Már tavaly is azt írtuk, hogy „még a Nemzeti Együttműködés Rendszerében is ritka az a hihetetlen ütemű növekedés, amit Balásy Gyula reklámügynökségei produkáltak az elmúlt években”, a csoport 2018-as teljesítménye után azonban már valószínűleg helytállóbb a példa nélküli jelző. A mások mellett a Soros György nevével fémjelzett plakátkampányokat is megvalósító New Land és a Lounge Design hat évvel ezelőtt együttesen mindössze 208 millió forintos árbevételt ért el, tavaly viszont már ennél majdnem háromszázszor nagyobb, 60 milliárdos forgalmat hozott össze. Ilyen növekedést még a kormányközeli vállalkozók között etalonnak számító Mészáros Lőrinc talán legjobban futó – és az ügynökségekhez hasonlóan állami megbízásokkal kitömött – építőipari cégei sem tudtak ugyanebben az időszakban.
Mindezt ráadásul kiugróan hatékony működéssel tették, hiszen a bevétel elég jelentős része megmaradt nyereségnek. A két cég együttesen 10,8 milliárd forintos adózott eredményt ért el, amiből a vállaltan Fidesz-szimpatizáns tulajdonos 6,3 milliárdot fel is vett a osztalékként.
Balásy Gyula cégeinek felívelése annak köszönhető, hogy mostanra lényegében a semmiből az állami kommunikációs tevékenység kizárólagos haszonélvezőjévé váltak. A kormány még 2015-ben határozta el, hogy – a hivatalos indoklás szerint spórolási céllal – központosítja az állami hirdetési költéseket. Ennek érdekében életre hívták a Nemzeti Kommunikációs Hivatalt (NKOH), amely azóta is felügyeli a tevékenységet. A hivatal bizonyos időközönként kiír egy hatalmas, több tízmilliárd forintos keretösszegű tendert, ezen kiválaszt néhány céget, és a későbbiekben egészen a keret kimerüléséig ezek a vállalatok versenyezhetnek az egyes konkrét megbízásokért.
Az első ilyen 25 milliárdos keretből két kormányközeli mellett még egy nemzetközi ügynökség, a Mindshare is részesedhetett. A második nagy tenderen azonban a Mindshare már nem jutott be a három kiválasztott közé, a helyükre Balásy Gyula csoportja került. A Lounge – New Land kettős ekkor kezdett el szárnyalni. Bár elvileg ezt a második tendert is 25 milliárd forintra írták ki, a szerződésben azonban elrejtették, hogy a keretet kétszer fel lehet tölteni. Így alig több mint másfél év alatt 75 milliárdot költött el az állam kommunikációra kormányközeli ügynökségeknél.
Ennek a pénznek pedig – ahogy a másik két ügynökség tulajdonosai szép lassan kiestek a pikszisből – egyre nagyobb része jutott Balásyéknak. A keret kimerülése előtti hónapokban a megrendelések 80 százalékát már ők kapták, az új, tavaly nyáron kötött – immár 90 milliárdos – megállapodásban pedig ez az arány 100 százalék lett. A tenderen ugyan eredetileg ugyanazt a három ügynökségcsoportot hozták ki győztesnek, mint az ezt megelőző alkalommal, utólag azonban Balásy cégein kívül mindenkit kizártak.
Így azóta valamennyi állami megrendelés hozzájuk került, ami – már csak az EP-választási kampányban felpörgő kormányzati kommunikáció miatt is – elég komoly mennyiséget jelentett. A Balásy-ügynökségekkel a keretszerződés tavaly nyári aláírásától április végéig közel 100 megállapodást kötöttek különböző állami vállalatok és intézmények, több mint 58 milliárd forint értékben. Csak a Rogán Antal vezette propagandaminisztérium 35 milliárd forintot költött el náluk, szinte teljes egészében sorosozós, brüsszelezős kampányokra.
A 90 milliárdos keret és a kormányzat egyre csak növekvő kommunikációs költései azt is előrevetítik, hogy a két ügynökségnek a következő években sem apadnak el a megrendelései. Sőt, vélhetően tovább nőnek majd, a piacot jól ismerő forrásaink szerint ugyanis miután a teljes állami kommunikációt megszerezték, az elmúlt hónapokban a piaci szereplőkre is rárepültek. Eddig nagyobb médiavisszhangot csak az elég rosszul fogadott Telekom-reklámjuk kapott, de úgy tudjuk, hogy több más, viszonylag nagy céggel is megállapodtak, és nem egy esetben az adott vállalatok kizárólagos ügynöksége lettek.
Kifejezetten érdekes, hogy a hihetetlen ütemű bővülést úgy érték el a Balásy-ügynökségek, hogy az alkalmazottak létszámát korántsem növelték olyan ütemben, mint ahogy a bevételek emelkedtek. A Bisnode adatai alapján
a két cégnél tavaly összesen nagyjából tízszer annyian dolgoztak, mint 2014-ben, miközben a bevétel ebben a négy évben a 154-szeresére növekedett.
Azóta kissé tovább emelkedett a létszám, de az a gyakorlat nem változott, hogy a cég munkáinak elég jelentős részét kiszervezi más ügynökségeknek. Tavaly a Lounge például 3,1 milliárd forintot költött igénybe vett szolgáltatásokra, ami a bevételének nagyjából 40, ráfordításainak pedig közel 60 százaléka. Ez elég jelentős részben továbbpasszolt megbízás lehetett. Hasonlóak voltak az arányok a New Landnél is: ott több mint 28 milliárd ment el igénybe vett szolgáltatásokra az 52 milliárdos árbevételből.
