Egyelőre senki sem tudja, merre fog fejlődni az akkumulátorgyártás, mennyire szorosan kötődik az autóiparhoz – viszont új és dinamikusan változik, ezért a magyarországi megjelenése megrángatta a munkaerőpiacot. Több ezres szakember-igény jelentkezett hirtelen egy munkaerőhiányos területen, főleg a fiatalabb szakembereket el is szívják a magyar kis és közép vállalatoktól – minderről Szabó Csaba, a Magyar Vegyipari Szövetség igazgatója beszélt a G7 oktatási témájú podcastsorozata, a 28. óra új részében.
A beszélgetést a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.
A magyar vegyiparnak további kihívásokkal is szembe kell néznie: lényegében egy kedvezőtlen gazdasági környezetben, az energiaválság mellett kell megtennie a szükséges lépéseket a 2050-es klímasemlegesség eléréséhez. Erre mondják a szakembereknek, hogy a magyar vegyipar a “tökéletes vihar” állapotában van jelenleg.
Ahogy egyébként a globális vegyipar is, ugyanis a területen világelső Kína lassulása befékezte a szektort, ráadásul a második legnagyobb vegyipari szereplő, az EU lassabban tud reagálni az új helyzetre, mint az Egyesült Államok.
“Ennek ellenére Magyarországon nem volt a vegyiparban létszámcsökkenés, és úgy tűnik, hogy nem is lesz, mert a szakemberek várakozása szerint túl vagyunk a mélyponton, már idén, majd aztán jövőre lassú emelkedés jöhet”, mondta Szabó Csaba, aki szerint a szakemberhiány általános és hatalmas probléma.
Holtzer Péter és Szabó Csaba, a Magyar Vegyipari Szövetség igazgatója (jobbra)
“Vegyészek, vegyészmérnökök, gépészmérnökök kellenének, nagy számban, ahogy például IT-szakemberekre is tízezres nagyságrendben lenne szükség.”
Ezek a természettudományos képzésekből kerülhetnek ki, ami viszont európai szinten és Magyarországon is visszaszorulóban van, egyre kevésbé divatos – összefüggésben az égető tanárhiánnyal és a tanárképzés népszerűtlenségével.
A természettudományos képzés már az alap oktatási szinteken hiányos, lényegében “már akkor elveszítjük a fiatalokat, amikor először érdemben találkoznak az iskolában kémiával, fizikával”.
A vállalatok ezért igyekeznek megjelenni minél alacsonyabb oktatási szinteken, minél több helyen, egy pályaorientációs programmal. “Ezt csinálja a szövetség is, de az út elején járunk még”, mondta Szabó.
Ehhez persze az is kellene, hogy Magyarországon megjelenjen az oktatásba való gazdasági befektetés igénye: Finnország és Dél-Korea példája azt mutatja, hogy ez pár évtized alatt jelentős megtérülést hoz egy országnak.
__
Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a hírlevelünkre! A beszélgetéssel, illetve a 28. óra sorozattal kapcsolatos visszajelzéseket továbbra is várjuk a [email protected] címre.
A podcast elkészítésében közreműködött: Pálos Máté.
A 28. óra előző részei:
Podcast
Több kevésbé neves iskola kéne, ahonnan jönnek a diákok – így látják az egyetemen a saját utánpótlásukat
Hafiek Andrea, a Semmelweis Egyetem Oktatásigazgatási Hivatalának vezetője és Benyó Zoltán, az egyetem Doktori Tanácsának elnöke volt a G7 oktatási témájú podcastsorozata, a 28. óra vendége.
„Mindenkinek ebből kéne tanulnia” – így segíthet itthon is a világ egyik legnagyobb tanulási platformja
Egyetemi vizsgára készülve, elitgimnáziumban, de tanodákban is tanulnak már itthon az amerikai nonprofit platform oktatási anyagaiból. A 28. óra adásának vendége Lovas Eszter, a Khan Academy hazai képviselője volt.
A generatív MI olyan, mint az úthenger – dönteni kell, hogy elé állunk vagy felülünk rá
Minden cégnek jobb, ha inkább felül, és megpróbálja irányítani ezt a dolgot.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
