Hírlevél feliratkozás
Holtzer Péter
2022. február 6. 07:35 Podcast

Adrenalininjekció a tanároknak, ha egy vállalatnál látják, mire készítik fel a diákjaikat

Én nagyon nem szeretem a disztópikus világképeket. Nekem muszáj hinnem abban, hogy lehet ezzel az egésszel valamit kezdeni. És ezért csináljuk többek között azt, hogy megpróbálunk hozzányúlni a sokkal fiatalabb generációhoz. A középiskolásokhoz, az általános iskolásokhoz. És én személy szerint azt látom, hogy ott azért meg lehet fogni ezt a kérdést – mondta Szántay Csaba, a Richter Gedeon Nyrt. szerkezetkutatási osztályának vezetője, és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) oktatója a 28. óra ötödik adásában arról, hogy mit lehet a problémával kezdeni, hogy a hallgatók egyre nagyobb arányban kezdik hiányos alaptudással az egyetemi képzéseket.

A beszélgetést a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket. 

Keglevich György, a BME Szerves Kémia és Technológia Tanszékének egyetemi tanára szerint az elmúlt évtizedben egyre fokozódó színvonalcsökkenés tapasztalható az egyetemen a középiskolából kikerülő diákok tudásának kiterjedtségében és mélységében. Ennek szerinte több oka is van. A középiskolában gyakran nem kapnak megfelelő tudást, amihez a tanárok motivációjának hiánya is hozzájárul.

Az egyetemekre kerülő generáció gyakran nem eléggé motivált, és nincs tanulási módszere, mert a középiskolában nem tanítják meg tanulni. A helyzetet az elmúlt években a járvány is nehezítette. Az is jellemzővé vált, hogy a hallgatók frusztráltabbak, gyakrabban bizonytalanodnak el, csúsznak a félévekkel, vagy szakot váltanak.

Én az egyetemen mágneses magrezonancia spektroszkópiát tanítok, ami egy nagyon nehéz tárgy. És ahhoz, hogy ez az oktatás érdemi legyen és működjön, szükség van egy sereg olyan ismeretre – fizika, matematika – amit régebben azért hoztak magukkal a gyerekek a középiskolából. És most mintha ez ott se lenne. Olyan alapfogalmakat nem tudnak, amiket 5-10 évvel ezelőtt még hoztak magukkal

– mondta Szántay Csaba.

Ma sincs hiány tehetségekből a Richterben, de drámaian többet kell keresni őket. Gyakran az elköteleződés szintje alacsonyabb, mint korábban. Tudás- és attitűdprobléma együtt jelentkezhet

– tette hozzá.

Dr. Szántay Csaba, Holtzer Péter és Dr. Keglevich György. Fotó: G7

A beszélgetés részleteiben kitért arra, hogy fiatalabb korban, még az egyetemre érkezés előtt hogyan lehet megszólítani, befolyásolni a tanulókat, hatni rájuk, illetve velük és tanáraikkal együttműködni. Szántay Csaba a Richter példáján keresztül érzékeltette azt a sok éves evolúciót, ahogy ma már az a megközelítés is felerősödött, amelynek során a középiskolás (sőt, felső tagozatos) szemléletformálásban is aktívan vesznek részt.

 “A vállalat alapvető identitása nem csak az, hogy ő egy vállalat, hanem egy kulturális közeg, ökoszisztéma része, ami befolyással van erre a kultúrára” – mondta. Akkor működik mindez jól, ha a vállalat önző megközelítése abban a tekintetben, hogy a jövőben majd könnyebben, nagyobb és jobb színvonalú merítésből juthasson szakemberekhez, kutatókhoz, harmonizál a társadalmi szerepvállalással, misszióval, és az imázs kialakításával.

Keglevich György azt mondja, a felvett hallgatókat fel kell zárkóztatniuk, nem megoldás „mindenkit megbuktatni”.

Én azért küzdök, hogy meggyőzzem a kollégákat, hogy nekünk azt az utat kell választanunk, hogy akiben bármi fantáziát látunk, vagy akár a csíráját a képességeknek, azokat nekünk fel kell építenünk. Egyszerűen pótolnunk kell azt, amit a középiskolákban nem kapnak meg

– mondta. Ezért a felzárkóztató kurzusok, korrepetálások fontossága nő. Az is jobban strukturálandó szerinte, hogy mi az, ami valóban nagyon fontos, és az egyetemi előadásoknak jobban ezekre kellene fókuszálniuk.

Az egyetemen vannak nyílt napok középiskolásoknak, és előfordulnak szakkollégiumi szervezésű középiskolás versenyek. Elvileg van lehetőség középiskolásoknak például bejárni az egyetemi laborba, de ez nem túl népszerű a leterhelt oktatók körében. Általában is igaz, hogy lehetne még sokkal proaktívabbá tenni azt, ahogy a felsőoktatás a közoktatás, a középiskola közelébe megy.

Ezen belül a pályaorientációnak is hatékonyabbá kellene válnia mind az egyetem, mind a vállalatok részéről. Ez célozhatja a diákokat, de természetesen a tanárokat is.

„A tanárok tanítanak valahogy valamit, de fogalmuk sincs arról, hogy mi a tanításuk végpontja” – említi Szántay Csaba annak kapcsán, hogy amikor egy tanár és diákcsoportja közelről szembesül egy gyárlátogatáson a kutatás-gyártás részleteivel, azt követően a tanár is sokkal inkább képes lesz hiteles tudás és szenvedély átadására. Természetesen ez is olyan, amivel sok-sok vállalat segíthetne iskolásokat, pedagógusokat.

Elképesztő mennyiségű visszajelzést kapunk ezektől a tanároktól és diákoktól, akiket behívunk, hogy innentől kezdve látják, hogy mi az értelme annak, amit csinálnak. Ez olyan, mint egy adrenalininjekció

– mondta.

A beszélgetéssel, illetve a 28. óra sorozattal kapcsolatos visszajelzéseket továbbra is várjuk a [email protected] címre. 

Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a hírlevelünkre! 

(A podcast elkészítésében közreműködött: Stubnya Bence).

A 28. óra előző részei:

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkGyakorlatilag elfelejtettek tanulni a diákok az elmúlt két évbenMit tehet egy iskola és egy gimnázium igazgatója, hogy ne kallódjanak el a tehetségek? A veszprémi Kossuth és a Lovassy igazgatójával többek között ezt is körbejártuk a 28. óra új adásában.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA kistelepülési iskolák problémái nem érdeklik a társadalmat, párthovatartozástól függetlenülA kistelepülési iskolák küzdelmei az ország egyes részein állandósultak, de mi lehet a megoldás? A 28. óra új adásában Élő Anitával és Thaisz Miklóssal erre kerestük a választ.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA magyar iskolákban lényegtelen szempontok szerint értékelik a gyerekeketA magyar oktatás sprintereket képez, pedig hosszútávfutókra lenne szükség - Lannert Judit oktatáskutatóval beszélgettünk oktatási podcastsorozatunk, a 28. óra új adásában.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEz a munka nem működhet úgy, hogy „csak a szükséges 45 percen legyek túl”Új podcastsorozat a G7-en! A 28. órára keresztelt sorozatunk első részében Darvas József fizika-kémia tanárral beszélgettünk arról, mit lehet tenni azért, hogy a kisebb iskolákban se vesszenek el a tehetségek.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Podcast 28. óra egyetem közoktatás Richter természettudomány utánpótlás Olvasson tovább a kategóriában

Podcast

Bucsky Péter
2024. február 10. 04:38 Podcast

Egy évszázaddal később is kimutathatók az oktatáspolitikai döntések hatásai

A Klebelsberg-korszak általános iskolái jobban ellenálltak a falusi iskolák bezárásának. A népességfogyás miatt ma a kisvárosi gimnáziumok kerültek veszélybe.

László Pál
2024. február 6. 15:35 Podcast, Támogatói tartalom

Űrhajós nem, influencer annál inkább lenne a legtöbb általános iskolás

Az alfa generációs magyar gyerekek 55 százaléka már pénzt is keresett, kétharmaduk a technológia segítségével, felük közösségi média platformokon, míg negyedük online streamelésen keresztül jutott bevételhez.

László Pál
2024. február 5. 12:01 Közélet, Podcast, Támogatói tartalom

Sokkal többe kerülhet majd a klímaváltozás kezelése, mint amennyi pénz a 1,5 fokos cél eléréséhez kellene

Karakas Ádám, a Boston Consulting Group (BCG) partnere volt a G7 podcast vendége.

Fontos

Kiss Péter
2024. február 29. 04:34 Vállalat

Felemás év után erős rajt a felelős befektetéseknél

Incent Mortier, az Amundi globális befektetési igazgatójának várakozásai szerint a jövőben a tematikus és a fenntarthatóságra pozitív hatást gyakorló befektetési stratégiák fogják uralni a piacot.

Torontáli Zoltán
2024. február 28. 14:08 Adat, Pénz

Minden jel szerint készülhetünk a 400-410 forint feletti euróra is

Ha a papírforma forgatókönyv teljesül, akkor a forint lassú ütemben, de folyamatosan gyengülni fog a következő időszakban.

Pálos Máté
2024. február 28. 04:34 Közélet

Emberi jogok és eutanázia: hol húzódnak az egyéni önrendelkezés és az állami életvédelem határai?

Akár évtizedekig meghatározhatja a hazai életvégi döntésekről szóló közbeszédet, de az európai jogfejldődésben is mérföldkő lehet a Karsai vs. Magyarország ügyben az strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán (EJEB) a közeljövőben várható ítélet.