Hírlevél feliratkozás
Pálos Máté
2023. november 24. 19:05 Közélet

Több ezer tanár távozása után itt vannak az új sztrájkkövetelések

Újabb sztrájk megszervezésére készül a két nagy pedagógus szakszervezet, ehhez kibővített és módosított követeléseket fogadtak el, miután 2500-an távoztak a tankerületek állandó alkalmazottai közül a státusztörvény bevezetése által leginkább érintett hetekben. Továbbra is azonnali ötven százalékos béremelést követelnek, ugyanis álláspontjuk szerint mostanra sem javult a tanárok helyzete – sőt, romlott.

Eddig reménytelen

A státusztörvény minden magyar pedagógust érint fenntartótól függetlenül, de nem ugyanúgy, és a január 1-jétől életbe lépő új jogviszonyra eltérő módon és feltételek mellett állhatnak át – vagy utasíthatják azt vissza – a tanárok. Az állami iskolák tanárainak szeptember második felében kellett nyilatkozniuk a státuszukról, és a közalkalmazotti jogviszonyuk novemberben szűnik meg. Ők már az őszi szünet után nem tértek vissza az osztálytermekbe.

Összegzésünk szerint másfél hónap alatt durván annyian mondtak fel, mint a tavalyi éves adat fele, illetve a 2021-es szám háromnegyede.  

A felmondó tanárok számával kapcsolatban a kormánykommunikáció jelentős csúsztatásokkal él, és az igazán fontos adatokat elhallgatja: a távozó tanárok számát az országban a teljes oktatási rendszerben – állami, egyházi, alapítványi együtt – dolgozó pedagógushoz viszonyítják, holott a mintegy 2500 felmondás csak az állami szektorra vonatkozik, és nagy valószínűséggel ebben felülreprezentáltak a gimnáziumok és a nagyobb városok oktatási intézményei.

A fővárosi tanárhiány pedig a kutatások szerint már évek óta drasztikusan nő. A részletes adatokról és kontextusukról itt írtunk hosszabban: találtunk olyan fővárosi tankerületet, ahol minden tizedik tanár felmondott. 

A hvg.hu-nak név nélkül nyilatkozó iskolaigazgatók közlései szerint mostanra alig van jelentkező a tanári állásokra, és lehetetlen küldetés fizika- és informatikatanárt találni: „eddig reménytelen a helyzet”, fogalmazott egyikük.

Trükkös tankerületek

Nem véletlen, hogy a kiszivárgó hírek szerint a tankerületek a kezdetektől különböző módszerekkel igyekeztek rontani a távozó tanárok pozícióját. 

  • Korábban egyes munkáltatók megpróbáltak az úgynevezett lemondási – közalkalmazottaknál ez lényegében a felmondást jelenti – időre szabadnapokat kivetetni a munkavállalóval, ahelyett, hogy megváltanák, vagy biztosítanák a munkavállalónak a ledolgozását.
  • Előfordult, hogy a munkáltató megfenyegette a pedagógust azzal, hogy nem maradhat a tanári pályán, ha felmond, holott a közalkalmazott lemondás után is dolgozhat másik munkáltatónál tanárként, akár közalkalmazotti formában, akár majd az új köznevelési státuszban.
  • Az is előfordult a közelmúltban a szakszervezetek információi szerint, hogy a tankerületek nem engedték a már távozott és legfeljebb három hónapos végkielégítésre jogosult tanároknak az óraadóként történő visszatanítást. Az igaz, hogy a végkielégítést vagy egy részét ezeknek a tanároknak vissza kellene fizetni, amennyiben újra köznevelési jogviszonyt létesítenek ebben a három hónapban – azonban az óraadói megbízási szerződéses forma nem számít ilyen jogviszonynak, ezért erre elvileg nem vonatkoztatható a fenti korlátozás.
  • Problémák vannak a végkielégítések megállapítása körül is. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete a Népszavának azt mondta: több száz, a státusztörvény miatt felmondott pedagógus fordult hozzájuk segítségért amiatt, mert akár 30 év munkaviszony után is mindössze egyhavi végkielégítést állapított meg számukra a tankerületi központ. A probléma összetett, de a lényege az, hogy a végkielégítések kiszámításánál a státusztörvény jelenleg érvényes átmeneti rendelkezései – maga az új jogviszony január 1-től él – eleve rosszabb feltételek szabnak a végkielégítésnél, de a tankerületek gyakorlata még ezt is igyekszik tovább szűkíteni a számításoknál.

Ugyanazt a béremelést újra

Ebben az új helyzetben a két nagy szakszervezet, a Pedagógusok Szakszervezete és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete közös sztrájköveteléseket fogadott el, ezeket levélben megküldte a kormánynak. Azzal a szándékkal, hogy folytassák a korábban megszakadt – és kiüresedett – sztrájkegyeztetéseket, de az új követelésekről.

Amennyiben 2024 januárjáig nem sikerül megállapodniuk a kormánnyal ezekről, ismét munkabeszüntetés jöhet az iskolákban.

A korábbi ötpontos követeléséista tízpontosra bővült:

  • Vonják vissza az új pedagógusi életpályáról szóló törvényt.
  • Azonnali ötvenszázalékos béremelés minden köznevelésben dolgozó számára. 
  • A neveléssel-oktatással lekötött munkaidő fixen 22 óra legyen, ne legyen ebben mozgástér.
  • Ötelemű bérrendszer — ennek lényege többek között, hogy a bért kössék a mindenkori minimálbérhez, megakadályozandó az elinflálódását és elértéktelenedését. Emellett emeljék a pótlékokat és megbízási díjakat, fizessék ki a túlmunkát egységes számítási képlet szerint.
  • Töröljék el a teljesítményértékelő bérrendszert.
  • Minden gyerekekkel töltött munkaidőt ismerjenek el munkaidőnek.
  • Töröljék el az oktatásban dolgozók sztrájkjogának korlátozásait.
  • A kormány alakítson ki európai normáknak megfelelő érdekegyeztető tanácsot.
  • Töröljék el a szakszervezetek működését és jogait korlátozó rendelkezéseket – vagyis a reprezentativitásra vonatkozó új szabályokat és a szakszervezeti tagdíjak munkáltató által történő átutalásának tiltását. Mindkét intézkedést a közelmúltban hozta a kormány, és rontja a szakszervezetek pozícióit: a reprezentativitási előírás értelmében a kormányra háruló egyeztetési kötelezettség csak olyan szakszervezetre vonatkozik, amelyik taglétszáma eléri a képviseltek létszámának 10 százalékát. Az utóbbi adminisztratív változtatás szerint a szakszervezeteknek a tagdíjat nem utalhatja tovább a munkáltató a munkavállaló kérésére, hanem azt konkrétan az adott munkavállalónak kell befizetni, így a tagdíjbeszedés gyakorlati folyamata megváltozik és teljes egészében a szakszervezetekre hárul.
  • Legyen oktatási minisztérium. Ahogy arról korábban írtunk, az EU-ban csak az Orbán-kormány ilyen mostohán az oktatással és az egészségüggyel a kormányzati struktúra szintjén.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgy tankerületben felmondott minden tizedik tanár, a kormány elhallgat fontos adatokatAz oktatás nem omlott még össze, de idővel egyre kevésbé tudják biztosítani az iskolák a megfelelő szaktanári-tanári ellátottságot.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTrükkös módszerekkel próbálják nehezíteni a tanárok távozásátArról érkeznek történetek, hogy a fenntartók igyekeznek keresztbe tenni a távozó tanároknak.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz EU-ban csak az Orbán-kormány bánik ilyen mostohán az oktatással és egészségüggyelKörkép arról, hogyan kezelik az európai kormányok az egészségügy és az oktatás kérdését.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet közoktatás pedagógusbér státusztörvény tanárhiány Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Váczi István
2024. július 18. 11:39 Közélet

Nem baj, hogy olyan drága, mint egy metró, 113 milliárdot ad a Déli körvasútra az EU

290 millió euró, azaz mintegy 113 milliárd forint uniós támogatást kap a Déli körvasút fejlesztése az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből.

Mészáros R. Tamás
2024. július 16. 05:03 Közélet, Világ

A korrupciónál is nagyobb probléma van az uniós pénzekkel

Az uniós költségvetés harmadát felemésztő kohéziós politika hatása nem csak a források elosztásáról döntő tagállami kormányok inkompetenciája vagy korruptsága miatt marad mérsékelt.

Stubnya Bence
2024. július 11. 16:15 Közélet

Új módszerrel próbál meg 300 ezer embert munkába állítani a kormány

A lakhatási támogatások, a fiatalok aktivizálása, a munkásszállók építése után a munkába állók szochójának elengedésével is megpróbálkoznak.

Fontos

Jandó Zoltán
2024. július 18. 14:13 Adat

Pörgetjük a légkondikat, azok pedig rekordokat döntve zabálják az áramot

Kedden 144,5 gigawattóra áramot használtunk, aminél nyáron csak egyszer, 2021 júniusában mértek magasabb fogyasztást. Akkor is hőhullám volt.

Mészáros R. Tamás
2024. július 18. 05:12 Világ

Nem sok jót jelez a jövőre nézve, ahogy a kormányok belenyúlnak az élelmiszerpiacba időjárási sokkok után

A hazai fogyasztók védelme a következő évtizedekben felerősítheti az éghajlatváltozás negatív társadalmi hatásait, és gyengítheti az élelmiszer-biztonságot.

Váczi István
2024. július 17. 15:02 Világ

Csak egyre több és több pénzért hajlandók csatába menni az oroszok

Jelentősen emelték az utóbbi hónapokban az orosz hadseregbe jelentkezők számára járó aláírási bónuszt, ami toborzási nehézségekre utal.