Hétfőn már nem hosszabbították meg a hőségriasztást Magyarországon, pedig épp aznap még indokolt lett volna: az országos középhőmérséklet 25 fokra rúgott. Az utolsó napokban már enyhült a kánikula, a mostani hőhullám azonban így is sok szempontból a legdurvább volt, amit eddig Magyarországon feljegyeztek.
Azzal, hogy a hétvégén már nem hosszabbítottak a hét elejére, végül 15 napig volt érvényben riasztás. Ez rekordbeállítás, eddig ugyanis mindössze egyszer fordult elő, hogy átléptük a két hetet, még 1994-ben, akkor ugyancsak 15 napig húzódott a hőhullám. Ezúttal egyébként az országos átlaghőmérséklet az utolsó két napon, azaz most hétvégén már nem érte el a 25 fokot, ami elvileg az elsőfokú riasztás határa, de ahogy erről már volt szó, hétfőn például igen.
A mostani kánikula nemcsak hosszú, hanem kifejezetten intenzív is volt, különösen a közepe. Amint korábbi cikkünkben is írtuk, a hőhullámok intenzitását úgy mérik, hogy megnézik, az egyes napokon mennyivel haladta meg a középhőmérséklet a 25 fokot, majd ezeket az értékeket összegzik a riasztással érintett napokra. Az eddigi legintenzívebb hőség idején 2007-ben ez a mutatószám 28,6 volt, ezt most, ha végül nem is sokkal, de túlléptük.
A 2007-es és a mostani kánikula között az volt a különbség, hogy 17 éve a legforróbb napokon némileg még a mostaninál is melegebb volt, de akkor 10 nap után érdemi enyhülés jött. Most ez elmaradt: bár az extrém magas értékekhez képest ezúttal is alacsonyabb lett a napi középhőmérséklet, ám csak néhány fokkal, ami a riasztás megszüntetéséhez kevés volt.
Az abszolút melegrekord most részben épp a 2007-es hihetetlen hőség miatt nem dőlt meg. Akkor Kiskunhalason 41,9 fokon tetőzött a hőmérséklet, ami történelmi csúcs volt. Múlt kedden ettől 0,3 fokkal maradtunk, ami azonban még csak nem is a valaha mért második legmagasabb hőmérséklet az országban, 2000 augusztusában Békéscsabán ugyanis 41,7 fokot mértek.
Így tulajdonképpen ez az egyetlen rekord, ami ebben a hőhullámban nem dőlt meg,
bár szigorúbban nézve – mint már volt róla szó – a hosszban is csak csúcsbeállítás történt. Napi melegrekordokkal viszont bőven meg voltunk szórva: mint erről tegnap a Hungaromet beszámolt, július 9. és 17. között hét országos napi melegrekord dőlt meg, ebből hat zsinórban július 11-étől kezdve született, háromszor a Bács-Kiskun megyei Kelebián, háromszor a Hajdú-Bihar megyei Körösszakálon. Ezeken kívül született nyolc új országos reggeli melegrekord, továbbá két fővárosi és öt fővárosi hajnali melegrekord.
A tartós hőség miatt eddig a teljes hónapban is kiugróan magas a középhőmérséklet. Az első 22 napban az országos átlag meghaladta a 25 fokot. Ez közel másfél fokkal magasabb, mint az eddigi legmelegebb hónap, 2021 július átlaga. Ha valóban jön némi lehűlés, akkor ez természetesen csökkenhet, de az előrejelzések alapján meglepő lenne, ha nem dőlne meg a havi melegrekord Magyarországon.
Globális kontextusban nézve egyáltalán nem meglepőek a hazai rekordok. Az Európai Unió Copernicus mérési programjának adatai szerint az idei júniussal már 13 olyan hónap sorakozik egymás után, amely a mérések kezdete óta a Föld legmelegebb 13 hónapjának számít. A június pedig a valaha feljegyzett legforróbb júniusnak bizonyult.
Múlt vasárnap több mint egy év után megdőlt a globális átlaghőmérséklet rekordja, a Copernicus adatbázisának elemzése alapján július 21-én 17,09 Celsius-fok volt a bolygó átlaghőmérséklete. A Reuters által megszólaltatott tudósok egyre biztosabbak abban, hogy 2024 gyorsan elveszi a legmelegebb év címét 2023-tól, Zeke Hausfather, a Berkeley Earth szakembere például ennek esélyét már 95 százalékosra teszi.
A júniussal véget ért 12 hónapos periódusban a Föld átlaghőmérséklete 1,64 Celsius-fokkal haladta meg az iparosodás előtti szintet, ami nagyon rossz hír, hiszen a párizsi klímamegállapodás szerint ezt 1,5 fok alatt kellene tartani. Technikailag ugyan még nem buktuk el a célt, mivel ezt több év átlagában vizsgálják, de biztosan nem jelent jót, hogy egy teljes éven keresztül felette vagyunk, nem is kicsivel.
Adat
Az EU-ban csak a bolgár és a román dolgozó munkája olcsóbb a magyarénál
Bulgáriában 11, Romániában 12,5, Magyarországon pedig 14 euró volt 2024-ben az egy órára jutó teljes munkaerőköltség. Szlovákia, Csehország és Lengyelország ennél egy szinttel magasabb sávban van.
Olyasmiről árulkodhat a rekordalacsony születésszám, amiről a kormány hallani sem akar
Ha folytatódik a kedvezőtlen tendencia, az arra utalhat, hogy a családtámogatások csak előrehozták az amúgy is tervezett gyermekek megszületését.
Megint kényszerhitelezik a nyugdíjasok a magyar államot, de nem ez a legrosszabb hír
Elismerte a kormány a korábbi inflációs terv tarthatatlanságát, de a növekedésre és a hiányra vonatkozó előrejelzések is egyre rosszabbul néznek ki.
Fontos
Olyasmiben látott értéket, amiben más nem, erre alapozva válna globális céggé a magyar Datapao
A magyar adatelemző cég az egyike az ezer leggyorsabban növekvő európai cégnek a Financial Times szerint. De hogyan jutottak ide?
Ezért nem tud ma beszállni az árversenybe a sarki élelmiszerbolt
Az árrésstop minden korábbinál jobban megmutatta, milyen hatalmas előnyben vannak a nagy boltláncok a beszerzések terén a kisboltokhoz képest.
Meglepő városokban kell keresni a leggyorsabban dráguló lakótelepi lakásokat
Az abszolút listán Pest és Debrecen kiszorította Győrt és Sopront, de a leggyorsabb áremelkedés Komlón, Várpalotán, Miskolcon és Szegeden ment végbe.
