Hírlevél feliratkozás
Virovácz Péter Szőnyi Dávid
2024. május 19. 05:56 Közélet, Világ

Könnyebb helyzetbe hozza a magyar kormányt az európai választás

(Virovácz Péter vezető elemző, Szőnyi Dávid elemző gyakornok az ING Banknál. A Zéróosztó a G7 elemzői szeglete.)

Az amerikai elnökválasztással ellentétben az európai választások gazdasági hatása sokkal visszafogottabb. Kevésbé láthatunk olyan éles gazdaságpolitikai váltásokat, mint az Egyesült Államokban az elmúlt években. Ez azért van, mert sem az Európai Bizottságnak, sem az Európai Parlamentnek nincs akkora diszkrecionális hatalma, mint az amerikai elnöknek.

Ezzel együtt az elmúlt évtizedekben egyértelműen nőtt az európai parlamenti (EP) választások iránti figyelem és médialefedettség, az idei kampány pedig már javában zajlik. A 2024-es EP-választást június 6-9. között tartják a tagállamok, melyet követően a hónap végén megkezdődnek az európai csúcstalálkozók. Az Európai Tanács ezeken a találkozókon dönti el, hogy ki legyen az Európai Bizottság új elnöke, mely pozíciót jelenleg Ursula von der Leyen tölti be. A korábbi tapasztalatok alapján azonban az elnök hivatalos megválasztására valószínűleg az Európai Parlament szeptember közepi üléséig várni kell.

De ne ugorjunk ennyire előre. Először nézzük meg, hogy milyen kimenetel a legvalószínűbb az idei EP választáson. A legfrissebb felmérések szerint az új 720 fős Európai Parlamentben továbbra is az Európai Néppárt alakíthatja a legnagyobb frakciót 183 képviselővel, melyet a szocialisták követhetnek 140 fővel. Az izgalmas kérdés az lehet, hogy vajon melyik alakulat léphet fel a dobogó harmadik fokára: a liberálisok (Renew Europe), az Európai Konzervatívok és Reformisták (ECR) vagy éppen az Identitás és Demokrácia (ID) képviselői.

Az elmúlt évek nemzeti választásain több európai országban már tapasztalható volt a jobbratolódás, és a közvélemény-kutatások is a populista pártok további erősödését vetítik előre. Erre részben azért kerülhet sor, mert a szavazók gyakran az európai választásokat tekintik demonstrációs eszköznek, másrészt pedig egyszerűen ez lenne az elmúlt évek nemzeti trendjeinek következménye.

Bármilyen szimbolikus is lenne az EU-ellenes pártok esetleges erősödése, közvetlen gazdasági következményei nem lennének. Először is, a populista, euroszkeptikus és (szélső)jobboldai pártok (ECR és ID) eddig nem tudtak együttműködni az Európai Parlamentben. Márpedig ahhoz, hogy blokkolhassák az unió egyes eljárásait (például a jogállamisági mechanizmust), a következő parlamentben a helyek több mint egyharmadát el kellene érniük, és egységesen kellene fellépniük. De még így is csak akkor befolyásolhatnák az új jogszabályok alakítását, ha a többi mainstream párt (EPP, S&D) megosztott lenne. Jelenleg ez valószínűtlen. Ezek a populista tömörülések a választásokat követően is inkább zavarkeltő potenciállal bírnak majd az Európai Tanácsban, mintsem érdemi befolyással legyenek a (gazdaság)politikára az Európai Parlamenten keresztül.

Ennek ellenére a döntéshozatal bonyolultabbá válhat egy még megosztottabb Európai Parlamentben, különösen azért, mert az EP és a Tanács közösen fogadja el az EU legtöbb jogszabályát. Így az EU-ellenes pártok esetleges erősödése nem siklatja ki az európai gazdaságot, de mindenképpen tovább bonyolítja az új beruházási kezdeményezéseket vagy éppen a határokon átnyúló reformokat és törekvéseket.

Ami a következő Európai Bizottság úgynevezett stratégiai menetrendjét illeti, három fő témakör szerepelhet a lista élén:

  • stratégiai autonómia, versenyképesség és védelem;
  • az Európai Unió további bővítése;
  • a Zöld Megállapodás (Green Deal) végrehajtása.

Az Európai Bizottság emellett kizárólagos hatáskörrel rendelkezik olyan szakpolitikai területeken, mint az egységes piacon belüli verseny szabályai, a vámunió és a kereskedelmi megállapodások. Ez utóbbi szerep különösen felértékelődhet a novemberi amerikai elnökválasztás után, hiszen, ha végül Trump nyer, úgy az EU felkészülhet arra, hogy éppen a legfőbb szövetségese vethet ki vámot ellene.

A költségvetési politikával kapcsolatban érdemes megemlíteni, hogy a nemrég felülvizsgált fiskális szabályok testre szabott és rugalmas hozzáállást tesznek lehetővé, ami egyben nagyobb hatalmat is biztosít az Európai Bizottságnak a tagállamokkal szemben.

Az idei európai választások időzítése miatt a túlzottdeficit-eljárások késlekednek,

és vélhetően a még mandátummal bíró jelenlegi összetételű Európai Bizottság csak az év második felében teszi közzé a legfrissebb költségvetési tervek értékelését.

Arra biztosan számíthatunk, hogy az Európai Bizottság túlzottdeficit-eljárást (EDP) indít több ország, köztük Magyarország, Franciaország vagy éppen Olaszország ellen. A politikai folyamat azonban egyértelműen elhúzódik majd legalább őszig, melynek eredményeként az EU fiskális kontrollja és a tagállamok költségvetési politikája összességében csak 2025-től válik érdemben szigorúbbá.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkIdéntől még jobban számít az EU-faktor a magyar gazdaságpolitikábanMár jönnek az uniós pénzek, de még mindig sok maradt befagyasztva, miközben már az uniós költségvetési szabályok is újra számítanak. Hogy hat ez a magyar gazdaságpolitikára? Erről szól a Függő Változó podcastsorozat új adása.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNagy Márton költekezésről, Varga Mihály szigorításról beszél, miközben idén már uniós elvárás a fiskális fegyelemNagy éppen az uniós költségvetési szabályok reformja után nyilatkozott az uniós költségvetési szabályok fellazításának szükségességéről.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA kormánynak tudomásul kellene vennie beszűkült mozgásterétValószínű, hogy a második félévben a költségvetésben jelentős kiadáscsökkentő és főleg adóemelő lépésekre kényszerül a kormány, miközben a most tervezett deficitcél is elszállhat.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet Világ EP-választás Európai Parlament gazdaságpolitika túlzottdeficit-eljárás Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Bucsky Péter
2024. június 15. 05:42 Adat, Közélet

A Mi Hazánk is jobban szerepelt magához képest a cigányság körében, mint a Tisza

Az nem meglepő, hogy a települési szintű adatok szerint a cigányság továbbra is a Fidesz erős bázisa, érdekes viszont Magyar Péter pártjának leszereplése.

Ercse Kriszta
2024. június 14. 19:15 Közélet

Közszolgálati gyártósor lesz az NKE új tanárképző kara?

A cél az lehet, hogy a közszolgálati egyetemről kikerülő tanárok fegyelmezetten töltsék a diákok fejébe a központilag meghatározott tartalmakat.

Hajdu Miklós
2024. június 14. 17:39 Közélet

Elviheti az idei uniós pénzeink tizenötödét Magyarország migrációs büntetése

Ha tovább harcol a kormány, ugorhat az idei költségvetésbe betervezett uniós bevételek 6,7 százaléka.

Fontos

Mit hoz az Európai Parlament jobbra tolódása a gazdaság számára?

Ha ellenállás bontakozik ki az EU-s költségvetési szabályokkal szemben, akkor a költségvetési lazítás irányába mozdulhatnak el a tagországok.

Hidi János Kovács Márton
2024. június 16. 05:42 Tech, Világ

Felgyorsítható a zöld átmenet, vagy bukni fogjuk a klímacélokat?

A jó trend már kialakult, de nincs elég beruházás ahhoz, hogy elérjük a párizsi klímakonferencián kitűzött klímacélt. Miben lehet mégis bízni?

Gergely Péter
2024. június 15. 17:33 Pénz

Berobbant a csok plusz, megint nagyon fogynak a támogatott lakáshitelek

Háromszor annyi támogatott lakáshitelt vett fel a lakosság 2024 első négy hónapjában, mint egy éve, ami egyértelműen a csok plusz megjelenésének tulajdonítható.