Hírlevél feliratkozás
Jandó Zoltán
2018. május 30. 06:54 Állam

Nem a kommunikáción spórol a kormány: másfél év alatt 70 milliárdot égettek el

Másfél év alatt elköltötte szinte a teljes hároméves kommunikációs keretét az állami szféra. A G7 számítása szerint ugyanis 2016 decembere óta az elvileg spórolási céllal életre hívott Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKOH) gigatenderének keretében összesen 69,8 milliárd forintot költöttek el reklámokra, PR-tevékenységekre, rendezvényekre és hasonló dolgokra különböző állami szervezetek. Az utolsó fillérig mindent kormányközeli ügynökségeknél, és ezek között is volt egy, amelyik különösen nagyot tarolt.

A korábbi jelzések szerint azonban három évre összesen jutott volna 75 milliárd, azaz a kormány a tervezett ütem kétszeresével költi a pénzt. Ha tartani szeretnék az eredeti ígéretet, akkor a következő 18 hónapban szinte semmit nem fordíthatnak ilyen célra. De eszükben sincs tartani, legalábbis erre utal, hogy már ki is írták az új közbeszerzést.

 


A hivatal munkája elsősorban az éppen aktuális kormányzati üzeneteket lakonikusan a polgárok figyelmébe ajánló kék óriásplakátokról lehet ismerős, de messze nem merül ki ebben az NKOH tevékenysége. Ez az a hivatal, amelyen keresztül 720 millió forintot költöttek egy fikciós bűnügyi sorozatra egy belügyminisztériumi szerv megbízásából, igaz, a minisztériumnál semmit sem tudtak erről. Hatvanmillió forint jutott a Pukás stadion építésének reklámjára, 480 millió forint a MÁV eredményes működésének hirdetésére, míg a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Nkft. kommunikációját 171 millióból segítették. A Főgáznál 13 millió fordítottak dekorációs eszközökre, de csak miután 40 millióból hirdették az e-gázszámlák előnyeit. Az M44 kivitelezéséről szóló film elkészítését pedig 6 millió forinttal támogatták (ezt meg is csodálhatjuk, itt).

Pedig eredetileg tényleg spórolni akartak. A kormány még 2014 végén döntött arról, hogy lényegében a teljes állami kommunikációt egy szervezet, az NKOH alatt vonja össze. A lépésnek nem titkolt célja volt, hogy a különböző állami szervezetek, intézmények vállalatok „olyan kommunikációs tevékenységet végezzenek, amely összhangban áll a kormányzati kommunikációs célokkal”.

Az intézkedés hivatalos indoklásában azonban nem ez kapta a fő hangsúlyt, hanem az, hogy a központosítással spórolni is lehet. Az NKOH első vezére Nobilis Márton (aki néhány héttel az indulás után, 2015 szeptemberében lemondott pozíciójáról) korábban azt mondta, évi 10-15 milliárd forintot is megtakaríthat így az állam. Míg ugyanis előzőleg 40 milliárd ment el kommunikációs célokra, a hivatallal 25 is elég lesz.

A rendszer úgy működik, hogy az NKOH kiír egy hatalmas, 25 milliárdos közbeszerzést, amin három nyertes céget választanak ki*Valójában nem egy cégről van szó, az ügynökségek, hogy a megfelelő referenciákat be tudják mutatni mindig konzorciumban indulnak, de a vállalatok jellemzően egy tulajdonosi körhöz tartoznak.. Ezekkel a vállalatokkal kötnek egy keretszerződést, és később az egyes konkrét feladatokra (mint mondjuk az “állítsuk meg Brüsszelt” plakátkampány) már csak ebben a körben hirdetnek versenyt. Amelyik cég a háromból a legjobb ajánlatot adja, az végezheti el az adott feladatot.

Magyarul az, hogy a 25 milliárd melyik három cégcsoporthoz kerül, már az egész folyamat elején eldől. A kérdés csak az, ki milyen arányban részesedik belőle.

Az már az első ilyen 25 milliárdos gigatendernél látszott, hogy a befutók között erősen felülreprezentáltak a kormányközeli ügynökségek. Pedig akkor a Rogán Antal szomszédjaként emlegetett Csetényi Csaba, és a több miniszterrel is jó kapcsolatot ápoló Kuna Tibor cégei mellett még egy nemzetközi szereplő, a Mindshare is bekerült a hármak közé.

Egy évvel később azonban a Mindshare-nek már nem termett babér: az egyetlen ténylegesen piacinak tartott szereplő helyére a most már szintén kormányközelinek tartott Balásy Gyula ügynökségei érkeztek. Így a legutóbbi keretszerződésben kiválasztott nyertesek a

  • a New Land Media Kft. és a Lounge Design Kft. (mind a kettő Balásy Gyula cége)
  • a Trinity International Communications Kft, a Young and Partners Kft és a Sprint Nyomdaipari Kft. (előbbi kettő Kuna Tibor cége)
  • illetve a Network 360 Kft. és az Affiliate Network Kft. (mind a kettő Csetényi Csaba tulajdona)

lettek.

Ráadásul – bár ezt az NKOH-nál nem verték nagydobra – a három kormányközeli csoporttal nem is egy évre és 25 milliárd forintra kötöttek szerződést, hanem ennél hosszabb időre és jóval magasabb összegre. A 2016 decemberében aláírt keretszerződésben ugyanis elrejtettek egy félmondatot, aminek értelmében a 25 milliárd forintos keret kétszer feltölthető, a 12 hónap pedig szintén kétszer meghosszabbítható összesen három évre.

Előbbit ki is használta az NKOH, amely ebben a második körben látványosan sutba dobta a korábbi spórolós érvrendszert. A hivatalon keresztül már 2017 első felében kiszórtak a szerződött ügynökségekhez több mint 28 milliárdot, és az év végéig sikerült ezt megduplázni. Mostanra pedig lényegében a kétszer feltöltött keret is nagyrészt elfogyott*A teljes szerződött költés megközelíti a 70 milliárd forintot, igaz ebből 6,9 milliárd opciós tétel, amiről a szerződésekből, és egyéb elérhető közbeszerzési dokumentumokból nem derül ki egyértelműen, hogy valóban elköltötték-e., ami, akárhogy számoljuk, a korábban elrettentő példaként említett évi 40 milliárdos költést is messze meghaladja.

Pedig ebben még nincs is benne minden állami kommunikációs kiadás, mivel a beszerzést teljesen azért nem sikerült központosítani. Csak az NKOH-n keresztül a keretszerződésen kívül is kicsorgott jó néhány milliárd forint.

A keret elérése miatt a költés most egészen biztosan megtorpan (ez egyébként az elmúlt hetek alapján is látszik már). Persze nem azért, mert az állami szféra önuralmat gyakorol és visszafogja kommunikációs megrendeléseit, hanem mert új gigatendert kell lefolytatni. Ezt egyébként április végén már ki is írta az NKOH. Összeget egyelőre nem határoztak meg hozzá (ezen a soron 1 forint szerepel), ez azonban nem meglepő, legutóbb is így csinálták, így vélhetően most is 25 milliárd forint áll majd rendelkezésre. Azt azonban már az első hirdetményben jelezték, hogy a tender ezúttal sem csak egy évre szól majd, a legutóbbi gyakorlathoz hasonlóan 2 évvel meg lehet hosszabbítani.

A kommunikációs hivatalt kerestük kérdéseinkkel, kíváncsiak voltunk mások mellett arra, hogy mikor köthetik meg az új megállapodást, ám a megadott határidőig nem kommunikáltak velünk.

 

A most kifutó keretszerződés alapján egyébként a legtöbbet a Miniszterelnöki Kabinetiroda költötte. A Rogán Antal vezette tárca 27 milliárdot tapsolt el*Ebből 1,4 milliárd volt az opciós költés., szinte teljes egészében a kék plakátokról ismert kampányokra. Szintén a nagy költők között volt a Magyar Turisztikai Ügynökség, valamint a piacai többségén monopol helyzetben lévő állami energiacsoport, az MVM. De rengeteget szánt kommunikációra a vizes vb-t szervező Bp2017 Nonprofit Kft. is.

Utóbbi egyébként elég jó példa arra, hogy miért nem különösebben hatékony a központosított, Fidesz-közeli ügynökségekkel megvalósított állami kommunikáció. Korábban írtunk róla, hogy a vizes vb nemzetközi kampánya például nem fért bele a 3 milliárdos kommunikációs keretbe, 230 millióból pedig egy olyan kisfilmet csináltak, amit ennek századából is kényelmesen el lehetett volna készíteni. Persze, amint erről már volt szó, nem ezek voltak csak furcsák kommunikációs hivatal 132 külön eljárása között.

Az eddig kiszórt 70 milliárd egyébként nem egyenlően oszlott el a három kiválasztott között. A nagy vesztes Csetényi Csaba lett, aki ugyan még a keretszerződésbe bekerült, de már az aláírás környékén pletykáltak róla, hogy megromlott a kapcsolata a kormányzati szereplőkkel. Ezt az NKOH-s megrendelések is elég jól alátámasztják, hiszen az összes szerződés mindössze 4 százalékát kapták az ő cégei.

 

A helyére Balásy Gyula robbant be, akinek ügynökségei taroltak az elmúlt másfél évben az állami megbízók körében. Bár az üzletember két vállalatának együttes árbevétele 2016-ban még a 2,3 milliárd forintot sem érte el, 2016 vége óta azonban csak a keretszerződés alapján 51 milliárd forintnyi megbízást kaptak*Ebből 4,9 milliárd volt opciós tétel..

Állam Olvasson tovább a kategóriában

Állam

Wiedemann Tamás
2018. november 16. 17:50 Állam, Piac

A gazdálkodók két százaléka használja a magyar termőföldek kétharmadát

Az Orbán-kormány sem csökkentette érdemben a nagybirtokok arányát. Közben két évtized alatt egymillió ember felhagyott a földműveléssel.

Jandó Zoltán
2018. november 16. 06:54 Állam, Piac

Kiderítettük, miért róják állami pénzen húszéves teherautók a magyar városok útjait

A magyar építőiparban olyan mértékű kapacitáshiány van, hogy a cégek nem tudnak, és nem is akarnak foglalkozni a környezetvédelmi szempontokkal. Még akkor sem, ha több pénzt kapnának.

Wiedemann Tamás
2018. november 15. 16:21 Állam, Élet

Ezekben a zsákokban 136 ezer csalódott magyar ember reménye van

Elmentem egy nyilvános sorsolásra, és meglepődtem, hogy mennyien próbálkoznak szerencsejátékkal Magyarországon.

Fontos

Bucsky Péter
2018. november 18. 21:45 Élet

Annyira pokoli lett egy egyszerű gázkazán-csere, hogy az emberek inkább áttérnek fafűtésre

Azért szigorította az EU a kazáncsere-szabályokat, hogy csökkenjen a környezetszennyezés. Magyarországon ebből olyan drágulás és bürokrácia-túltengés lett, hogy az emberek inkább a fa- vagy villanyfűtést választják.

Torontáli Zoltán
2018. november 18. 13:36 Élet, Világ

Az almák Ferrarija finom, piros, drága, és hihetetlenül erős marketing van mögötte

Átalakítja a gyümölcstermesztés mögötti üzleti modellt a Pink Lady és a nyomában meginduló klub almák serege, de ennek megvannak a veszélyei is. Magyarország kimarad az új almahullámból.

Rigó Anita
2018. november 18. 07:29 Élet

Az általánost végzettek és a tizenévesek körében beindult a baby-boom Magyarországon

Harminc fölött és húsz alatt vállalnak több gyermeket a magyar nők. Több a gyereknélküli vagy a sokgyerekes család, kevesebb a kétgyerekes család.