Hírlevél feliratkozás
Holtzer Péter
2022. február 6. 07:35 Podcast

Adrenalininjekció a tanároknak, ha egy vállalatnál látják, mire készítik fel a diákjaikat

Én nagyon nem szeretem a disztópikus világképeket. Nekem muszáj hinnem abban, hogy lehet ezzel az egésszel valamit kezdeni. És ezért csináljuk többek között azt, hogy megpróbálunk hozzányúlni a sokkal fiatalabb generációhoz. A középiskolásokhoz, az általános iskolásokhoz. És én személy szerint azt látom, hogy ott azért meg lehet fogni ezt a kérdést – mondta Szántay Csaba, a Richter Gedeon Nyrt. szerkezetkutatási osztályának vezetője, és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) oktatója a 28. óra ötödik adásában arról, hogy mit lehet a problémával kezdeni, hogy a hallgatók egyre nagyobb arányban kezdik hiányos alaptudással az egyetemi képzéseket.

A beszélgetést a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket. 

Keglevich György, a BME Szerves Kémia és Technológia Tanszékének egyetemi tanára szerint az elmúlt évtizedben egyre fokozódó színvonalcsökkenés tapasztalható az egyetemen a középiskolából kikerülő diákok tudásának kiterjedtségében és mélységében. Ennek szerinte több oka is van. A középiskolában gyakran nem kapnak megfelelő tudást, amihez a tanárok motivációjának hiánya is hozzájárul.

Az egyetemekre kerülő generáció gyakran nem eléggé motivált, és nincs tanulási módszere, mert a középiskolában nem tanítják meg tanulni. A helyzetet az elmúlt években a járvány is nehezítette. Az is jellemzővé vált, hogy a hallgatók frusztráltabbak, gyakrabban bizonytalanodnak el, csúsznak a félévekkel, vagy szakot váltanak.

Én az egyetemen mágneses magrezonancia spektroszkópiát tanítok, ami egy nagyon nehéz tárgy. És ahhoz, hogy ez az oktatás érdemi legyen és működjön, szükség van egy sereg olyan ismeretre – fizika, matematika – amit régebben azért hoztak magukkal a gyerekek a középiskolából. És most mintha ez ott se lenne. Olyan alapfogalmakat nem tudnak, amiket 5-10 évvel ezelőtt még hoztak magukkal

– mondta Szántay Csaba.

Ma sincs hiány tehetségekből a Richterben, de drámaian többet kell keresni őket. Gyakran az elköteleződés szintje alacsonyabb, mint korábban. Tudás- és attitűdprobléma együtt jelentkezhet

– tette hozzá.

Dr. Szántay Csaba, Holtzer Péter és Dr. Keglevich György. Fotó: G7

A beszélgetés részleteiben kitért arra, hogy fiatalabb korban, még az egyetemre érkezés előtt hogyan lehet megszólítani, befolyásolni a tanulókat, hatni rájuk, illetve velük és tanáraikkal együttműködni. Szántay Csaba a Richter példáján keresztül érzékeltette azt a sok éves evolúciót, ahogy ma már az a megközelítés is felerősödött, amelynek során a középiskolás (sőt, felső tagozatos) szemléletformálásban is aktívan vesznek részt.

 “A vállalat alapvető identitása nem csak az, hogy ő egy vállalat, hanem egy kulturális közeg, ökoszisztéma része, ami befolyással van erre a kultúrára” – mondta. Akkor működik mindez jól, ha a vállalat önző megközelítése abban a tekintetben, hogy a jövőben majd könnyebben, nagyobb és jobb színvonalú merítésből juthasson szakemberekhez, kutatókhoz, harmonizál a társadalmi szerepvállalással, misszióval, és az imázs kialakításával.

Keglevich György azt mondja, a felvett hallgatókat fel kell zárkóztatniuk, nem megoldás „mindenkit megbuktatni”.

Én azért küzdök, hogy meggyőzzem a kollégákat, hogy nekünk azt az utat kell választanunk, hogy akiben bármi fantáziát látunk, vagy akár a csíráját a képességeknek, azokat nekünk fel kell építenünk. Egyszerűen pótolnunk kell azt, amit a középiskolákban nem kapnak meg

– mondta. Ezért a felzárkóztató kurzusok, korrepetálások fontossága nő. Az is jobban strukturálandó szerinte, hogy mi az, ami valóban nagyon fontos, és az egyetemi előadásoknak jobban ezekre kellene fókuszálniuk.

Az egyetemen vannak nyílt napok középiskolásoknak, és előfordulnak szakkollégiumi szervezésű középiskolás versenyek. Elvileg van lehetőség középiskolásoknak például bejárni az egyetemi laborba, de ez nem túl népszerű a leterhelt oktatók körében. Általában is igaz, hogy lehetne még sokkal proaktívabbá tenni azt, ahogy a felsőoktatás a közoktatás, a középiskola közelébe megy.

Ezen belül a pályaorientációnak is hatékonyabbá kellene válnia mind az egyetem, mind a vállalatok részéről. Ez célozhatja a diákokat, de természetesen a tanárokat is.

„A tanárok tanítanak valahogy valamit, de fogalmuk sincs arról, hogy mi a tanításuk végpontja” – említi Szántay Csaba annak kapcsán, hogy amikor egy tanár és diákcsoportja közelről szembesül egy gyárlátogatáson a kutatás-gyártás részleteivel, azt követően a tanár is sokkal inkább képes lesz hiteles tudás és szenvedély átadására. Természetesen ez is olyan, amivel sok-sok vállalat segíthetne iskolásokat, pedagógusokat.

Elképesztő mennyiségű visszajelzést kapunk ezektől a tanároktól és diákoktól, akiket behívunk, hogy innentől kezdve látják, hogy mi az értelme annak, amit csinálnak. Ez olyan, mint egy adrenalininjekció

– mondta.

A beszélgetéssel, illetve a 28. óra sorozattal kapcsolatos visszajelzéseket továbbra is várjuk a podcast@g7.hu címre. 

Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a hírlevelünkre! 

(A podcast elkészítésében közreműködött: Stubnya Bence).

A 28. óra előző részei:

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkGyakorlatilag elfelejtettek tanulni a diákok az elmúlt két évbenMit tehet egy iskola és egy gimnázium igazgatója, hogy ne kallódjanak el a tehetségek? A veszprémi Kossuth és a Lovassy igazgatójával többek között ezt is körbejártuk a 28. óra új adásában.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA kistelepülési iskolák problémái nem érdeklik a társadalmat, párthovatartozástól függetlenülA kistelepülési iskolák küzdelmei az ország egyes részein állandósultak, de mi lehet a megoldás? A 28. óra új adásában Élő Anitával és Thaisz Miklóssal erre kerestük a választ.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA magyar iskolákban lényegtelen szempontok szerint értékelik a gyerekeketA magyar oktatás sprintereket képez, pedig hosszútávfutókra lenne szükség - Lannert Judit oktatáskutatóval beszélgettünk oktatási podcastsorozatunk, a 28. óra új adásában.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEz a munka nem működhet úgy, hogy „csak a szükséges 45 percen legyek túl”Új podcastsorozat a G7-en! A 28. órára keresztelt sorozatunk első részében Darvas József fizika-kémia tanárral beszélgettünk arról, mit lehet tenni azért, hogy a kisebb iskolákban se vesszenek el a tehetségek.

Podcast 28. óra egyetem közoktatás Richter természettudomány utánpótlás Olvasson tovább a kategóriában

Podcast

László Pál
2022. július 2. 10:05 Podcast, Támogatói tartalom

Utoljára az ipari forradalom idején éltünk át ekkora változást a munka világában

Kotsis Ádámmal beszélgettünk arról, hogy milyen hatása volt a home office-nak a munkavállalók teljesítményére, és hogyan tudja az új helyzetet egy humánerőforrás-stratégia kezelni.

László Pál
2022. június 28. 11:02 Podcast, Támogatói tartalom

Olyan sok pénz van a világgazdaságban, amit már lehetetlen hatékonyan elkölteni

Amikor elárasztják a világot likviditással, nem lehet elvárni, hogy hatékonyan tudják elkölteni, nincs annyi értelmes projekt, amibe be lehetne azt rakni.

Hobot Péter
2022. június 25. 04:33 Élet, Podcast

Kerti partis lagzik, Harry Potter tematikájú lakodalmak – egyáltalán nem úgy házasodunk már, mint húsz éve

A G7 eheti podcastja a magyar esküvői kultúra átalakulásáról szól, és arról hogy ezek hogyan érintik az esküvői szolgáltatókat

Fontos

Avatar
2022. július 1. 17:32 Világ

Oroszország immár nyíltan ellenség a NATO számára

Putyin agressziója keltette új életre az észak-atlanti védelmi szövetséget, amelyet Amerika idővel Kína ellen is felhasználhat.

Torontáli Zoltán
2022. július 1. 12:04 Közélet, Vállalat

Szlovákiából hozzák az árstoppos csirkemellet

A magyar kormány helyzetbe hozta a szlovák tenyésztőket, mert ha nincs magyar csirke, a kereslet pedig nagy, akkor átmenetileg importálni kell az árut.

Jandó Zoltán
2022. július 1. 04:34 Világ

Az elszálló lakossági energiaárak miatt visszavonulót fújt még a német kormány is

Több nyugat-európai országban is a zöld átállás finanszírozása érdekében kivetett adók jelentős csökkentésével vagy eltörlésével reagáltak az energiakrízisre.