Hiába panaszkodnak még a kereskedők is, az állami energiabeszerzési rendszer továbbra is drágán és pazarlóan működik.
Megérezte az uniós pénzek elapadását, és az állami beruházások részben ebből eredő megtorpanását a Magyar Építő Zrt.
1400 milliárdot költ az állam gázra és áramra, gyakran még sincs éles verseny, így a központosított beszerzési rendszer nem tűnik túl gazdaságosnak.
Megvásárol egy milliárdos nyereséget termelő céget a százmilliárdos állami megrendelésekkel kitömött B+N Referencia Zrt. tulajdonosa.
Minden idők egyik legnagyobb közbeszerzése volt az állami intézmények áramellátására kiírt tender. A nyertesek 50-100 százalékos árréssel futottak be.
Nekimenne az építőipari multiknak a miniszter, de javaslatával a „luxizó” NER-milliárdosoknak sokkal több kényelmetlenséget okozhat.
Továbbá Brunszvik Rézi, Batthyány Lojzi, és Jókai Mór is. Tíz centis méretben fröccsöntött műanyagból, valamivel kevesebb mint 29 millió forintért.
Idén már növekedésnek indult az építőipari közbeszerzések értéke, de a hazai pénzszűke és az uniós források bizonytalansága beárnyékolja az ágazat kilátásait.
Jelentősen csökkent az uniós finanszírozású közbeszerzések korrupciós kockázata, a magyar adófizetők pénzéből megvalósulóké viszont az egekbe szökött.
Két éve még a teljes, 53 milliárd forintos árbevétele az államtól jött a Magyar Építő Zrt.-nek, 2023-ban azonban már saját tulajdonosainak is dolgozott a cég.