Hírlevél feliratkozás
Jandó Zoltán
2018. június 21. 18:59 Közélet

Monopolizálódott az állami kommunikáció, 75 milliárd mehet egy emberhez

Mostantól egyetlen reklámügynökségen folyhat keresztül az összes állami kommunikációra szánt pénz. Az ilyen közbeszerzések összefogásával megbízott Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKOH) ugyan néhány napja még három kormányközeli csoporttal szerződött le a feladatra, ám Közbeszerzési Hatóság ezekből kettőt – Kuna Tibor és Csetényi Csaba cégeit -, mint ma kiderült, már két héttel ezelőtt eltiltotta a tendereken való részvételtől. Emiatt az érintett cégekkel most szerződést bontottak, így csak egy konzorcium maradt, akivel élő megállapodása van a hivatalnak: Balásy Gyula cégcsoportja.

Az NKOH közleményben mindenkit megnyugtatott, hogy ennek a harmadik szereplőnek hála „a kormányzati kommunikációs szolgáltatások ellátása a jövőben is biztosított”. Ugyanakkor az állami kommunikáció – ami eddig is egy olyan szürke zóna volt, ahol milliárdokat kaszáltak a kiválasztott ügynökségek – mostantól lényegében monopólium lett. A jövőben csak Balásy Gyula ügynökségei szervezhetik az állami kommunikációs kampányokat. Ha minden jól megy, 75 milliárd forint értékben.

Az NKOH-t papíron azért hozták létre, hogy az állam spóroljon a kommunikáción, de ennek pont az ellenkezője történt. A rendszer úgy működik, hogy a hivatal kiír egy hatalmas, 25 milliárdos közbeszerzést, amin három nyertes céget, vagy konzorciumot választanak ki. Ezekkel kötnek egy keretszerződést, és később az egyes konkrét feladatokra már csak ebben a szűk körben hirdetnek versenyt.

Az első ilyen gigatendert még 2015-ben írták ki, akkor a 25 milliárd ki is tartott egy évig. Ez pedig – legalábbis a kormányzati kommunikáció szerint – tényleg spórolást jelentett, korábban ugyanis állításuk szerint 40 milliárd ment el évente ilyen célra. A második körben azonban már nem volt ilyen visszafogott az NKOH. Akkor már kormányközeli csoportok kerültek be a három kiválasztott közé: a tízmilliárdokon a Rogán Antal szomszédjaként emlegetett Csetényi Csaba, a több miniszterrel is jó kapcsolatban lévő Kuna Tibor és nemrég még reklámgrafikusként dolgozó, de szintén Fidesz-közelinek mondott Balásy Gyula ügynökségei osztozhattak.

Ráadásul nem is csak a 25 milliárdon, az új szerződést ugyanis már úgy írták alá, hogy a keretet háromszor feltölthetik új közbeszerzés kiírása nélkül. Ezzel pedig élt is az NKOH, így aztán másfél év alatt több mint 70 milliárdot kommunikáltak el a különböző állami szervezetek.

 

Már ebből a bő 70 milliárdból is Balásy húzta be a legtöbbet, aminek köszönhetően cégei öt év alatt megszázszorozták árbevételüket. Arról már korábban is lehetett hallani, hogy Csetényi Csaba fontos kormányzati szereplőkkel került konfliktusba, ezért kiesett a pixisből, és a csökkenő megrendelések miatt egyesek hasonlóan vélekedtek Kuna Tiborról is. Arra azonban valószínűleg senki nem számított, hogy a két üzletember cégeit egyszerűen kizárják a keretszerződésből.

 

Már csak azért sem, mert rajtuk, illetve Balásy két ügynökségén kívül más nem is indult az NKOH legutóbbi tenderén, amit még áprilisban írt ki a hivatal, miután észlelte, hogy vészesen fogy a 75 milliárdos keret. A három indulót annak rendje és módja szerint ki is hozták győztesként, sőt az NKOH mai közleménye szerint le is szerződtek velük.

A szerződést viszont már az aláírás másnapján felmondták, mert csak most vették észre, hogy időközben a Közbeszerzési Hatóság szabálytalanságokat tárt fel Csetényi és Kuna cégeinél. Ezek miatt a hatóság kizárta, azaz lényegében eltiltotta a közbeszerzéseken való indulástól őket. Így pedig a törvény szerint nem lehet velük szerződni.

A szankcionált cégek ráadásul épp az előző NKOH-s keretszerződést szegték meg. Ha jól értelmezzük a nem túl egyszerű ügyeket, akkor Csetényiék nem vették igénybe azokat az alvállalkozókat (köztük a szintén kormányközeli Századvég Politikai Iskola Alapítványt), akik segítségével befutottak a tenderen, Kunáék viszont épp ellenkezőleg: túl nagy arányban vontak be alvállalkozókat.

Bár valószínűleg ezek tényleg komoly vétségek, azt azért érdemes kiemelni, hogy nem a legnagyobb összegű kommunikációs közbeszerzéseket érintették. Csetényiek egy 138 milliós Paks 2-es projekten csúsztak el, Kunáék pedig a Reformáció 500 programsorozat kiemelt eseményeire kiírt 72 milliós pályázaton. Mindezt úgy, hogy Kuna ügynökségei szintén NKOH-s tendert követően 230 millióért gyártottak le egy századennyiből elkészíthető kisfilmet az vizes vb-ről, aminek az ugyancsak rájuk bízott nemzetközi kommunikációja teljes egészében elmaradt.

Szóval az szinte egyáltalán nem kérdés, hogy az érintett cégek többségét lett volna miért kizárni, a furcsa csak az, hogy miért épp ilyen ügyekkel, és miért épp most. Így ugyanis a tavaly amúgy is taroló Balásy Gyula cégei alkotta konzorcium maradt az egyetlen szerződött partner, azaz mostantól még annyi verseny sem lesz az állami megbízásokért, mint eddig. Teljesen monopol piac jött létre, ahol úgy áraz az egyetlen talpon maradt szereplő, ahogy csak akar.

 

Normális piacgazdaságban az lenne a logikus lépés, hogy megismétlik az eljárást (igazából normális piacgazdaságban valószínűleg nem is lenne ilyen keretszerződés, de legalábbis biztosan nem így leosztott szerepekkel). A G7 által megkérdezett közbeszerzési szakértő szerint azonban erre nincs sok esély. A szerződést megkötötték, és hiába volt az eredeti szándék az, hogy három szereplő legyen, mivel végül csak egy maradt versenyben, lehet csak vele szerződni. Persze, ha érkezett volna a három kormányközeli csoporton kívül mástól is érvényes ajánlat, akkor most még lehetnének beugrók, de valamiért senki más nem találta vonzónak a 75 milliárdos tendert.

Közélet Balásy Gyula Csetényi Csaba Kuna Tibor Nemzeti Kommunikációs Hivatal NKOH Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Hajdu Miklós
2021. február 27. 16:10 Közélet

A határon túli magyaroknak köszönhetjük, hogy az orvoshiányunk nem sokkal nagyobb

Keletről nyugatra vándorolnak az orvosok Európában, Magyarország azonban különleges helyzetben van.

Fabók Bálint
2021. február 25. 12:07 Közélet

Lakosságarányosan Magyarország tizedik a koronavírusban eddig elhunytak globális listáján

A decemberi csúcsnál alacsonyabb halálozási adatok ellenére az elmúlt héten Magyarországon haltak meg a negyedik legtöbben a járványban.

Hajdu Miklós
2021. február 24. 16:40 Adat, Közélet

Az új vírusváltozatok ellen nem elegendőek az eddigi intézkedések

A visegrádi országok példái jól mutatják, hogy a brit és az egyéb változatok mennyire átírják a forgatókönyveket.

Fontos

Avatar Avatar
2021. február 28. 12:17 Élet

Érdemes-e pénzt fektetni az ingyenes felsőoktatásba?

A Rajk Szakkollégium videóinterjú-sorozatában Joshua Angrist arra hozott példát, hogy milyen kutatási eredmény lehet érdekes a politikai döntéshozók számára is.

Kasnyik Márton
2021. február 28. 07:00 Pénz

Valamit mondani próbál nekünk a pénzügyi piac a járvány utáni világról

Gond van a világ pénzügyi rendszerének egyik legfontosabb alapkövével. Nem kizárt, hogy búcsút mondhatunk a 2010-es évek világának, és ez sokakat elbizonytalanít.

Stubnya Bence
2021. február 27. 07:03 Podcast

Nem a rendszerváltás, hanem a 19. század óta nem tudunk felzárkózni Nyugat-Európához

G7 Podcast! Nincs kelet-európai ország, amely felzárkózott volna a világgazdaság centrumához. Vonyó Tamás, a Bocconi Egyetem docense szerint viszont siker, hogy vissza sem csúszott a régió.