Sok bizonytalanság után decemberben kiderült, hogy ha lassan is, de csordogálni kezd majd a magyar államkincstárba az eddig befagyasztott uniós források egy része. De nem csak ez volt fontos hír a tavaly után idén is nehéz terepen mozgó magyar gazdaságpolitika számára. A járvány alatt felfüggesztett uniós költségvetési szabályok újra életbe léptek, ráadásul folynak a tárgyalások a reformjukról, és Magyarország ellen hamarosan elindul a túlzottdeficit-eljárás, amiből a kormány a 2010-es évek elején nagyon szabadulni akart. Idén és középtávon is az eddigieknél nagyobb hatása lehet az ország uniós tagságának a gazdaságpolitika mozgásterére.
A G7 Függő Változó podcastsorozatának új adásában ezeket a hatásokat részletesebben Gyévai Zoltánnal, a Szabad Európa brüsszeli tudósítójával, Németh Dáviddal, a K&H vezető elemzőjével és Darvas Zsolttal, a brüsszeli Bruegel kutatóintézet és a Budapesti Corvinus Egyetem kutatójával elemeztük.
A műsort a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.
A vendégek és néhány idézet tőlük a műsorból (az olvashatóság érdekében az eredetileg elhangzottakhoz képest szerkesztett változatban):
- Gyévai Zoltán, a Szabad Európa brüsszeli tudósítója: „abból kell kiindulni alapvetően, hogy a magyar kormánynak az év hátralevő részében 9 milliárd euró kohéziós politikai pénzhez biztosítania kell a hozzáférést a feltételek teljesítésével, különben ez az összeg teljesen el fog veszni számára. És még ott van a helyreállítási pénz is. Idén nagyjából 10 milliárd eurót, a következő egy-két évben pedig még másik 10 milliárd eurót kellene kiszabadítani”.
- Németh Dávid, a K&H vezető elemzője: „én azt gondolom, hogy a túlzottdeficit-eljárás ellenére is a növekedés visszaállítása a cél 2024-re. Ugyanakkor ha nagyon szigorú szabályrendszer alakul ki, akkor 2025-re el tudom képzelni, hogy egy szigorúbb költségvetéssel áll elő a kormányzat, pláne ha a 2024-es évben a növekedés vissza tud állni egy magasabb szintre, ami többletbevételt tud generálni a kormányzat részére, amivel utána már 2025-re is tud tervezni.”
- Darvas Zsolt, a brüsszeli Bruegel kutatóintézet és a Budapesti Corvinus Egyetem kutatója: „az új szabályrendszerben alapesetben négy év alatt kell a kiigazítást megcsinálni, de a tagállamok kérhetik, hogy ezt kitolják hét évre. (…) Magyarországra vonatkozóan is kiszámoltuk, hogy ha négy év lenne a kiigazítás időszaka, akkor évente körülbelül a bruttó hazai termék 0,45 százalékának megfelelő mértékű kiigazítást kellene végezni, míg ha hét évre kitolják, akkor csak 0,25 százaléknyit. Mind a két szám viszonylag alacsony. (…) Én úgy gondolom, hogy összességében Magyarországnak kedvező lenne az új költségvetési szabályrendszer elfogadása.”
Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a hírlevelünkre!
Pénz
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
Mire számíthatnak a szárnyalás után a befektetők a második félévben?
Meglepően jó eredményeket hozott az első félév a tőkepiacokon, most érdemes megnézni, hogy mi várható az év második félévében.
Fontos
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
