A szerző a Korrupciókutató Központ Budapest (CRCB) igazgatója. Az Ekonomi a G7 véleményrovata.

Vajon miért áll ellen egy állam, amikor állami költésekre vonatkozó adatok összegyűjtéséről, adatbázisba rendezéséről és statisztikai elemzéséről van szó? És miért viselkedik ezzel teljesen ellentétesen, amikor az adófizetésre vonatkozó adatok összegyűjtése, adatbázisba rendezése és statisztikai elemzésre kerül szóba? Amikor az adófizetők befizetéseiből származó bevételek elköltése a feladat, akkor úgy viselkedik, mint aki nem ismeri az Excelt, csak a kockás papírt, esetleg a szöveges file-okat, de amikor az adók beszedése a feladat, akkor adatbázist épít, és a legmodernebb és legszofisztikáltabb módszerektől (például társadalmi kapcsolatháló-elemzés, ágensalapú modellezés, klaszterelemzés, keresztmetszeti és idősoros elemzések) sem riad vissza.

Az alábbi cikkben a magyar közbeszerzések 2011-2020 közötti adataira támaszkodó hat ábrán az Elios Zrt. és más cégek példáján mutatom be, hogy egy – a közpénzekért felelős – állam milyen lehetőségekhez jutna, ha rendszeresen vizsgálná a közpénzek költését, törekedne az esetleges anomáliák felderítésére és ezzel a közjó szolgálatára. Az elemzett adatok a CRCB adatbázisából származnak.^*A közbeszerzési szerződések adatainak feldolgozásához először a Közbeszerzési Hatóság által közölt html és pdf file-okat töltöttük le, az adattisztítás után rendeztük elemezhető formába, majd hoztuk létre az elemzett változókat. Az adattábla a 2005-2020 közötti szerződésszintű adatokat tartalmazza keretszerződések nélkül, összesen 236.186 szerződését. Az adatletöltés, -tisztítás és -elemzés munkáját magyar állampolgárok és vállalkozások anyagi támogatása és önkéntes munkája teszi lehetővé. Ezúton is köszönjük a támogatást. E támogatás nélkül ez az elemzés sem születhetett volna meg. Az elemzett közbeszerzési szerződések listáját lásd itt.

Az EU és az OECD régóta vizsgálja a közbeszerzések korrupciós kockázatát. Az ilyen vizsgálatok egyik legfontosabb mutatója, hogy a tenderek hány százalékánál fordult elő, hogy csak egy ajánlat érkezett be. A magasabb arány magasabb korrupciós kockázatra utal. Magyarországon ma – az EU adatai szerint – a tenderek 39 százalékánál fordul elő ez, míg az EU által toleráltnak (zölddel jelöltnek) tekintett szint 20 százalék alatti.

A verseny nélküli pályázatok aránya azonban nem minden esetben ad pontos képet a közbeszerzési anomáliákról, ezek erősségéről. Ha például elterjedt az a szokás, hogy „kérlek, hozz két vesztőt!”, vagy „oldjuk meg okosba’, és vigyázzunk, hogy az EU / OLAF ne fogjon gyanút”, vagy „beszéljük meg mind, hogy ki mikor indul, de vigyázzunk, hogy mindig legyen legalább három pályázó”, akkor nyilvánvalóan félrevezető eredményt adna, ha az egy pályázat mellett megvalósuló tenderek arányával szeretnénk mérni a korrupciós kockázatot, felderíteni a közbeszerzési anomáliákat.

Érdemes mást is megfigyelni, például azt, hogy hányszor indult és nyert, valamint hányszor veszített egy-egy cég a közbeszerzési piacon. Ha a piacra jellemző középértékhez képest kiugróan magas ez az arány, az valamilyen anomáliára mutathat rá. Ennek megfigyeléséhez pedig az szükséges, hogy adataink legyenek a közbeszerzésekről: nem csupán arról, hogy egy cég hányszor nyert verseny nélkül, hanem arról is, hogy hányszor veszített, sőt arról is, hogy milyen a nyert/vesztett tenderek aránya egy-egy ajánlatkérő esetében. Ha ez az arány egy ajánlatkérő által kiírt tenderek és egy, e tendereken induló cég esetében egyaránt különösen magas, akkor ezt már az anomáliára vonatkozó határozott jelzésnek vehetjük.

A CRCB legújabb kutatási programjában a nyerési esélyek és a politikai kapcsolatok összefüggését vizsgálja. Ennek során többek között a néhai Elios Innovatív Zrt.^*Ennek a korábban rendkívül sikeres és nagyreményű cégnek a végelszámolását 2021. szeptember 28-án indították meg a tulajdonosok, lásd itt. nyerési esélyeit (nyert/vesztett tenderek száma) is elemezi úgy, hogy a nyerési esélyeket összehasonlítja azokkal a cégekével, amelyek a tenderek során az Elios Zrt. versenytársai voltak, azaz indultak egy közbeszerzésen akkor, amikor az Elios Zrt. nyert.^*Ötvennyolc ilyen céget sikerült azonosítani. Így maguk a versenytársak határozzák meg azt a közbeszerzési részpiacot, amelynek az Elios Zrt. is szereplője volt.

A 2011-2020 közötti időszakban az Elios (és jogelődje) nyerési esélye 1,26, míg a piacán lévő cégek medián nyerési esélye 0,46 volt. Már ez is nagy különbségnek látszik, de még inkább figyelemre méltó, hogy hogyan alakult az Elios Zrt. nyerési esélye, amíg a kormányfő veje, Tiborcz István tulajdonos volt, és azután, hogy megvált a cégtől. Míg 2011-2015 között, amikor Tiborcz a tulajdonosok között volt, a cég nyerési esélye 1,97, majd miután eladta részesedését, ez az érték 0,18-ra, jóval a piacra jellemző medián alá esett (lásd az alábbi ábrát).^*Az ábrán az Elios közbeszerzési piacán lévő azon cégek medián nyerési esélyét tüntettük fel, amelyek több mint 12 pályázaton indultak. Azért a mediánét, mert a cégek nyerési esélyek szerinti eloszlása hatványfüggvény szerű, lásd itt. Ekkor az átlag nem jó mutató.

A nyerési esélyek megfigyelésének fontosságát húzza alá, ha más cégekre is kiterjesztjük a vizsgálatot. Nézzük meg például Simicska Lajos vagy Szíjj László cégeinek, Mészáros Lőrinc vagy Mészáros János (Mészáros Lőrinc öccse) egy-egy cégének nyerési esélyét (lásd az alábbi négy ábrát)^*Az ábrákon az Elios, a Mészáros és Mészáros Kft., az R-Kord Kft. és a Fejér B.Á.L. Zrt. közbeszerzési piacain lévő cégek, összesen 143 cég adataiból számolt medián nyerési esélyt tüntettük fel, mint a „közbeszerzési piac”-ra jellemző középértéket..

Ezek mindegyike meglehetősen különböző értéket mutat a megfigyelt korszakokban. Bár ezek a cégek függetlenek egymástól, tulajdonosaik is különbözők, és más közbeszerzési részpiacokon indultak, mégis két tulajdonság köti össze őket.

Először az, hogy mindegyiküknek volt olyan korszaka, amikor a tulajdonosok között voltak olyanok, akiket az adott korszakban Fidesz-közelinek vagy NER-közelinek szokás tekinteni. Aztán az is, hogy meglehetősen eltérő nyerési esélyeket értek el a NER-közeli korszakban vagy NER-közeli tulajdonos mellett, mint akkor, amikor még (vagy már) nem számított NER-közelinek egy tulajdonosuk sem.

A NER-es korszakokban a nyerési esélyük mindegyiknél többszörösen meghaladta a nem NER-es időszakét. Ha egy cégre számítjuk ezt az arányt, és eltekintünk attól, hogy az adott cég hány közbeszerzésen indult vagy hányat nyert meg, akkor

több mint hétszer nagyobb nyerési eséllyel nyert egy cég amikor „nyeregben volt”, azaz a NER-es korszakában, mint előtte vagy utána.

Ezt a hétszeres növekedést tekinthetjük a NER egy cég nyerési esélyére gyakorolt hatásának is.

A megfigyelt NER-közeli cégek adatai alapján a NER-es cégeket átlagosan ilyen erővel diszkriminálja pozitívan a Nemzeti Együttműködés Rendszere. Ha számításba vesszük a tenderek számát is, amelyeken e cégek elindultak, akkor azt kapjuk meg, hogy átlagosan egy tendernél, amelyen egy NER-közeli cég elindult és nyert, milyen erősségű volt ez a hatás. Ekkor közel háromszoros növekedést kapunk.^*A részletes számításokat lásd itt. Nagyon erős lenne feltételezni azt, hogy ez a NER-es periódushoz köthető hétszer vagy háromszor nagyobb sikeresség e cégek hatékonyságának vagy a közbeszerzési piacon való jártasságának növekedésből származna.

Visszatérve az Elios piacához, ennek elemzése további érdekességeket kínál. Úgy járhat itt a kutató, mint annak idején Zolnay Pál, amikor a Fotográfia^*lásd itt című remekművét forgatta: volt egy filmterve, de aztán egy valós történet – amit a forgatás során, csak úgy mellékesen feltárt – szembejött, és teljesen átalakította, a maga képére formálta a filmet. Az elemzés közben négy különleges cég tűnt ugyanis fel. Ezek neve legyen az egyszerűség kedvéért Alfa, Béta, Gamma és Delta.

A szinte örök vesztes

Az Alfa helyzete a legtisztább. Az Alfa ugyanis 2011 és 2020 között miközben mindössze három szerződést nyert, összesen 71 alkalommal adott be ajánlatot, azaz 68 alkalommal veszített. Mindezt úgy, hogy amikor veszített, 40 alkalommal ugyanaz a cég nyert, és ugyanaz volt az ajánlatkérő is. Az Alfát ezek szerint soha nem kedvetlenítette el, hogy rendszeresen veszít (nyerési esélye alig mérhető: 3/68=0,04).

A polgármester barátja

A Béta teljesen más karakterű, mint az Alfa. A Béta az a kivételes magyar cég, amely 2011-2020 között folyó áron mintegy 13,7 milliárd forint értékben nyert közbeszerzést, de úgy, hogy az általa megnyert szerződések 82 százalékánál (!) ő volt az egyedüli pályázó. Ez a 2011-2020 között lebonyolított magyar közbeszerzésekre jellemző aránynak (29,6 százalék)^*A 2011-2020 között összesen megkötött 174.844 szerződésről van szó. Ez a szám nem tartalmazza a keretszerződéseket. A 174.844 szerződés 29,6 százalékánál volt egy pályázó. közel háromszorosa. Eközben a Béta nyerési esélye 2,04 volt, ami a medián érték (0,47) közel ötszöröse. Hozzá kell ehhez tenni, hogy szinte minden, a korrupció kockázatát mérő mutató szerint a Béta által megnyert szerződések kockázatosnak számítanak. Miközben a 2011-2020 között megkötött összes szerződést figyelembe véve átlagosan 2,5 százalékkal voltak alacsonyabbak a nyertes árak a becsült értékhez képest, a Béta rendszeresen a becsült érték feletti árral tudott nyerni. Árai átlagosan 1,3 százalékkal voltak magasabbak az ajánlatkérők által meghatározott becsült értéknél.

A Béta különlegességét mégis az adja inkább, hogy az általa nyert közbeszerzések túlnyomó többségét (80 százalékát) annál a városi önkormányzatnál vagy az önkormányzat tulajdonában lévő egyik cégnél nyerte, ahol a Béta székhelye is van. Sőt, azt is lehet tudni, hogy a Béta egyébként köztiszteletben álló tulajdonosa nagyon szoros személyes kapcsolatot épített ki az adott város ugyancsak köztiszteletben álló és egyébként többször újraválasztott kormánypárti polgármesterével. Ennek megfelelően, ha a város önkormányzata vagy az önkormányzat cége kiírt egy tendert és a Béta indult ezeken, akkor mindig nyert. 2011 és 2020 között közel kétszáz ilyen alkalom adódott. Ekkor az esetek 94 százalékában egyedül adott be ajánlatot.

De a szóban forgó város önkormányzata és a szóban forgó önkormányzati cég is furcsán viselkedett 2010 után. Ők 2011 és 2020 között több mint 1000 közbeszerzési szerződést kötöttek meg úgy, hogy a tenderek 52 százaléknál nem volt verseny (csak egy pályázó adott be ajánlatot), miközben a magyar önkormányzatok által lebonyolított összes közbeszerzés mindössze 20 százalékára igaz ez. Még egy érdekesség: a Béta tendereinek finanszírozói túlnyomó többségben a magyar adófizetők voltak. A Béta csak nagyon kevés EU-finanszírozású tendert (az összes általa nyert tender nem egészen 6 százalékát) nyert meg. Ezek összértéke közel 1,3 milliárd forint volt.

A pályázati bajnok

A Gamma teljesen különbözik mind az Alfától, mind a Bétától. A Gamma egy családi cég, amelyet a 2000-es évek elején alapították egy vidéki városban; 2010 után egyszerre lett sikeres szereplője a közbeszerzési piacnak és kiemelkedő kedvezményezettje a magyar kormány EU-támogatásokat elosztó politikájának. A Gamma 2010-ig dinamikusan fejlődött, árbevétele az alapítástól számított hetedik évet alapul véve közel háromszorosára nőtt: mintegy két milliárd forint forgalmat ért el ekkor, miközben 40 főre emelte dolgozóinak számát. 2010 és 2020 között több jogcímen kapott a kormány által kezelt különféle EU-s forrásokból vissza nem térítendő támogatásokat, és nyert el fejlesztési projekteket (például „[…] pálya létesítése”, „műszaki háttér[…] fejlesztése”, „innovatív […] technológia kifejlesztése”, „innovációs tevékenység”, „reklámeszköz beszerzése”, „készletbeszerzés”, „berendezések, felszerelések, járművek beszerzése”, „decentralizált […] rendszer fejlesztése”, „hűtéstechnikai eszköz beszerzése”, „…villamosipari fejlesztés exportnövelés céljából”, „versenyképesség-növelő támogatás”, „összeszerelő üzem fejlesztése” „külkereskedelmi tanácsadás”, „[…] gyártó üzem létrehozása” címeken) összesen közel 6 milliárd forint értékben.^*Lásd a magyar kormány által közzétett adatok alapján a CRCB által összeállított és közzétett adatbázist. Az adatbázis összeállítása és közzététele magyar állampolgárok és magyar vállalkozások anyagi támogatásával és magyar állampolgárok önkéntes munkájával valósult meg.

A Gamma fővállalkozásában valósult meg EU-s támogatásból a 2010-es évek közepén a város egyik emblematikus fejlesztése. Míg a Gamma 2011 előtt alig több mint húsz közbeszerzésen indult, 2011 után már rendkívüli sikereket ért el a közbeszerzési piacon: több mint százharminc tenderre adott be ajánlatot. Alapvetően a környező városokban és falvakban nyert: a pályázatok 90 százalékát önkormányzatok vagy önkormányzati cégek írták ki. Ebben az időszakban nyerési esélye már 1,55 (a medián érték több mint háromszorosa), miközben az általa nyert szerződések 36,7 százalékánál a Gamma egyedül adott be ajánlatot. Eközben, a közbeszerzéseknél és az EU- pályázatoknál elért rendkívüli sikerei ellenére a Gamma növekedése megtorpant: 2011-2020 között már nem tudta érdemben növelni árbevételét. 2011 után a nettó árbevétel nagy ingadozások mellett, 1-2 milliárd forint között mozgott, a dolgozók létszáma 2014 után 60 fő körül stabilizálódott. Az árbevétel-arányos profit – a nagy volumenű vissza nem térítendő EU-s támogatások ellenére – 2017 után csökkenni kezdett, az eszközarányos nyereség visszaesett.

A családi háló

Utoljára maradt a Delta: amilyen különleges e cég helyzete, annyira röviden is kell írni róla. A Deltát 2010-ben alapították, tulajdonosainak nincs dokumentálható módon politikai kapcsolata, de 2011-2020 között így is rendkívül sikeres volt a közbeszerzési piacon: közel 80 tenderen indult, és az Elios piacán rekordnak számító, 3,9-es (!) nyerési esélyt ért el. Ez a piaci középérték nyolc és félszerese. A Delta, hasonlóan a Gammához, az önkormányzati piacon tevékenykedik. Az általa megnyert közbeszerzések 84 százalékát községi és kisvárosi önkormányzatok írták ki. A Delta az EU-s pályázatokra specializálta magát: az általa megnyert tenderek 97 százalékát EU-s támogatások finanszírozták. A Delta kimagasló nyerési esélyén nincs mit csodálkozni, mivel egy olyan – családi tulajdonban lévő – cégcsoport egyik tagja, ahol a cégcsoport egy másik tagja EU-s pályázatok megírásával foglalkozik, egy harmadik pedig e pályázatok előkészítésével. A Delta nem nagyon csinált mást, mint a cégcsoport másik két tagja által megírt és előkészített EU-s projektekhez kapcsolódó közbeszerzési pályázatokon indult és azokat rendszerint „megnyerte”.

Ha a fenti szereplőket (Elios, Alfa, Béta, Gamma, Delta) és a többi, az Elios közbeszerzési piacán lévő céget egyszerre ábrázoljuk úgy, hogy a vízszintes tengelyen a verseny nélkül elnyert tenderek arányát, a függőleges tengelyen pedig a nyerési esélyt tüntetjük fel, akkor jól látható a két mutató közötti gyenge összefüggés (lásd az alábbi ábrát).^*Az ábrán egy pont egy vállalatot jelöl, kivéve az Elios Zrt.-t, amelynél megkülönböztettük a Tibocz alatti (elios_2011_15) és a Tiborcz utáni (elios_2016_20) utáni időszakot. Az is jól látható, hogy hol helyezkedett el e térben az Elios, amikor még Tiborcz is a tulajdonosok között volt (elios_2011_15): messze a többi, versenypiaci feltételek között működő cégtől. És hova lett azután, hogy Tiborcz eladta a részesedését (elios_2016_20): ekkor az Eliost már a politikai kapcsolatokkal nem rendelkező, alacsony korrupciós kockázatú tendereket nyerő cégek között látjuk. Érdemes tehát a nyerési esélyeket is vizsgálni, amikor a közbeszerzési anomáliák felderítése a cél.

Verseny nélküli tenderek aránya és nyerési esélyek az Elios Zrt. piacán, 2011-2020

Mi a fentiek tanulsága? Más egy kutatónak, más egy a közpénzekkel felelősen bánni akaró kormányzatnak és más egy állampolgárnak. A kutató örül, hogy egy új mutatót talált, amely az elemzési lehetőségek új tárházát nyithatja meg. Egy kormányzat számára, amelynek célja a társadalmi jólét növelése, arra mutat, hogy érdemes a közpénzek elköltésére vonatkozóan adatokat gyűjteni, majd ezeket feldolgozni és elemezni. Ezek ugyanis felhasználhatók a közbeszerzésekkel kapcsolatos esetleges anomáliák felderítésénél. Végső soron a közpénzek hatékonyabb, a társadalmi jólétet jobban szolgáló felhasználását segítik elő. Egy állampolgár számára pedig azt, hogy érdemes figyelni arra – és nem csak a választásokon -, hogy egy kormányzat mennyire veszi figyelembe a fentieket, és érdemes fellépnie is ennek érdekében.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgyedülálló a NER korrupciós útja Közép-EurópábanSok térségbeli ország szemmel látható eredményeket ért el tíz év alatt a korrupció csökkentésében, miközben Magyarország a másik irányba haladt.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA magyar gazdaságtörténet legnagyobb csodája: a Mészáros és Mészáros kft., első részGanz öntöde, Láng gépgyár, Weiss konzervgyár, Richter gyógyszergyár? Külföldön sikeresek voltak, mégis elbújhatnak Mészáros Lőrinc cégének exponenciális, gazdaságtörténeti jelentőségű növekedése mellett.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA magyar gazdaságtörténet legnagyobb csodája: a Mészáros és Mészáros kft., második részVajon mi magyarázza, hogy választások előtt mindig készpénzben úszik a Mészáros és Mészáros, és hogy legnagyobb vevőik - közöttük a magyar állam - előre utalják a tízmilliárdokat?

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat Közélet Elios elios zrt közbeszerzés Mészáros János Mészáros Lőrinc ner simicska lajos Szíjj László Olvasson tovább a kategóriában