Ha csak az óraadási követelmények lazításával biztosítható az oktatás, nem etikus azt kommunikálni, hogy nincs is pedagógushiány.
Az idei emelés előtt utoljára az előző évtized közepén volt érdemi bérfelzárkóztatás, de a bűvös 80 százalékot sokan még akkor sem érték el.
Sokéves vegyipari múlttal vált kezdő tanárrá Fridez Dóra, aki most két határmenti kistelepülés iskolájában tanít.
Egy olyan rendszer jött létre, amiben a tanárok száma nagyobb ütemben fogy, mint a diákoké.
Az új követelések részben régiek: még mindig ugyanazt a béremelést kérik a tanárok.
Az oktatás nem omlott még össze, de idővel egyre kevésbé tudják biztosítani az iskolák a megfelelő szaktanári-tanári ellátottságot.
A Z-szak arra lesz képes, hogy a szaktanároknak nem éppen vonzó általános iskolákban is lesz olyan, aki természettudományt képes majd tanítani.
A kormány szerint nincs rendszerszintű tanárhiány, miközben folyamatosan olvashatunk ezzel ellentétes hétköznapi tapasztalatokról. De mit mutatnak az adatok?
Minden adat azt mutatja, hogy 2016 környékén meredeken emelkedni kezdett a tanárhiány a magyar oktatási rendszerben, és drasztikus tempóban tűntek el a budapesti tanárok.
Alacsony bérek, szétcsúszó esélyek, romló tanulói teljesítmény, strukturális tanárhiány, élesedő státusztörvény – kezdődik a tanév Magyarországon.