Arról érkeznek beszámolók, hogy egyes tankerületek igyekeznek megnehezíteni a távozni akaró pedagógusok dolgát, és ennek érdekében akár hatalmi pozíciójukkal visszaélve szándékosan félreértelmezik a távozás menetének és feltételeinek bonyolult jogi szabályozását.

Mi történik? A Társaság a Szabadságjogokért civil jogvédő és jogsegélyszolgálatot működtető szervezet konkrétumokat nem közölt az rtl.hu-val, de a fent leírt visszaélésekre hozott két példát: 

• Egyes munkáltatók megpróbálnak az úgynevezett lemondási – közalkalmazottaknál ez lényegében a felmondást jelenti – időre szabadnapokat kivetetni a munkavállalóval, ahelyett, hogy megváltanák, vagy biztosítanák a munkavállalónak a ledolgozását.
• Előfordult, hogy a munkáltató megfenyegette a pedagógust azzal, hogy nem maradhat a tanári pályán, ha felmond, holott a közalkalmazott lemondás után is dolgozhat másik munkáltatónál tanárként, akár közalkalmazotti formában, akár majd az új köznevelési státuszban.

Tágabb kontextus: a kormány a státusztörvénnyel új egységes köznevelési jogviszonyba terelte az összes, tehát a korábban közalkalmazotti státuszban, illetve a magán és egyházi szektorban a munka törvénykönyve alapján foglalkoztatott pedagógust.

• A státusztörvény ellen – valamint a magyar közoktatás állapota miatt – a pedagógus-szakszervezetek kitartóan tiltakoztak, több ezren helyezték letétbe felmondó leveleiket, a kormány viszont több alkalommal közölte: nem számít felmondási hullámra. A kérdés a tanárhiány miatt különösen húsba vágó.
• A januári jogviszonyváltozás előtt álló közalkalmazottaknak több lehetőségük van a munkaviszonyuk megszüntetésére. Például ha valaki nem fogadja el a jogviszonyváltást, akkor erről szeptember 15. és 29. között nyilatkozhat. Az alapítványi vagy egyházi fenntartóknál azonnali hatályú felmondásra, a közoktatásban felmentés kérelmezésére vagy rendkívüli felmondásra év végéig van lehetőség. Emiatt a kiáramlás mértékét csak később fogjuk látni.

Eddigi távozók számokban: Nemrég a Pedagógusok Szakszervezete arról számolt be, hogy információik szerint mintegy kétezer pedagógus mondott fel az elmúlt hónapokban, és több mint háromezren jelezték szándékukat.

A Civil Közoktatási Platform összegzése szerint a 2020/2021-es tanévben mintegy 4300, a 2021/2022-esben 4900 pedagógus munkaviszonya szűnt meg, ideérve a felmondókon, kirúgottakon kívül a nyugdíjba vonulókat is, állami és magán/egyházi szektorban együttvéve. Azok viszont nincsenek benne, akik az adott év őszén újra tanárként kezdtek dolgozni más fenntartónál.

A 2022/2023-as tanévben a számok alacsonyabbak, de a Platform szerint ennek az az oka, hogy az idei adatokban még nincsenek benne a nyári munkaviszony-megszüntetések. Továbbá az is, hogy idén kedvezőbb lehet a felmondást a státuszváltáshoz igazítani.

• 60 tankerület adatainak összegzése alapján azt tehetjük ehhez hozzá, hogy országosan 2022-ben, csak az állami szektorban 42 százalékkal több felmondásos vagy közös megegyezéses jogviszony-megszüntetés történt, mint 2021-ben.

Kevesebben lépnek be: a pályakezdők száma^*Szakképzésben kezdők nélkül.

• a 2020/2021-es tanévben 2184,
• a 2021/2022-es tanévben 2161, 
• a 2022/2023-as tanévben 1864 fő volt.

Mindeközben a 2023/2024-es tanévrend tervezete szerint egy héttel hosszabb lesz a téli, és rövidebb a nyári szünet, vagyis a tanév június 21-ig tarthat majd. 

• A PDSZ szerint ez nemcsak késői, de szakmailag átgondolatlan is, és kizárólag a hosszabb téli szünettel járó fűtésköltség-csökkentés áll mögötte.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk„Nem azt mondom, hogy nem jön rám a sírás" – gyűlnek a tanárok történetei, több ezren mondhatnak felA kormány nem tud szokatlan mozgásról, a szakszervezet több ezer pályaelhagyóról beszél. Az utóbbiak közül egyre többen osztják meg döntésük okait.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet Közélet iskola oktatás státusztörvény tanárhiány Olvasson tovább a kategóriában