rávilágítani.)

A Magyarországon bejegyzett vállalatoknak árbevétel-arányosan 43 százaléka külföldi, 5 százaléka pedig állami vagy önkormányzati többségi tulajdonban van. Ha az ezeken kívüli, magyar tulajdonú vállalatokat vesszük alapul, akkor a mérlegek alapján 2020-ban a magántőkealapok már ennek a körnek legalább az egy százalékát bekebelezték.

Ha a vállalatok értékét a jövedelemtermelő képességük felől közelítjük meg, akkor szemléletes lehet, ha a 10 éves profitot (pontosabban az EBITDÁ-t*kamatok, adózás és értékcsökkenési leírás előtti eredmény) nézzük: ez 2287 milliárd forintot ad ki. Ha egy gondolatkísérlet erejéig eltekintünk attól, hogy a cégértékelés módszertana iparáganként eltérő – nem mindenhol érdemes nagyjából tízzel megszorozni az éves eredményt -, és csak a nagyságrendeket akarjuk kiemelni, akkor azt kapjuk, hogy

a magántőkealapok becslésünk szerint 2 ezer milliárd forintnyi vagyont halmoztak fel.

Tiltott tulajdonosi információk

A 2014-es jogszabállyal*2014. évi XVI. törvény a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról bevezetett magántőkealapok olyan nyílt végű befektetési alapok, amelyek a befektetőik rájuk bízott vagyonát kezelik. Elindításukhoz legalább 100 ezer eurós vagyont kell befektetni, ám abban jelentősen eltérnek a pénzintézeti alapoktól, hogy itt senki nem vizsgálja és követi, hogy kinek a pénze áll az alapban.

A magántőkealap – ahogy neve is utal rá – egy olyan befektetési eszköz, amely csak egy tulajdonosi kör befektetéseit kezeli. A tőkealapnak semmilyen lényegi eleme nem nyilvános, de még csak nem is kell sehol sem vezetni, hogy ki a tulajdonosa – ahogy erre egyébként már az Index egy 2017-es cikke is rávilágított. Az alapok és az alapkezelők a tőkepiaci törvény szerint el sem mondhatják, hogy ki a valós tulajdonosuk.

A magántőkealapoknak nincs vezetése, ügyvezetője és tulajdonosa sem. Annyit lehet csak róluk tudni, hogy mely alapkezelő vállalkozás irányítja a befeketítéseiket – és leginkább csak ezeknek az alapkezelőknek a tulajdonosaiból lehet következtetni arra, hogy kinek a pénze is áll a magántőkealapban. Ez azonban hangsúlyozottan csak feltételezés lehet, mert az is lehet, hogy például a Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő alapkezelők mások pénzét kezelik. A továbbiakban jobb híján az eddigi sajtóinformációk alapján és az alapkezelő tulajdonosi struktúrák szerint csoportosítjuk az alapokat.

Mészáros Lőrinc mindenek felett

Ezek szerint a 77 magántőkealapból 60 szorosan a NER-hez köthető, és Mészáros Lőrinc viszi a prímet a maga 13 alapjával. A magyar állam is képviselteti magát két alappal – a Magyar Fejlesztési Bank és az MNB alapítványok alapkezelője is indított ilyeneket.

Az alábbi lista azt mutatja meg, hogy az egyes magántőkealapokban feltehetően tulajdonos érdekköröknek mekkora vagyona és profitja köthető a magántőkelapokhoz. A 77 alap 24 tulajdonos körében van, és az egyes leányvállalatok 2020-as eredményeit a tulajdoni hányaddal arányosítva*A tulajdoni hányaddal arányosított adózott eredmény azonban érdemben nem tér el, 220 milliárd forint a minden cég összesített 227 milliárdos eredményéhez képest, mivel jellemzően – főként a Mészáros Lőrinchez köthető alapok – 100 százalékhoz közeli tulajdoni aránnyal rendelkeznek. a Mészáros Lőrinchez köthető magántőkealapok 217 milliárd forint adózott eredményt értek el 2020-ban.

Ez az összes magántőkealap által tulajdonolt cég profitjának 92 százaléka.

Egyedül a Mészáros Lőrinc-féle alapok tették zsebre a teljes magyarországi vállalati profit 3,3 százalékát, a magyar tulajdonú vállalatok profitjának 6 százaléka folyhatott be ebbe a csatornába.

A második helyen az Equilor Alapkezelő Zrt. áll. A 100 milliárdos mérlegfőösszegű magántőkelapos vagyonelemet kezelő Equilor 30 éve a magyar befektetési szolgáltatási piac meghatározó szereplője. A vállalat összesen közel 200 milliárd forintnyi vagyont kezel 22 befektetési alapban, közöttük nyilvános és zártkörű, ingatlan-, értékpapír- és magántőkealapokat, az utóbbiak ma már jelentős szerepet töltenek be. A teljes Equilor Csoport befektetési, vagyonkezelési és más pénzügyi szolgáltatások keretében közel 700 milliárd forintnyi ügyfélvagyont kezel, így az alapok ennek kisebb részét teszik ki. A független pénzügyi szolgáltató esetében tehát az valószínűsíthető, hogy tehetős magyarok pénzét kezeli, de a tulajdonosra következtetni nem lehet.

Az Equilor résztulajdonosai – Szécsényi Bálint, Gereben András – a Közép-Európai Kockázati és Magán Tőkealap-kezelő Zrt.-vel is jelen vannak a listán. Szécsényi Bálintot Tiborcz István barátjaként emlegeti a hazai sajtó, illetve több projekt körül közösen tűnnek fel. Mivel Tiborcz István az egyik olyan prominens NER-milliárdos, aki saját alapkezelővel nem szerepel a listán, így ezen alapok esetében felmerülhet, hogy ezek hozzá is köthetők lehetnek.

A harmadik helyen ismét Mészáros árnyéka tűnik fel: a Mészáros Lőrinc ügyvédjeként működő Kertész József Tamás a 75 százalékos tulajdonosa a Primefund Befektetési Alapkezelő Zrt.-nek, amiben 5 százalékkal rendelkezik Lacfi Endre ügyvéd is. Ő még a Gyurcsány-korszakban a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő vezérigazgatói kabinetfőnökeként tevékenykedett. Ma már mindketten a Mészáros-birodalom jogi ügyeivel foglalatoskodnak.

Milliárdosnál nagyobb eredményhez még az OTP-alapok jutottak, illetve 600 milliós profitot realizáltak az MNB-alapítványokhoz köthető alapok is. A többi tulajdonos nem tűnik túl ügyes gazdának: az 51 alap tulajdonában 235 milliárd forint mérlegfőösszegű vállalat van, ezekkel azonban 2,3 milliárdos veszteséget sikerült elérniük.

Az alapok és tulajdonosaik listáját alább lehet böngészni, a grafikon alján lehet lapozni:

Kevés esetben tudjuk, hogy teljes bizonyossággal ki áll a befektetések mögött. Az OTP-nél kérdésünkre elmondták, hogy minden alap esetében az OTP a befektető, több esetben más intézményi befektetőkkel közösen. Azt is biztosan tudhatjuk, hogy az állami kötődésű alapkezelők is a saját forrásaikat kezelik, az már egy érdekesebb kérdés, hogy mi szüksége van magának a magyar államnak a magántőkealapok használatára. Ugyanis még a 100 százalékban állami Magyar Fejlesztési Banknak is van saját magántőkealapja*MFB Beruházási és Tranzakciós Magántőkealap.

A magántőkealapok alapvetője célja ugyanis az lenne, hogy a befektetéshez kevésbé értő, és/vagy abban aktívan részt venni nem kívánó befektető egy professzionális szervezetet bíz mag a vagyon kezelésével. 

A Mol esetében is érdekes kérdés, hogy a befektetőik pénzét miért akarják befektetni az energetikai vállalatcsoporton kívül, ráadásul külső vagyonkezelővel. Tőzsdén jegyzett vállalatként a jelentős befektetésekről, egyéb tranzakciókról tájékoztatni kell a nyilvánosságot – mégsem találtunk a beszámolókban egyetlen utalást sem, hogy miért és milyen eredménnyel fialtatja a befektetők pénzét tőkealapoknál.

Különösen érdekes a Mol esetében a tőkealapok kérdése, hiszen Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató az ország legnagyobb vállalatának a vezetése mellett is aktív a befektetési piacon. A Gran Private Equity 80 százalékos tulajdonosaként jelentős hazai befektetőnek is számít. A Gran Private Equity korábban a visszaélésekkel terhelt, 130 milliárdos uniós Jeremie-pénzek kapcsán került reflektorfénybe: Hernádi rokona és Garancsi István kormányközeli vállalkozó cégeihez helyezte ki a többségében uniós forrásból származó befektetéseket.

A Mol a Lead Ventures alapba szállt be, ami egy volt molos, Galácz Ábel tulajdonában lévő alapkezelőhöz tartozik. Emellett az állami MFB, az Exim és a Mol egy közös alapját, az Enter Tomorrow-t is ők kezelik. Az innovatív cégek esetében így a Mol a magyar állammal közös befektetést tartja hatékonynak. A kezelő és az alapok frissen indultak, nem volt korábbi eredménye, ezért kíváncsiak lettünk volna, hogy mi alapján esett rájuk a választásuk. Kerestük a Molt befektetéseivel kapcsolatban, de választ több heti várakozás után sem kaptunk. 

Frissítés: cikkünk megjelenése után érkezett meg a Mol válasza. E szerint a Mol 2016-ban elfogadott hosszú távú stratégiájával összhangban vállalt szerepet a corporate venture capital típusú platformokban. Ennek során jellemzően az olyan korai fázisú befektetési lehetőségeket keresik a társbefektetőikkel közösen, amelyek a Mol stratégiájában megfogalmazott üzleti szegmensekben tevékenyednek, adott földrajzi lokáción belül, ami egyedülálló kombináció a régiós kockázatitőke-piacon. Ezektől pozitív pénzügyi teljesítményt várnak. Számukra a Lead Ventures kockázati tőkealap struktúrája megfelel ezen elvárásoknak: egyrészt azért, mert biztosítja a befektetések professzionális, transzparens és szabályozott kezelését, másrészt pedig az alapok társbefektetői révén a befektetési bizottságokban egyszerre van képviselve az ipari és a pénzügyi szemléletmód, ami egyedülálló a hazai alapkezelői piacon.

Van még egy érdekes kakukktojás a NER-válogatott magántőkealapok között. Az Impact Ventures Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. két alapja feltehetően a Portus Buda Grouphoz köthető, akik a piarista rend vagyonkezelését végzik. Ők már a Jeremie-alapokban is részt vettek, így rendszeresen megtalálják a NER legdörzsöltebb figurái által felkarolt lehetőségeket, ami nem feltétlenül vet jó fényt az eleve átláthatatlan egyházi gazdálkodásra és finanszírozásra.

A Herius-1 Magántőkealap Sárhegyi István, egy 29 éves fiatalember tulajdonában lévő Herius Capital Zrt. kezelésében van. A magyar Elon Musknak is titulált űrjogászról a Szabad Európa készített portrét még 2021 februárújában. A sikeres karrierépítéshez fontos támaszt adhatott a családi háttér.

Sárhegyi édesanyja az a Bártfai Beatrix ügyvéd, aki azzal került be a magyar köztudatba, hogy részt vett Habony Árpád médiacégeinek megalapításában. Édesapja Sárhegyi Zoltán jogász, aki – a Szabad Európa cikke szerint – hosszú ideig a Fidesz delegáltja volt a Nemzeti Választási Bizottságban. Bártfai Beatrix főleg a Simicska-világban volt otthonos a Fidesz gazdasági holdudvarában. Férjével közös cégük,  a Z. I. B. Consulting Kft. 2011 és 2012 között 3 milliárd forintos szerződést nyert el a területszerzésekkel kapcsolatban az állami út- és vasútépítésekhez a NIF Zrt.-től.

Összességében az látszik tehát, hogy a magyar gazdaság tekintélyes szelete került a túlnyomórészt NER-kézben lévő magántőkealapokhoz, de a szabályozás miatt nem lehet biztosan tudni, kik a végső haszonhúzók.

Az elemzéshez szükséges adatokat a Dun & Bradtsreet biztosította számunkra. A vállalat a PartnerControlPartnerRadar és D&B Credit szolgáltatásaival segíti a vállalkozások információs igényeit.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHétszeresére növeli a közbeszerzési győzelem esélyét a NER-es kapcsolatErős lenne azt feltételezni, hogy egyes cégek NER-es periódushoz köthető kiemelkedő sikeressége hatékonyságuk vagy a közbeszerzési piacon való jártasságának növekedésből származik.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA magyar gazdaságtörténet legnagyobb csodája: a Mészáros és Mészáros kft., első részGanz öntöde, Láng gépgyár, Weiss konzervgyár, Richter gyógyszergyár? Külföldön sikeresek voltak, mégis elbújhatnak Mészáros Lőrinc cégének exponenciális, gazdaságtörténeti jelentőségű növekedése mellett.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA magyar gazdaságtörténet legnagyobb csodája: a Mészáros és Mészáros kft., második részVajon mi magyarázza, hogy választások előtt mindig készpénzben úszik a Mészáros és Mészáros, és hogy legnagyobb vevőik - közöttük a magyar állam - előre utalják a tízmilliárdokat?

Pénz Vállalat equilor Hernádi Zsolt magántőkealap Mészáros Lőrinc Mol ner tiborcz istván Olvasson tovább a kategóriában

Pénz

Bucsky Péter Buzder Gábor
2022. december 2. 09:57 Pénz, Támogatói tartalom

Felével csökkenhet a ház vagy lakás rezsije energetikai felújítással

Kevesen döntenek az energetikai korszerűsítés mellett, pedig akár 60-80 százalékos energiamegtakarítást is el lehet érni vele.

Torontáli Zoltán
2022. december 2. 04:34 Adat, Pénz

Mérésünk szerint novemberben megállt az élelmiszerek árának emelkedése

A 26 ezer forintos bevásárlásunk egy hónap alatt 26 forinttal drágult. Az éves infláció 54-ről 49 százalékra mérséklődött. Fordulat ez vagy csak megtorpanás?

Pálos Máté
2022. december 1. 16:14 Pénz

Egyre többe kerül a lakhatás, és egyre kevésbé segíti ebben a rászorulókat a kormány

Az idei tél fordulópontot hozhat a lakhatás megfizethetőségének alakulásában.

Fontos

Bucsky Péter
2022. december 4. 04:34 Közélet

A tanárok gyorséttermi bért, a sportolók havi 1,6 milliós fizetést kapnak, a magyar edzők brit szinten keresnek

Az 50 év alatti általános iskolai tanárok és óvodapedagógusok kevesebbet keresnek, mint a titkárok és titkárnők, de a legtöbb gépkezelő is jobban keres.

Forint Ferenc
2022. december 3. 07:25 Élet, Támogatói tartalom

Lakáshitel: vége felé közeledhet a kamatemelkedés?

Végre megcsillan a fény az alagút végén, ugyanis a hitelkamatokat befolyásoló egyes pénzpiaci mutatók már csökkenésnek indultak.

Hajdu Miklós
2022. december 2. 12:11 Világ

Fagyhalálra ítélné Putyin az ukrán városlakókat, folyamatos tűz alatt tartják az oroszok a civilek energiaellátását

Fél évbe is beletelhet, mire sikerül helyreállítani az ukrán energetikai infrastruktúrát, ami folyamatos orosz támadás alatt áll.