“Az oktatás értékét nem az adja, hogy mit tanulsz meg, hanem hogy a megszerzett tudást képes vagy-e rugalmasan alkalmazni", mondják a neves nyugati egyetemi felvételire felkészítő Milestone Intézet vezetői. Az értékes tudásra pedig nagyobb az igény, aki teheti, külföldre megy tanulni, és nem csak a magániskolai szektorból.
A 28. óra idei utolsó adásában két olyan kezdeményezést mutatunk be, amik az erőforráshiány ellenére is igyekeznek előremozdítani a tehetséggondozás ügyét.
Az egyházi iskolákkal kivételezik a kormány, de ez nem látszik a tanárok bérén
Magyarázhatja a rendeletek időzítését, hogy az egyházi iskolákban dolgozó tanárok első tömeges és nyílt különdemonstrációja óta ez az első jelentős pedagógusmegmozdulás.
A gyerekeknek olyan szemléletet érdemes átadni, hogy merjenek hibázni, és a sikertelenségre ne végérvényes kudarcként, hanem kihívásként tekintsenek - írja a Prezi társalapítója.
Az elmúlt 100 évben a magyar politikai elitek számára az oktatás mindig komoly dilemmát jelentett Orbán Krisztián közgazdász szerint.
Hiába az erős kereslet a diplomások iránt a munkaerőpiacon, az ország keleti részein alig van belőlük.
Megfér-e egymás mellett a hit és a tudomány? Jobb fizetése lesz-e annak a gyereknek, aki tanult az evolúcióról?
Gloviczki Zoltán, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektora szerint legutoljára a 19. században tudtuk, hogy mi a magyar oktatás célja. Ahhoz, hogy a rendszeren javítani tudjunk, először ezt a célt kellene most is kitalálni.
Bár a tanárbéreket még 2014-ben fagyasztotta be a kormány, évtizedes tendenciák jutottak el nagyjából mostanra arra a pontra, ahonnan már nincs visszaút, ahol már nincs veszítenivaló.