Hírlevél feliratkozás
Tóth István János
2020. augusztus 4. 06:30 Vállalat

A magyar gazdaságtörténet legnagyobb csodája: a Mészáros és Mészáros kft., első rész

(A szerző közgazdász, a CRCB igazgatója.)

I. rész: Növekedési ütemek, találmányok és jelenlét a külpiacokon

2001. július 24. egy keddi napra esett. Ez a nap fontos dátum a jelenkori magyar gazdaságtörténetben. Ekkor, tizenkilenc évvel ezelőtt, jegyezte be a cégbíróság 07-09-007959 számon a magyar gazdaságtörténet eddigi legsikeresebb, emblematikus cégét, a Mészáros és Mészáros kft-t (továbbiakban MM).

Az alábbi esszében, amelyet két részben ismerhet meg az olvasó, hét ábrán keresztül lesz szó az MM 2006-2020 közötti fejlődésének néhány különleges mozzanatáról.*Az esszé egy CRCB által indított kutatási projekt („Közbeszerzéseink tisztaságáról: avagy az elmúlt 14 év ajánlatkérőinek és nyerteseinek hálózati elemzése. A 2005-018 között megkötött 15.000 legnagyobb közbeszerzési szerződés adatainak elemzése”) részeredményeit ismerteti. A kutatást magyar állampolgárok, magyar cégek és alapítványok támogatják. Ezúton is szeretném megköszönni támogatóinknak, hogy pénzügyi támogatásukkal, valamint önkénteseinknek, hogy munkájukkal, lehetővé teszik e kutatási program megvalósítását, valamint Laki Mihálynak, Lengyel Györgynek és Reszegi Lászlónak az írás első változatához fűzött véleményét és javaslatait.
Ez az elemzés csak kezdetnek tekinthető, első lépésnek abban a munkában, amely tíz, húsz, vagy harminc év múlva fel fogja tárni, hogy mi is történt a magyar gazdaságban, a magyar vállalati szektorban a 2010-es korszakváltás után, és mi vont ebben a történetben az MM szerepe. Érdemes most három szempontot szem előtt tartani:

  1. mellőzni kell a kiválasztott téma tisztán politikai szálait;
  2. csak a rendelkezésre álló nyilvános adatokra szabad hagyatkozni, és
  3. a vizsgálat tárgyát gazdaságtörténeti perspektívába helyezve kell tárgyalni.

Az utóbbi szempont persze az elemzésnek ebben a fázisban még csak alig megvalósítható, de mégis érdemes törekedni erre. Ezért az MM eddigi történetét, a cégtulajdonosok döntéseit néhány ponton összevetettem a magyar gazdaág a XIX. és a XX. századi történetének néhány cégével és néhány korabeli emblematikus vállalkozó tevékenységével.

Az első részben ismertetem az MM növekedési ütemét és kitérek az MM mellett*Mészáros Lőrinc és felesége nemcsak az MM céget birtokolja, hanem a 2010-es rendszerváltás után egyre kiterjedtebb, több mint háromszáz céget tartalmazó cégbirodalmat hozott létre, amely cégek közül egyre többen jutnak különböző szektorokban egyre másra meghatározó szerephez az építőipar után az energia-iparban, a vendéglátásban, vagy a médiában. Ebben az írásban a többi céggel nem foglalkozom. A Mészáros cégek gazdasági szerepéről lásd például: https://bit.ly/3fi9p0k, és https://bit.ly/2PeJtYY . Mészáros cégbirodalmáról és ennek fejlődéséről lásd Jandó Zoltán cikksorozatát a G7.hu-n: https://bit.ly/30dYQr5, https://bit.ly/3fiJyFA, https://bit.ly/314tvq6, https://bit.ly/3k0A4CL, https://bit.ly/3flpEtI, https://bit.ly/2DjlZ2i, https://bit.ly/33cVyWV. A Mészáros cégbirodalom növekedésének, és az e cél érdekében felhasznált eszközöknek részletes politikai gazdaságtani elemzését adja Laki Mihály. 2020. ”A Mészáros-vállalatcsoport. Adalékok a Fidesz-közeli vállalkozások és vállalkozók működéséhez”, Külgazdaság, 63. évf. 9-10. szám, 65–100. oldal.
a XIX-XX. századi magyar kapitalista fejlődés fontosabb cégeinek fejlődésére, és ebben a külpiacok szerepére. A második részben arról lesz szó, hogy milyen szerepet játszottak az állami megrendelések az MM és a magyar gazdaságtörténet jeles cégeinek fejlődésében, a cégtulajdonosok hogyan használták fel a cégeik által megtermelt profitot és milyen szerepet játszik a készpénz az MM gazdálkodásában. Ugyanitt egy példán keresztül szólok arról, hogy XIX. századi magyar vállalkozók közül többen nemcsak az üzleti életben, hanem a közéletben is tudtak kockázatot vállalni, és ennek megfelelően bátran cselekedni, ha a hazájuk érdeke úgy kívánta.

Az elemzés során bemutatott ábrák nem adnak megnyugtató válaszokat, inkább újabb kérdéseket vetnek fel.

A rendelkezésre álló adatokból nyilvánvaló, hogy az MM 2001-2020 között a magyar gazdaság történetében példátlan sebességű növekedést produkált: akár ha az árbevételt, akár ha a mérlegfőösszeget, vagy a nettó profit volumenét nézzük.

Ha csak az elmúlt harminc évet, de akkor is, ha XX. század 1945-ig tartó magyar gazdaságtörténetét vesszük figyelembe. Sőt akkor is, ha a XIX. századig megyünk vissza és az 1830 előtt született vállalkozók, az első kereskedők, iparosok, bankárok (az előfutárok), vagy mellettük a 1830-1860 között születettek (az alapítók) által alapított cégek fejlődését vizsgáljuk.*Lengyel György könyvében a XIX. század első felének első kereskedőit, iparvállalatok tulajdonosait előfutároknak, a második generációt – az 1831-1860 között születetteket alapítóknak és az 1861 után születetteket örökösöknek hívja. Lásd Lengyel György. 1989. Vállalkozók, bankárok, kereskedők. Budapest: Magvető Könyvkiadó A pesti előfutárok pályájáról, családi kapcsolatairól, gondolkodásmódjáról Bácskai Vera könyve ad körképet. Lásd: Bácskai Vera. 1989. A vállalkozók előfutárai. Nagykereskedők a reformkori Pesten. Budapest: Magvető Könyvkiadó. Az 1848-1914 közötti ipari fejlődésről lásd Kövér György. 1982. Iparosodás agrárországban. Magyarország gazdaságtörténete 1848-1914. Budapest: Gondolat Kiadó c. könyvét, valamint Berend T. Iván, Ránki György. 1979. Gazdasági elmaradottság. Kiutak és kudarcok a XIX. századi Európában. Budapest: Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó című könyvét. A bankok szerepét a századforduló magyar ipari fejlődésében lásd Tomka Béla. 1999. Érdek és érdektelenség: a bank-ipar viszony a századforduló Magyarországán, 1892-1913. Debrecen: Multiplex Média, Debrecen UP. https://bit.ly/3fj7poT, A magyar középosztályok és elitek történetéről bővebben lásd Kövér György (szerk.). 2006. Zsombékok. Középosztályok és iskoláztatás Magyarországon. Budapest: Századvég. A Lengyel György által javasolt említett hármas tagolást egyébként ki lehetne egészíteni a nehézsorsúak kategóriájával, azokkal a szocializmusban élő és küzdő vállalkozókkal, akik a szocialista rendszerben mintegy muszáj Herkulesként próbálták a racionális kalkulációt, a kockázatvállalást érvényesíteni a maguk területén és síkraszállni a tulajdon védelméért. Erőfeszítéseik, intellektusuk dacára bukásuk bele volt kódolva a szocialista rendszerbe. A magánvállalkozások szocializmusbeli helyzetéről, túlélési stratégiáiról lásd Laki Mihály. 1998. Kisvállalkozás a szocializmus után. Budapest: Közgazdasági Szemle Alapítvány, https://bit.ly/3i1q3Dx 4-48. oldal. A magyar filmművészet érzékletesen mutatja be ezeket a sorsokat. Lásd Kovács András. 1964. Nehéz emberek. Budapest: MAFILM 1. Játékfilmstúdió. https://bit.ly/3jytBPe valamint Ember Judit, Gazdag Gyula. 1973. A határozat. Budapest: Balázs Béla Stúdió. https://bit.ly/2ZTQZPm.

Az MM a 2010-es hatalomváltás óta összes eszközét folyó áron számolva 141-szeresére, árbevételét 102-szeresére, nettó profitját pedig 58-szorosára növelte.

Sem Valero Antal selyemgyára, sem Koppl Ábrahám és Móricz vagy a Wodianer család, vagy a híres nagykereskedő és bankár Weiss Bernát Ferenc*Lásd Bácskai, 1989. üzleteinek története nem valószínűsít ilyen ütemű cégnövekedést. De sem az 1845-ben alapított Ganz Öntőde (a Ganz és Társa Vasöntő és Gépgyár Rt, és az 1911-ben alakult Ganz és Társa-Danubius Villamossági-, Gép-, Waggon- és Hajógyár Rt. elődje), sem az 1868-ban Láng László által alapított gépjavító üzem (az 1911-ben alapított Láng Gépgyár Rt. elődje), sem az 1882-ben alapított Weiss konzervgyár (a Weiss Manfréd Acél- és Fémművek elődje), sem az ugyanabban az évben alapított a Villanyos Izzólámpagyár (a Tunsgram Rt egyik elődje), sem Richter Gedeon által 1906-ban alapított családi vállalkozás (a Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Rt. elődje) esetében, és e cégek utódai esetében sem számol be semmilyen történeti forrás ilyen ütemű növekedésről.*E szóban forgó cégek történetéről Bence Géza. 2007. A Láng Gépgyár története az alapítástól az állami tulajdonba vételig (1868-1948). Tanulmányok Budapest Múltjából, 33. Kötet. 2006- 2007. o. 85-111. https://bit.ly/3fUvDqB; Koroknai Ákos (szerk.). 2004. A Tungsram Rt. története 1896-1996. Budapest: Aschner Lipót Alapítvány; Gábor Andás kuratóriumi elnök. https://bit.ly/2OO0d9v; Lengyel György. 1989. Vállalkozók, bankárok, kereskedők. Budapest: Magvető Könyvkiadó; Rasztik Tibor. 2010. Egy történelmi gyáralapító: Richter Gedeon (1872-1944). In: Menedzserek Országos Szövetsége. 2010. Történeti üzletembereink: Richter Gedeon. Budapest: Richter Gedeon Nyrt.; Nyáry K. 2016. Merész magyarok – 30 emberi történet. Budapest: Corvina Kiadó. Szekeres József. 1967. Ganz Ábrahám, 1814-1867. A Ganz-gyárak alapítójának életrajza. Budapest: Ganz Villamossági Művek; Szekeres József. 1971. „Ganz Ábrahám életrajza (1814-1867). Tanulmányok Budapest Múltjából. Vol: 18. pp. 211-247. valamint https://bit.ly/30UuGbo; https://bit.ly/2WQw5i1https://bit.ly/3ggGX0g, és https://bit.ly/2DjXJNw; https://bit.ly/39MNe1a; https://bit.ly/315nXLY

Az MM nettó árbevételének növekedését millió forintban a következő ábra mutatja. Ebből látszik, hogy míg a cég 2008-ban mindössze 100 millió forintos árbevételt ért el, addig 2019-ben nettó árbevétele már 87,4 milliárd forintra rúgott.

 

Hozzá kell ehhez tenni, hogy az MM történetében az igazán nagy ugrás nem ekkor, hanem 2007 és 2008 között következett be: míg a 2007-es üzleti évben a cég 5,8 millió forint veszteség mellett 1,7 millió forintos nettó árbevételt ért el, addig egy érvre rá árbevétele ennek 55-szörösére nőtt. E kivételes ütemű növekedés mögött nem tudjuk, hogy milyen üzleti tranzakciók állnak. Annyi bizonyos, hogy egyáltalán nem vall kiegyensúlyozott növekedésre, olyanra, amit a magyar gazdaság történetében eddig lehetett látni.

Ganz Ábrahám 1845. január 20-án vette meg a budai Városi Tanács árverésén a tönkrement Fleischbauer vízimolnár Királyhegy utca 336. alatti házát (szoba, konyha, fészer és istálló) 4000 forintért, és itt rendezte be kicsiny üzemét.*Lásd Szekeres, 1967 és Szekeres, 1971. Első években hét munkással kezdett dolgozni, de két év múlva már 32 munkás dolgozott az üzemben. Az 1848-49-es szabadságharc alatt a hadi megrendeléseknek köszönhetően a termelés felfutott és 1851-ben Ganz már 50 munkást foglalkoztatott. Egy év múlva, 1852-ben már öt telken terült el a gyártelep, öntödével, lakatos-, kovács- és asztalosműhelyekkel. Ekkor a szükséglet szerint 40—60 munkás dolgozott az üzemben.*Lásd Szekeres, 1971.

A Ganz Kis Rókus utcai gyárcsarnoka, 1930. Forrás: Fortepan / Adományozó

A Láng Gépgyár vagy a Richter Gedeon 5-10 év alatt tudták megtöbbszörözni árbevételüket, a cégeknél dolgozók létszámát – erre mutat, hogy a cégek az alapítás után néhány évvel nőtték ki első telephelyeiket. Láng László cége például négy év alatt nőtte ki a kis műhelyt, ahol eleinte 8-10, majd 60 fő dolgozott. Láng 1872-ben döntött úgy, hogy megvásárolja egy volt keményítőgyár Külső Váci út 1442/b hrsz. alatt található gyártelepét.*Lásd Bence, 2007. Ez lett a később a Láng Gépgyár otthona (jelenleg az Alstom Power Hungária Zrt. telephelye).

Teljesen azonos utat járt be Richter Gedeon is a kis Sas Patikától (1902), a Kőbányán a Cserkesz utca 63. alatti, mintegy 300 négyszögöles telek 1906-os megvásárlásáig*Lásd Rasztik, 2010. és később e gyártelep bővítéséig. Az Egger testvérek és Kremenezky János 1882-ben hozták létre az Első Osztrák-Magyar Villamvilágítási és Erőátviteli Gyár Egger B. és Tsa nevű céget, és működtették az első években egy kis budapesti műhelyben.*E cégük játszott később szerepet a Villanyos Izzólámpagyár Rt. létrehozásában, majd az Egyesült Villanyossági Rt, és később az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. (a Tunsgram Rt. elődje) megalapításában. Lásd Koroknai, 2004. Az üzlet olyan jól ment, hogy 5 év múlva lépniük kellett: 1887 végén megvásárolták a Magyar Általános Hitelbanktól egy nagyobb gyártelepet a Huszár u. 7. sz. alatt, amelyet később fokozatosan bővítettek.*Lásd Koronkai, 2004.

Talán a Weiss Manfréd Acél- és Fémművek növekedési üteme vetekszik az MM-ével. Míg az előbbi 1892-ben mindössze 40 főt foglalkoztatott, addig 22-26 évvel később, az I. világháború alatt már 30 ezres cégóriássá bővült a háborús konjunktúrának köszönhetően. A 2001-2019 közötti Magyarországon azonban nem volt háborús konjunktúra. Míg a Weiss Manfréd Acél- és Fémművek számára az I. Világháború, és több mint húsz év kellett ehhez a növekedéshez, addig hasonló utat az MM békeidőben közel tíz év alatt járt be. A háború befejezése egyébként némi törést jelentett Weiss Manfréd Acél- és Fémművek életében: gyorsan át kellett állniuk polgári termelésre, miközben 30 ezerről hatezer főre kellett csökkenteni a dolgozók létszámát.*Lásd https://hvg.hu/magyarmarka/20050325weissmanfred.

Az MM elképesztő ütemű növekedése azonban nemcsak a magyar gazdaságtörténetben rendkívül ritka, hanem külföldi cégekkel összehasonlítva is. A következő ábra az MM, a Google anyacége (Alphabet Inc.), a Ganz Ábrahám által 1845-ben alapított Ganz Öntöde, egy rendkívül sikeres magyar start-up, a Nav N Go (NNG), egy családi tulajdonban lévő közép-kelet-európai nagy építőipari cég,*E cég nevét nem közöljük, helyette X. Construction ltd. fantázianéven hivatkozunk rá. valamint a Tunsgram egyik jogelődjének (Villanyos Izzólámpagyár) növekedési ütemeit hasonlítja össze úgy, hogy minden cégnél az alapítás utáni hetedik évet veszi alapnak, ehhez viszonyítja a termelés/árbevétel későbbi szintjeit.*Az alapítás utáni hetedik év kiválasztása önkényes. Ez csak azt a célt szolgálja, hogy az alapítást követő turbulens évektől eltekintsünk és a már viszonylag konszolidált cégek kibocsátásának szintjét és növekedési ütemét vegyük alapul. A Google, az X. Construction ltd, az NNG, és az MM esetében a nettó árbevételek adatokat (dollárban és forintban), Ganz Öntödénél a 1852-1860 közötti adatok alapján a termelt öntvények tonnája és korabeli ára alapján becsült árbevételt, a Tunsgram jogelődje esetében pedig az 1890-1903 között eladott izzólámpák számát*Lásd Koronkai, 2004. 9. és 13. oldal. vettem figyelembe, minden adatot logaritmus skálán ábrázolva.

Öt cég és az MM növekedési üteme az alapítás utáni hetedik üzleti évtől, a hetedik üzleti év szintjéhez viszonyítva. Forrás: https://www.macrotrends.net/, https://e-beszamolo.im.gov.hu/; valamint https://bit.ly/30G9cPt; valamint Szerekeres, 1971; CRCB saját számítás. Magyarázat: vízszintes tengely: az alapítás utáni évek; függőleges tengely logaritmikus skálán a nettó árbevétel (Google, MM, NNG, X. Construction Comp.) az eladott izzólámpák száma (Tunsgram) és az öntött vas mázsája alapján becsült árbevétel (Ganz Öntöde), ahol a kiinduló évi (az alapítás utáni 7. évi) szint = 1.

Az ábrán jól látszik, hogy míg a Google, az NNG és a Tunsgram jogelődjének növekedési üteme majdhogynem egybevág, miközben történetüket több mint száz év választja el, addig az MM-é messze meghaladja e cégekét. A Ganz 1852-1855 közötti viszonylag alacsonyabb növekedési üteme (az alapítást követő 7-10. év) mögött a levert szabadságharcot követő évek politikai repressziója és ezzel is összefüggő gazdasági pangásának hatása (a megrendelések megcsappanása, tőkehiány, a fizetési fegyelem romlása) húzódik meg.*Ekkor új politikai viszonyok nagymértékben akadályozták a magyar ipari vállalkozások fejlődését. Az ipar­pártoló egyesületek betiltása, az szabadságharcban résztvevő elit tagjainak kivégzése, bebörtönzése, elüldözése vagy belső emigrációba kényszerítése együtt járt megrendelések csökkenésével, szűk belső kereslettel, romló fizetési fegyelemmel. Mindez tőkehiánnyal, szakmunkáshiánnyal és növekvő adóterhekkel párosult. Lásd Szekeres, 1971. Ezt követően, az alapítás utáni 12. évtől a Ganz is felzárkózik a Google, vagy a Villanyos Izzólámpagyár által meghatározott trendekhez. Az alapítás utáni 15. évre a Ganznál a kiinduló szinthez képest 7,4-szeresére, a Google-nál 9-szeresére, a Villanyos Izzólámpagyárnál 8,5-szeresére nőtt az árbevétel, illetve a termelés volumene. Az MM estében pedig ezt jócskán meghaladó, 20-szoros növekedést láthatunk.

A fentiekkel szemben az X ltd.-t a többi céghez képest inkább a stagnálás, mint a növekedés jellemzi. Míg a Google és a Villanyos Izzólámpagyár nagyjából 12-14-szeresére növelte árbevételét, illetve az eladott izzólámpák számát az alapítás utáni tizenhetedik évre, addig az MM nettó árbevétele közel 88-szorosára nőtt. A magyar NNG (Nav N Go) és a Ganz Öntöde az alapítás utáni 7. és 13. év között 4,8-szorosára tudta növeli nettó árbevételét, addig a Google 6,2-szeresére, a Villanyos Izzólámpagyár pedig 5,2 szeresére.*Az NNG-nél látható későbbi ütemcsökkenés minden bizonnyal a mobiltelefonra telepíthető navigációs alkalmazások gyorsuló térnyerésével állhat kapcsolatban.

A másik figyelemre méltó dolog, ami az ábrából látszik, hogy mind a Google, mind a Tunsgram, mind az NNG növekedési üteme milyen egyenletes a vizsgált időszakban: ezek alig megtörő egyenesekkel írhatók le. Ugyanezt láthatjuk a Ganz 1855-1860 közötti növekedési üteménél is. Ezekkel szemben az MM-é nagy ugrásokon és egy visszaesésen (2016) keresztül nő évről-évre. Ez minden bizonnyal azzal függ össze, hogy az MM szinte kizárólag nagy építőipari projektekben vesz részt, és évente viszonylag kevés szerződést köthet, amelyek lökésszerűen mozgatják éves árbevételét. Ugyanezt az ugrálást láthatjuk a másik, ugyancsak nagy építőipari projekteket megvalósító cég – az X. Construction ltd. – növekedési adatainál is.

A következő, ami az MM-ben különleges, az az, hogy az MM egyáltalán nem exportál. A vizsgált időszakban (2007-2019 között) az MM csak Magyarországon végzett munkát. „Nehéz is lenne exportálni egy alapvetően építőipari kivitelezést végző cégnek!” – mondhatná erre bárki. De nem. Ez nem lehetetlen. Van ugyanis olyan magyar tulajdonú építőipari cég, nem is a legkisebb, amelynél 2005-2019 között az export több éven keresztül az árbevétel 25-35 százalékát tette ki, és volt olyan év, amikor a 60 százalékot is elérte.

A XIX. és a XX. századi magyar gazdaság történetében kiemelkedő szerepet játszó kereskedelmi vállalkozások, iparvállalatok egyik közös jellemzője az, hogy a tulajdonosok, cégvezetők mindvégig törekedtek a nemzetközi kapcsolatok építésére, külföldi piacokra való belépésre, külföldi cégekkel való olyan együttműködésre, amely aztán külföldi piacok meghódítására irányult.*Az MM esetében olyan lenne ez, mintha a Strabag, amely nemcsak a Magyarországon, hanem például Lengyelországban is jelen van, mint útépítési projektek kivitelezője, nemcsak a magyar, hanem a lengyel útépítési projekteken is együttműködne az MM-el, mert az MM által biztosított minőség, szervezettség, szaktudás növelné az esélyét egy-egy ottani építőipari közbeszerzési tender megnyerésére. Így járt el Ganz Ábrahám, aki találmányával, a kéregöntésű vasúti kerekek öntésének tökéletesítésével már 1855-ben részt vett a Párizsi világkiállításon.*„A politikai rendőrség azonban nem felejtette el Ganz forradalmi múltját és útlevél­kérelmét elutasították. Ekkor Ganz a bécsi svájci követséghez fordult, és mint svájci állampolgár kapott útlevelet.” Lásd Szekeres, 1971. 231. oldal. De Láng László is hasonló utakon járt: az üzeme 1868-as alapítása után az 1880-as évektől már külföldre is szállított: a balkáni országokba, Oroszországba, nemzetközi kiállításokra járt. A gyár gőzgépe nagydíjat nyert az 1900. évi párizsi világkiállításon.*Lásd Bence, 2007.

A XIX. század eleji kereskedők igyekeztek gyümölcsöző kapcsolatot kiépíteni külföldi vevőikkel, kooperálni külföldi kereskedőkkel, iparosokkal. A Pest – Bécs – Pest utat nagyon sokan bejárták, dolgoztak külföldön tapasztalatszerzés céljából.*„Richter a legjobb akart lenni a szakmájában, két év magyarországi tanulás után még négy évet töltött patikus-segédként Németország, Anglia, Franciaország és Itália több városában. 1901-ben, kora egyik legképzettebb gyógyszerészeként úgy tért vissza a hazájába, hogy öt nyelven beszélt és olvasott.” Lásd Nyáry, 2016 és http://www.ekor-lap.hu/informacio/2019/02/04/richter_gedeon_1872_1944_
A Bécsből Pestre és Pestről Bécsbe való áttelepülés, munkavállalás eléggé gyakori volt körükben.*Lásd Bácskai, 1989. Nemcsak a zsidó kereskedőknél, hanem az osztrák, felvidéki zipszer, vagy csehországi német családokból származó kereskedőknél és iparosoknál is. Több nyelvet beszéltek: ez is elősegítette a külföldi kapcsolatok építését. Ezen túl gyakran több szakmában is jártasak voltak. Pekár Imre (Rozsnyó, 1838. december 8. – Budapest, 1923. július 12.) magyar gépészmérnök, feltaláló, malomtechnológus, közgazdasági író először a bécsi Politechnikumban tanult, ezt követően Karlsruhéban gépészmérnöki oklevelet szerzett, de élete során például elsajátította a kovács, lakatos, esztergályos, asztalos szakmákat is.*Lásd Lengyel, 1989. E vállalkozók cégük kivitelét megtöbbszörözték, új külpiacokat nyertek, külföldön leányvállalatokat alapítottak. A cégük növekedése egyet jelentett az exporttal, a külpiacok meghódításával. A Richter Gedeon Rt. az 1920-as évek végén — miközben dúlt a nagy gazdasági világválság – képes volt az egész világot behálózó kereskedelmi és képviseleti láncolat létrehozására és tíz külföldi leányvállalat alapítására.*Lásd Rasztik, 2010.

Pályafutása csúcsán Richter Gedeon termékei számos rangos nemzetközi elismerést is nyertek. A húszas évektől a háború kitöréséig a vállalat 12 aranyérmet szerzett a nemzetközi kiállításokon. Ezek közül sajnos csak egy maradt ránk, az 1929-ben Barcelonában rendezett nemzetközi kiállítás nagydíjának oklevele. A vállalatot már két évtizeddel a gyáralapítás után úgy emlegették, „a magyar Merck”.*Lásd Rasztik, 2010. A Merck KGaA egyébként egy ma is működő vezető gyógyszeripari cégcsoport https://www.merckgroup.com/en, amely 2019-ben az 27. helyet foglalta el az 50 globális gyógyszercég rangsorában (Top 50 Global Pharma Companies). Lásd: https://bit.ly/39kpqBR.

De ugyanez igaz például Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. (Tunsgram Rt elődje) esetében is: az 1900-as évek elején az izzólámpaosztály termelésének 80 százalékát külföldön értékesítette, miközben forgalma évenként mintegy 30 százalékkal nőtt.*„A gyár 1891-ben szénszálas izzólámpáinak már 2/3 részét exportálta, elsősorban Oroszországba és Japánba, de más ázsiai országokba és Amerikába, Ausztráliába is. Melbourne-ben és Montrealban bizományi képviseletek létesültek” Lásd Koroknai, 2004. 8. oldal.

A cikk második részében arról lesz szó, hogy milyen szerepet játszottak az állami megrendelések az MM és a magyar gazdaságtörténet jeles cégeinek fejlődésében, a cégtulajdonosok hogyan használták fel a cégeik által megtermelt profitot és milyen szerepet játszik a készpénz az MM gazdálkodásában.

Vállalat Mészáros és mészáros Mészáros Lőrinc Olvasson tovább a kategóriában

Vállalat

Torontáli Zoltán
2020. december 2. 10:44 Vállalat

A létéért küzd a legnagyobb német fodrászlánc, a magyar egységeit is felszámoló Klier

A cég nem bírta ki a koronavírus-járvány második hullámát, nem valószínű, hogy a magyar üzletei egyhamar talpra állnak.

Torontáli Zoltán
2020. december 1. 13:54 Élet, Vállalat

Hogyan lehet nyereséget elérni egy 3 dolláros koronavírus-oltáson?

Rengeteg pénz emészt fel a fejlesztés, és mégis lesznek 1000 forint alatt elérhető oltások.

Torontáli Zoltán
2020. december 1. 10:38 Vállalat

Bécsben uborka lesz a Kifli.hu-ból

A cseh hátterű online élelmiszerüzlet csütörtöktől nagy erőkkel próbálja bevenni a bécsi piacot, utána München következne.

Fontos

Stubnya Bence
2020. december 1. 18:08 Élet

Komoly kutatás indult Magyarországon a négynapos munkahét hatásairól

Hatékonyabbak leszünk tőle? Kevesebbet fogyasztunk feleslegesen? Egy magyar kutatócsoport mostanában kezdett átfogó kutatásba a témában.

Bucsky Péter
2020. december 1. 06:48 Közélet, Vállalat

A válság ellenére itthon és Európában is bővít a Hummusbar

Uri Gotlibovich egy hétre jött Magyarországra 2003-ban, nem tudott főzni, és nem volt vendéglátós tapasztalata. Ehhez képest 17 éve itt él, és felépítette a Hummusbar hálózatot.

Bucsky Péter
2020. november 30. 16:42 Közélet

Fogy a hallgató és a pénz az egyetemeken, de a kormány kedvenceit nem kell félteni

Az egy hallgatóra jutó állami pénzek összege a Testnevelési Egyetemen a legnagyobb, a jóval összetettebb és drágább képzést adó Semmelweis Egyetem csak a második.