Hírlevél feliratkozás
Jandó Zoltán
2022. október 4. 15:57 Vállalat

Két év alatt 35 milliárdnyi profitot hozott az állami megrendelésekkel kitömött takarítócég

Múlt hét végén, négy hónapos késéssel közzétette 2021-es beszámolóját a B+N Referencia Zrt. Ahogy arra a társaság állami megrendelései alapján számítani lehetett a takarítócégként induló, de ma már magát létesítményüzemeltetőként definiáló vállalat hatalmasat nőtt. A cég felfutása valószínűleg semmi máshoz nem mérhető, még Mészáros Lőrinc birodalmának zászlóshajója, és az állami kommunikációt egy személyben felügyelő Balásy Gyula csoportja sem fejlődött ilyen ütemben.

Takarítás, karbantartás, kertészkedés

A pénteken közzétett jelentés szerin a B+N Zrt. a 2021-es évet több mint 127 milliárd forintos árbevétellel zárta, ebből ráadásul bő 22 milliárd adózott nyereség soron is megmaradt. Mind a kettő hatalmas növekedés a korábbi évekhez képest: a cég öt esztendővel korábban még csak néhány milliárdos forgalmat, és 100 millió forint alatti profitot hozott.

Az előző években azonban a B+N elkezdett tarolni a közbeszerzéseken. Ráadásul nem csak a hagyományos takarítási tevékenységgel. Több mint száz állami ingatlanban végeznek már felújítási, javítási és karbantartási munkákat, valamint kártevőirtást, de nyújtanak kertészeti és parkfenntartási szolgáltatásokat is. Ennek megfelelően a vállalat már jó ideje ingatlanüzemeltetőként határozza meg saját tevékenységét.

Ám ezt a tevékenységet is nagy arányban az államnak végzik. 2020 novemberét követően volt egy olyan 12 hónapos időszak, amely alatt 480 milliárd forintnyi állami megbízást nyertek el. Ezek nagy része ugyan nem egy évre szól, de az állami megrendelések mértéke így is jól mutatja, hogy a vállalat jelentős részben ezekből él. Korábban a cégnél lapunknak azt mondták, hogy az állami és magánbevételek aránya 41-59 százalék a társaságnál.  A B+N-nek valóban vannak szép számmal piaci partnerei, ám ezek között a hazai nagyvállalatok és multik leánycégei mellett megtalálhatóak kormányközeli érdekeltségek is.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA takarítócég, amely egy év alatt közel 480 milliárd forintnyi állami megrendelést kapottA B+N Kft-hez képest még a kormány házi autópályaépítője sincs sehol. A cég már rég nemcsak takarít, hanem karbantart, szerel, rágcsálót is irt.

Előkerült még pár milliárd

A hatalmas állami megrendelésállomány fényében a 2021-es növekedés nem volt annyira megdöbbentő, a beszámoló azonban így is tartogatott meglepetéseket. A B+N Zrt. a hivatalos indoklás szerint azért késett ennyire sokat az éves jelentés leadásával, mert megváltoztatta beszámolási gyakorlatát, és a hazai helyett már nemzetközi sztenderdek alapján készíti el a jelentést. Emiatt persze nem feltétlenül kellett volna hónapokat csúszniuk, hiszen egy ilyen átállás megugorható egy év alatt. Nem csoda, hogy a Budapesti Értéktőzsde – amely felé a B+N-nek beszámolási kötelezettsége van – meg is büntette a társaságot (pdf).

Mindenesetre most, hogy elkészült a beszámoló, kiderült, hogy a váltás eredményeként a cég 2020-as adózott nyeresége is emelkedett: nem 5,7 milliárd forint volt, ahogy arról tavaly a magyar számviteli szabályok szerint beszámoltak, hanem több mint 12 milliárd.

Mindez azt jelenti, hogy két év alatt közel 35 milliárd forintnyi nyereséget hozott össze a B+N Zrt.

Ez pedig még NER-mértékkel mérve is rendkívül sok, különösen annak fényében, hogy a cég néhány évvel ezelőtt ennek töredékére volt csak képes.

Mészáros Lőrinc nyomában, vagy inkább előtte

A NER legnagyobb gazdasági csodájaként Mészáros Lőrinc gazdagodását és cégbirodalmának fejlődését szokták emlegetni. A felcsúti milliárdos gazdagodását megalapozó Mészáros és Mészáros Kft. (illetve most már Zrt.) felfutása azonban ma már annyira nem is tűnik kirívónak.

Korábban írtunk már róla, hogy az állami kommunikációt évek óta lényegében egy személyben végző Balásy Gyula ezzel a feladattal megbízott cégei sokkal gyorsabban nőttek hasonlóan nagyra, mint a Mészáros birodalmat megalapozó építőipari vállalatok. Az elmúlt két év teljesítményével pedig nagyjából ugyanez igaz a B+N-re is.

Már a fenti, árbevételt mutató grafikonon is jól látszik a rendkívül gyors fejlődés, ám ha a nyereséget nézzük, akkor még szembetűnőbb, hogy a takarítócég túlnőtte a Mészáros és Mészárost illetve a Balásy birodalmat is.

A tavalyi, 22 milliárd forintot meghaladó profit egészen döbbenetesen sok, még a NER által teljesen megszállt, állami milliárdokkal kitömött építőiparban is csak két cég tudott ennél magasabbat: a Szijjártó Pétert jachtoztató Szíjj László Duna Aszfaltja, illetve az Orbán Viktornak túrát szervező Garancsi István Market Zrt-je.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA cégcsoport, amely akkorát nőtt, hogy Mészáros Lőrinc is sírva könyöröghet a receptértAmi ugyanúgy kezdődik, mint az ő cégeinél: végy egy csomó közpénzt! Balásy Gyula ügynökségei 2017 eleje óta 100 milliárd forint állami megbízást kaptak.

Frissítés:

A B+N Referencia Zrt. vezetősége az alábbiakat reagálta cikkünkre:

„2020-ban még a magyar számvitel alapján kellett dolgoznunk. Mivel azóta cégünk vállalati kötvényt bocsátott ki, amely bevezetésre került a Budapesti Értéktőzsdére, ezért 2021-ben át kellett állnunk a nemzetközi, IFRS rendszerre. A két számvitel között számos különbség van. Az alapvető logikai különbség, hogy míg a magyar rendszer a múltat követi, az IFRS a jövőre vonatkozik. A két szabályozás összehangolása és a folyamathoz kapcsolódó adminisztrációs feladatok mostanra fejeződtek be. Két nemzetközi könyvvizsgáló-tanácsadó cég, a PWC – mint könyvvizsgáló – és a KMPG mint tanácsadó is alátámasztotta ezt. Mindkettő – részletes vizsgálatok, ellenőrzések alapján – minden területen rendben találta cégünk működését.

Cégünk 2021-ben állt át az IFRS rendszerre. A 2020-as beszámoló viszont még a magyar számviteli szabályok szerint készült. Az előírások szerinti összehasonlíthatóság miatt 3 oszlopos beszámolót kellett készítenünk, amely az előző évet, tárgyévet és az előző időszakra vonatkozó eltéréseket tartalmazza. Például a magyar számviteli rendszerben a gépjárműbérlés összege költségként szerepel, míg az IFRS szerint a mérlegben kell kimutatni lízingkötelezettségként. De hasonló a helyzet, csak fordított előjellel a bérbeadás esetében is, ott a bevételből lesz lízingkövetelés.

Más változás nem volt a beszámolóban, de hangsúlyozzuk, hogy nem változásról beszélünk, hanem a számviteli politika változása miatti eltérések bemutatásáról”.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Vállalat B+N közbeszerzés Mészáros Lőrinc takarítás Olvasson tovább a kategóriában

Vállalat

Torontáli Zoltán
2024. július 23. 15:58 Adat, Vállalat

A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban

Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.

Bucsky Péter
2024. július 23. 05:19 Közélet, Vállalat

A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?

Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.

Jandó Zoltán
2024. július 22. 11:54 Adat, Vállalat

Magyar olajellátás: „ha Al Caponéval üzletelsz, legyen B-terved”

Nagyobb a füstje, mint a lángja a Lukoil-ügynek: nem valószínű, hogy az orosz olajipari cég ukrajnai szankcionálása komoly gondokat okozna a hazai energiaellátásban.

Fontos

Bucsky Péter
2024. július 25. 18:19 Élet, Pénz

Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál

Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.

Jandó Zoltán
2024. július 24. 05:46 Adat

Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma

Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.

Torontáli Zoltán
2024. július 23. 13:52 Adat, Pénz

Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük

A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.