Hírlevél feliratkozás
Avatar
2024. január 17. 17:18 Közélet

A jogszabályi káosz miatt képtelen helyzetbe kerültek a szakgimnáziumi érettségizők

Juhász Ágnes a Civil Közoktatási Platform (CKP) munkacsoport-vezetője. Az Ekonomi a G7 véleményrovata.

A pedagógiai és művészeti szakgimnáziumok tanulói, köztük az érettségi előtt álló 12.-esek – mintegy 70 középiskola több ezer tanulója – a napokban értesültek arról, hogy eddigi tudomásukkal ellentétben nem érettségizhetnek ágazati szakmai tárgyból, tehát pedagógiai, táncos, képző- és iparművészeti ismeretekből stb.

A szakgimnazistáknak tehát új ötödik tárgyat kell választanunk a négy kötelező tárgy mellé. Ez nemcsak azt jelenti, hogy egy olyan tárgyból kell felkészülniük az érettségire, amire eddig egyáltalán nem számítottak, hanem azt is,

hogy nem fogadhatják el nekik felsőoktatási felvételi tárgyként például a pedagógiát az óvodapedagógus, tanító, gyógypedagógus szakon.

A sajtóhírekkel ellentétben a probléma nem csak a pedagógiai szakgimnáziumok tanulóit érinti. A Belügyminisztérium január elején a kb. 10 pedagógiai szakgimnázium mellett a kb. 60 művészeti szakgimnázium igazgatóját is tájékoztatta arról, hogy az eddigi értelmezéssel ellentétben a szakgimnáziumokban megszűnt ez a lehetőség.

Igazából nem sikerült annak utánajárni, és nem is adtak erről pontos tájékoztatást, hogy melyik rendelet teszi lehetetlenné az ágazati érettségit, és mi adott lehetőséget a félreértelmezésre.  Az Oktatási Hivatal honlapján jelenleg is ez olvasható: „Az ágazati és ágazaton belüli specializáció szakmai vizsgatárgyakból legkésőbb a 2024/2025. tanév október-novemberi vizsgaidőszakban lehet érettségi vizsgát tenni.” Az ágazati érettségire a tavaszi érettségi időszakban kijelöltek időpontot, a részletes érettségi követelmények rendelkezésre állnak. Semmi sem akadályozná tehát az idei érettségit. Ezt még akkor is meg kellene engedni méltányosságból, ha valamilyen, a tájékoztatásban nem szereplő jogszabálynak ellentmond.

A köznevelésben működő szakgimnáziumok meglehetősen furcsa képződmények. A köznevelés és a szakképzés 2020-as szétválásakor a pedagógia, művészet és közművelődési ágazatban működő szakgimnáziumok nem kerültek át a szakképzésbe, és nem lettek belőlük technikumok. Jelenleg is szakgimnáziumnak hívják őket, míg a szakképzésbe átkerült technikumokban tavaly érettségiztek az utolsó szakgimnáziumi osztályok. Elképzelhető, hogy a kavarodást a kétféle szakgimnázium érettségi szabályainak az eltérése okozta.

A köznevelési szakgimnáziumokban tanulók számos dologban hátrányt szenvednek a technikumban tanulókhoz képest – erről a legtöbbjük a jelentkezéskor nem is tudott. Az általuk szerzett szakképesítések nem szerepelnek a szakmajegyzékben, így a 13. év végén nem tehetnek technikus vizsgát, csak egy olyan szakmai vizsgát, amely nem ad számukra teljes értékű szakmai végzettséget. A képzésük során nem kaphatnak ösztöndíjat, nem köthetnek tanulói munkaszerződést, végzéskor nem kapnak pályakezdési juttatást, és az ágazati érettségi tárgyból tett vizsga eredménye a technikus vizsgával ellentétben nem négyszerezhető az egyetemi felvételi pontszámításnál. Sőt, plusz felvételi pontot sem kapnak a végzettségükért, mivel ez nem szakma, és már nem is OKJ végzettség. Egyetlen előnyük, hogy érettségivel hagyhatják el a középiskolát 12. után (szemben a technikumban tanulókkal, akik csak 13. végén kaphatnak érettségi bizonyítványt). Eddig úgy volt, hogy a 12.-es érettségi egyik tárgya és szakirányú továbbtanulásnál a felvételi tárgy az ágazati szakmai tárgy lehet, és így valamilyen hasznuk lehet abból, hogy gimnázium helyett szakgimnáziumba jártak – most ezt is elveszik tőlük.

A szakgimnáziumban tanulók nagy része nem marad a 13. évfolyamon, hiszen az elmondottak alapján abból nem sok haszna lenne. Annál kevésbé, mivel a szakképzésben megjelent a konkurencia: az oktatási és kreatív ágazat a köznevelés szakgimnáziumaihoz hasonló területeken sokkal hasznosabb végzettséget nyújt. Például az ott szerezhető óvodai nevelő végzettséggel óvodapedagógusként is el lehet helyezkedni. Érdemesebb tehát iskolát váltani – még akkor is, ha ez esetleg hosszabb képzési idővel jár. A mostani rendelkezés után azonban ez is nehezebb lesz, hiszen az érettségihez kötött szakképzésbe csak akkor tudnak bejutni a szakgimnáziumi tanulók,

ha három hónap alatt felkészülnek egy esetleg már el is felejtett, az idei évben nem is tanult érettségi tárgyból.

Sajnálatos módon eddig egy helyi kezdeményezéstől eltekintve nem láthatók a tiltakozás jelei – pedig a kellő felkészülési idő biztosítása a jogszabályváltozásoknál alkotmányos alapjog. Az iskolák szó nélkül tudomásul vették a tanulóknak komoly nehézséget okozó, továbbtanulásukat sok esetben lehetetlenné tevő változást, ami az érettségire felkészítő tanároknak is nagy nehézséget okoz majd.

Reméljük, lesz olyan szervezet vagy szülő, aki legalább az oktatási jogok biztosához vagy jogvédő szervezetekhez fordul segítségért.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMennyit ér az iskolai diszkrimináció elleni törvényjavaslat?Pozitív, hogy legalább az újonnan indítandó tagozatok, osztálybontások esetén kötelező lesz figyelni a szegregáció elkerülésére. Más okunk azonban nincs az örömre.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKi mond igazat? Hatalmas a tanárhiány, vagy még javult is a helyzet?A kormány szerint nincs rendszerszintű tanárhiány, miközben folyamatosan olvashatunk ezzel ellentétes hétköznapi tapasztalatokról. De mit mutatnak az adatok?

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet érettségi képzés oktatás szakgimnázium továbbtanulás Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Bucsky Péter
2024. június 15. 05:42 Adat, Közélet

A Mi Hazánk is jobban szerepelt magához képest a cigányság körében, mint a Tisza

Az nem meglepő, hogy a települési szintű adatok szerint a cigányság továbbra is a Fidesz erős bázisa, érdekes viszont Magyar Péter pártjának leszereplése.

Ercse Kriszta
2024. június 14. 19:15 Közélet

Közszolgálati gyártósor lesz az NKE új tanárképző kara?

A cél az lehet, hogy a közszolgálati egyetemről kikerülő tanárok fegyelmezetten töltsék a diákok fejébe a központilag meghatározott tartalmakat.

Hajdu Miklós
2024. június 14. 17:39 Közélet

Elviheti az idei uniós pénzeink tizenötödét Magyarország migrációs büntetése

Ha tovább harcol a kormány, ugorhat az idei költségvetésbe betervezett uniós bevételek 6,7 százaléka.

Fontos

Jandó Zoltán
2024. június 15. 13:33 Adat

Egy százalék a magyar Európa-bajnoki cím esélye, és ez nagy előrelépés

Anglia a legesélyesebb az Európa-bajnokság megnyerésére, a magyar válogatottnak 1 százalék esélyt adnak a fogadóirodák.

Hajdu Miklós
2024. június 14. 12:50 Adat, Közélet

Rendszerszintű félreszámlálás biztosan nem volt a főpolgármester-választáson

Statisztikai eszközökkel egyértelműen kimutatható problémák nem voltak a vasárnapi szavazatszámlálás során a fővárosban.

Jandó Zoltán
2024. június 14. 05:08 Adat, Közélet

Megmutatjuk, honnan szerezte vidéki szavazóit Magyar Péter pártja

A Fidesztől egyelőre nem tudott elcsábítani sok szavazót, a régi ellenzéki csoportosulásokat azonban minimum lefelezte a Tisza párt.