Hírlevél feliratkozás
Stubnya Bence Holtzer Péter
2021. október 10. 06:59 Podcast

A magyar iskolákban lényegtelen szempontok szerint értékelik a gyerekeket

Miért fontos az, hogy egy egyenletet én egy perc alatt oldok meg, vagy öt perc alatt? Azért fontos, mert Magyarországon föl kell állítani egy hierarchiát, mindig tudni kell, hogy ki okosabb a másiknál. De ezzel a rendszerrel tulajdonképpen sprintereket képzünk, és nincsenek hosszútávfutóink. Pedig a társadalmi továbbéléshez, túléléshez hosszútávfutókra van szükség – mondta Lannert Judit oktatáskutató, a T-TUDOK Tudásmenedzsment és Oktatáskutató Központ Zrt. vezetője a G7 oktatási témájú podcastsorozata, a 28. óra második adásában.

A beszélgetést a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket. 

Lannert szerint a versenyközpontúság – és kifejezetten a rövidtávú verseny – arra predesztinálja az oktatást, hogy olyan indikátorok szerint értékelje a gyerekeket, amelyek teljesen lényegtelenek.

Egy TED-előadást láttam, ahol csirkékről volt szó. Voltak normális és zseni csirkék. Kipróbálták, milyen az, amikor csak a zsenik vannak együtt, meg amikor csak normál csirkék. Egy év múlva megnézték a két területet, hát a zseniknél egy sem volt életben. Mert milyen társadalom az, ami csak zseniket vagy sprintereket akar gyártani? A Nobel-díjasaink is azért tudnak kint érvényesülni, mert egy Nobel-díjhoz is nagyon sok más ember munkája szükséges. Egy értő laboráns, egy értő ápolónő stb. Ha ezek nincsenek, hát akkor hiába van nekünk egy szuper sebészünk valahol, ha az ápolónők még a fertőtlenítést is elfelejtik

– mondta.

Az oktatási rendszerről Magyarországon az alacsony bérek kérdése nélkül nem lehet beszélni.

Olyan alacsony a bére a tanároknak, hogy lehet őket pazarolni egyéb feladatokra is

 – mondta Lannert, hozzátével hogy ez nem új jelenség.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA magyar tanárok fizetése a fasorban sincs, pedig több pénz jut az oktatásraNem csoda, ha elégedetlenek a hazai pedagógusok, a fejlett országok körében ők keresik a legkevesebbet a diplomás átlagbérhez képest.

A fizetések emelése szükséges lenne, de önmagában nem megoldás a problémákra. Az oktatási struktúrákhoz és a tanári presztízshez, a szakmai autonómiához is hozzá kell nyúlni, amint ezt például Portugália, vagy Észtország, Lengyelország közelmúltbeli példái mutatják. Lannert szerint az a mutató is félrevisz, miszerint ha kevés tanuló jut egy tanárra, az azt jelenti, hogy sok idő jut egy gyerekre.

Magyarországon az általános iskolák felében van 150 vagy annál kevesebb tanuló. A rendszerben Lannert szerint így egyszerre van jelen a hiány és a pazarlás, az, hogy egyre kevesebb a szakos tanár, ugyanakkor alacsonyak az óraszámok, széttagolt az iskolahálózat. Így sok áttanításra lenne szükség, amelyet viszont nem sokan csinálnak szívesen, vagy egyáltalán nem tudják megtenni. Így lesz aztán néhol az egyetlen fizikatanárból is délutáni felügyelő, aki kevés fizetést is kap, de a tudását sem használja ki a rendszer.

Hasonló dilemmákról beszéltünk a 28. óra első adásában Darvas Józseffel, a salgótarjáni általános iskola fizika-kémia tanárával is. (A beszélgetéssel, illetve a 28. óra sorozattal kapcsolatos visszajelzéseket továbbra is várjuk a podcast@g7.hu címre.)

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEz a munka nem működhet úgy, hogy „csak a szükséges 45 percen legyek túl”Új podcastsorozat a G7-en! A 28. órára keresztelt sorozatunk első részében Darvas József fizika-kémia tanárral beszélgettünk arról, mit lehet tenni azért, hogy a kisebb iskolákban se vesszenek el a tehetségek.

Lannert szerint Magyarországon az oktatási rendszer történelmileg a nők láthatatlan vagy alulfizetett munkájára épül. Mára az egyik utolsó tartalék, a család mellett szinte „hobbiból” tanári pályán lévő nő-anya, aki kezd eltűnni, mert a mai társadalomban egy pályaválasztó lány számára ez távolról sem annyira elfogadható út, mint néhány évtizede volt.

Ha megnézném az összes elit gimnáziumban tanító, nagyon jó természettudományos női tanárt, hogy hány százalékának keres nagyon sokat a férje, az egy nagyon érdekes kutatás lenne

– jegyezte meg erről.

Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a hírlevelünkre! 

Podcast 28. óra fizetés nők oktatás oktatási reform tanárhiány Olvasson tovább a kategóriában

Podcast

László Pál
2021. október 25. 12:56 Podcast, Támogatói tartalom

Sosem gondoltad volna, de egy autóipari cég épp most szeretné, hogy a részvényese legyél

2017 óta nem volt a lakosság számára is hozzáférhető, nyilvános részvénykibocsátás a magyar értékpapírpiacon. Október 25-én indul az AutoWallis Nyrt. részvényeinek lakossági jegyzése, november 2-án pedig az intézményi jegyzés, így a teljes tranzakció során 6-8 milliárd forint friss forrást tervez a tőzsde autós vállalata bevonni. Ennek előzménye, hogy a nyáron hasonló értékben zöld kötvényt is kibocsátott a vállalat – de érdemes-e az egyszeri befektetőnek az autóiparba tenni a pénzt a mostani piaci turbulencia közepette?

Stubnya Bence
2021. október 23. 07:32 Podcast

A kistelepülési adatok elárulják, hogyan lehet közmunkával szavazatokat szerezni

A 2014-es parlamenti választásokon legalább 5-6 mandátumot hozott a Fidesznek a közmunka, de hogyan? A tanulmány szerzői ezt magyarázták el az e heti G7 Podcastban.

Stubnya Bence
2021. október 16. 07:20 Podcast

Az energiakáosz miatt elkerülhetetlen, hogy egyes élelmiszerek is dráguljanak

Az inflációs rekord újra megdőlhet az év végén, mielőtt az árak csökkenni kezdenek. Hosszabb távon viszont egyre több a kiszámíthatatlan tényező. Suppan Gergely a G7 Podcast e heti vendége.

Fontos

Mészáros R. Tamás
2021. október 26. 06:52 Világ

Kínában 65 millió lakás áll üresen, de az ingatlanpiac problémái ennél mélyebbek

A szellemvárosoknál nagyobb probléma, hogy Kínában az ingatlan a legfontosabb befektetési eszköz, ami a vagyoni egyenlőtlenségek elszaladásában is nagy szerepet játszik.

Hajdu Miklós Váczi István
2021. október 25. 17:37 Adat, Közélet

Hiába hajtogatják, a kormányváltás hiányának nincs köze a gazdasági sikerekhez

Visszatérő kormányzati állítás, hogy a „politikai stabilitás” segíti az ország gazdasági felzárkózását, a környező országok adatai azonban ezt nem igazolják.

Jandó Zoltán Váczi István
2021. október 25. 06:07 Közélet, Vállalat

Még 17. havi nyugdíjat is fizethetne a kormány, ha nem venne repteret

Nem látszik, miért lesz jobb az országnak, ha kiad a reptérért annyi pénzt, amennyiből három évig duplázni lehetne a tanárok fizetését. A megtérülésnél a több évtizedes távlat a kedvező forgatókönyv.