A köztudatban még mindig nagyon degradáló tud lenni néha, hogy ha azt mondjuk, hogy a gyerek technikumba és nem gimnáziumba jár. Holott már rég nem ezt a világot éljük. Egy picit muszáj az emberekben átformálni ezeket a gondolatokat – mondta Gál-Berey Csilla, a Budapesti Műszaki Szakképzési Centrum Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Technikumának igazgatója a G7 oktatási témájú podcastsorozata, a 28. óra új részében.
Az elmúlt években jelentős változások mentek végbe a magyarországi szakképzésben, aminek az egyik következménye, hogy a különféle intézménynevek is sokszor változtak. A Petrik például korábban szakközépiskola volt, majd a 2010-es években szakgimnázium, a 2020-as szakképzési törvény alapján pedig technikum lett. Ezek azok a szakképző intézmények, amelyek szakma mellett érettségit is adnak. A technikusképzés alapjáraton 5 éves, az első két év az ágazati alapoktatásról, a további három év pedig a szakirányú oktatásról szól. Gál-Berey Csillával az átalakulás részleteiről, és tágabban a szakképzés helyzetéről beszélgettünk.
A beszélgetést a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.
A Petrik igazgatója szerint a 2020-as reform konkrét hatásairól még korai lenne ítéletet mondani, de bizonyos trendek már egyértelműen beazonosíthatóak. Az egyik ilyen, hogy a technikumok sok szempontból rugalmasabban tudnak működni. „Nagyon nagy változáson mentek át ezek az elnevezések, de mögötte az oktatás nem alapjaiban változott, hanem inkább a nézőpontja változott meg” – mondta.
Erre az egyik példa hogy amíg korábban rögzítve volt, hogy hány órában és pontosan mit kellett tanítani, most inkább ahhoz igazítják a képzést, hogy egy adott szakma esetén a tanulónak milyen képességekkel kell rendelkeznie a képzés elvégzése után.
Van egy olyan fokú szabadság a tananyag összeállításában, ami a régi rendszerben nem volt meg. Tudunk alkalmazkodni a piaci elvárásokhoz, vagy akár ahhoz, hogy egy partnercég megmondja, hogy milyen tudással szeretne felvenni diákokat, és ehhez mi milyen irányba induljunk el
– mondta.
Egy másik példa a rugalmasságra, hogy a technikumok bérelőnnyel rendelkeznek más iskolákhoz képest. „Ettől még ugyanabban az országban élünk, és ugyanazokkal a gondokkal mi is küzdünk. Mi is nehezen találunk egy matematika vagy kémia tanárt, olyat pedig végképp, aki a laborban is vegyészetet tud tanítani” – mondta, hozzátéve viszont hogy a Petriknek szerencséje van, mert a neve vonzza azokat a kollégákat, akik szívesen oktatnak ilyen tudással is.
Szerinte a fiatal kollégák számára az is motiváló, hogy a technikumban a gyakorlati tárgyak oktatását is megtanulhatják az évek során. Egy kezdő tanár „kémia végzettséggel 15-20 év múlva olyan 6-7 tárgyat tanít”, ami egy vonzó pályaívet jelent.
Ebből mindenki profitál, ő jól érzi magát, hogy újra és újra tanul, és a diákok is profitálnak belőle, hiszen olyan tanároktól tanulnak, akik ezt szeretik csinálni
– mondta.
Gál-Berey Csilla szerint már korábban is jellemző volt, hogy a végzőseik viszonylag nagy arányban mentek tovább a felsőoktatásba, de ebben még növekedés is várható. „Én arra számítok, hogy arány 50 százalék fölötti lesz. És ha megnézzük, itt már nem akkora a különbség egy gimnázium és egy technikum között” – mondta.
Gál-Berey Csilla és Holtzer Péter
Az új rendszer szintén fontos újítása a duális képzés, amikor a diákok vállalatokhoz járnak gyakorlatra, hogy bizonyos képességeket így sajátítsanak el. Régen a cégeknek az államnál kellett kopogtatnia, ha szerették volna elérni, hogy az iskolák mást tanítsanak, az új rendszer viszont megteremti a közvetlen kapcsolat lehetőségét. Ez azonban egyelőre gyerekcipőben jár itthon Gál-Berey Csilla szerint: a cégek és az iskolák is tanulják még, hogy hogyan érdemes együttműködni.
A beszélgetésben többek között szó volt még arról is, hogy:
- hogy kapcsolódik az új képzés az OKJ-s rendszerhez,
- mi a jelentősége annak, hogy két tannyelvű a képzés,
- jellemzően kik és milyen korban kerülnek be az iskolába,
- és hogy mik az előnyei és hátrányai a felsőoktatásban a technikumi háttérnek.
Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a megújult hírlevelünkre! A beszélgetéssel, illetve a 28. óra sorozattal kapcsolatos visszajelzéseket továbbra is várjuk a [email protected] címre.
(A podcast elkészítésében közreműködött: Stubnya Bence).
A 28. óra előző részei:
Podcast
A minimálbér-emelés felét a vásárlók fizetik meg
A másik felét jellemzően a vállalatok nyelik le és gazdálkodják ki. A G7 Podcastban a minimálbér kutatója, Linder Attila beszélt az új eredményekről.
Értékteremtés, amely pozitívan hat az üzletre – művészet az irodatérben
Az ingatlanszektor és a művészet kapcsolata hosszabb múltra tekint vissza, és egyre fontosabbá válik, hogy az értékteremtést láthatóvá is tegyük – mondta Major Krisztina, az iO Partners irodatranzakciós igazgatója.
Győzött a kártyás fizetés a kiskereskedelemben, a többi szektor még várat magára
A környező országokhoz képest behoztuk a lemaradást a digitális fizetések terén, de van még hova fejlődni - mondja Szász Ferenc, a Mastercard üzletfejlesztési igazgatója.
Fontos
Túl olcsó a parkolás, így még több dugó lesz Budapesten
A jövő évi emelés után is kicsi lesz a parkolási díj visszatartó hatása. Bécsben és Bukarestben a jelentős áremelés mellett megszűnt az ingyenes parkolás.
Vizsgálják, hogy a befőttesüvegek is visszaváltósak legyenek
Konkrét bevezetési terv még nincs, és erre uniós kötelezettség sem szorít minket. De hova kellene akkor most tenni az üres uborkás üveget?
Először bukhat meg ciklus közben a rekorder szlovák miniszterelnök
Kedden tárgyalja a szlovák parlament a kormány ellen benyújtott bizalmatlansági indítványt. Akár előrehozott választás is lehet északi szomszédunknál.
