Eddig jól menedzselte a folyamatot a jegybank, és ha továbbra is minden a tervek szerint halad, a kamatvágási ciklus ellenére is erősödhet a forint.
Mi a különbség a 2008-as és a mostani válság között? Mi a közös az amerikai és az európai bankok megreccsenésében?
A hazai monetáris politika egyelőre az amerikai jegybank lépéseitől függ, hosszabb távon az eligazodást mégis leginkább az segíti, ha az Európai Központi Bankra fókuszálunk.
A horvátoknak nem sok veszítenivalójuk volt az euróbevezetéssel, Magyarország esetében azonban árnyaltabb a kép. Igaz, a magyar euró amúgy sem reális az évtized vége előtt.
A magyar államnak a negatív felhangok ellenére nincsenek adósságfinanszírozási problémái, nem érdemes az ördögöt a falra festeni.
A hazai gazdaságpolitika, de még inkább a monetáris politika a politikusok által meghatározott egyre extrémebb helyzetben próbál helyt állni.
Az üzleti élet szereplői jobb, ha hozzászoknak a magas energiaárakhoz, ez lesz ugyanis az új norma.
A kormány ugyanazt a stratégiát követi a különadókkal, mint 2010-ben, ám merőben más viszonyok uralkodnak a gazdaságban most, mint akkor.
Érdemes megnézni, mi történik az amerikai élelmiszeriparban, aki eddig csomagolta az árut, az ma felügyeli a csomagolórobotot.
Május-júniusban könnyen elképzelhető 10 százalék feletti infláció, éves átlagban pedig jobb esetben 7-8, rosszabb helyzetben 9 százalék körüli pénzromlásra számíthatunk.