Hírlevél feliratkozás
Avatar
2024. január 17. 17:18 Közélet

A jogszabályi káosz miatt képtelen helyzetbe kerültek a szakgimnáziumi érettségizők

Juhász Ágnes a Civil Közoktatási Platform (CKP) munkacsoport-vezetője. Az Ekonomi a G7 véleményrovata.

A pedagógiai és művészeti szakgimnáziumok tanulói, köztük az érettségi előtt álló 12.-esek – mintegy 70 középiskola több ezer tanulója – a napokban értesültek arról, hogy eddigi tudomásukkal ellentétben nem érettségizhetnek ágazati szakmai tárgyból, tehát pedagógiai, táncos, képző- és iparművészeti ismeretekből stb.

A szakgimnazistáknak tehát új ötödik tárgyat kell választanunk a négy kötelező tárgy mellé. Ez nemcsak azt jelenti, hogy egy olyan tárgyból kell felkészülniük az érettségire, amire eddig egyáltalán nem számítottak, hanem azt is,

hogy nem fogadhatják el nekik felsőoktatási felvételi tárgyként például a pedagógiát az óvodapedagógus, tanító, gyógypedagógus szakon.

A sajtóhírekkel ellentétben a probléma nem csak a pedagógiai szakgimnáziumok tanulóit érinti. A Belügyminisztérium január elején a kb. 10 pedagógiai szakgimnázium mellett a kb. 60 művészeti szakgimnázium igazgatóját is tájékoztatta arról, hogy az eddigi értelmezéssel ellentétben a szakgimnáziumokban megszűnt ez a lehetőség.

Igazából nem sikerült annak utánajárni, és nem is adtak erről pontos tájékoztatást, hogy melyik rendelet teszi lehetetlenné az ágazati érettségit, és mi adott lehetőséget a félreértelmezésre.  Az Oktatási Hivatal honlapján jelenleg is ez olvasható: „Az ágazati és ágazaton belüli specializáció szakmai vizsgatárgyakból legkésőbb a 2024/2025. tanév október-novemberi vizsgaidőszakban lehet érettségi vizsgát tenni.” Az ágazati érettségire a tavaszi érettségi időszakban kijelöltek időpontot, a részletes érettségi követelmények rendelkezésre állnak. Semmi sem akadályozná tehát az idei érettségit. Ezt még akkor is meg kellene engedni méltányosságból, ha valamilyen, a tájékoztatásban nem szereplő jogszabálynak ellentmond.

A köznevelésben működő szakgimnáziumok meglehetősen furcsa képződmények. A köznevelés és a szakképzés 2020-as szétválásakor a pedagógia, művészet és közművelődési ágazatban működő szakgimnáziumok nem kerültek át a szakképzésbe, és nem lettek belőlük technikumok. Jelenleg is szakgimnáziumnak hívják őket, míg a szakképzésbe átkerült technikumokban tavaly érettségiztek az utolsó szakgimnáziumi osztályok. Elképzelhető, hogy a kavarodást a kétféle szakgimnázium érettségi szabályainak az eltérése okozta.

A köznevelési szakgimnáziumokban tanulók számos dologban hátrányt szenvednek a technikumban tanulókhoz képest – erről a legtöbbjük a jelentkezéskor nem is tudott. Az általuk szerzett szakképesítések nem szerepelnek a szakmajegyzékben, így a 13. év végén nem tehetnek technikus vizsgát, csak egy olyan szakmai vizsgát, amely nem ad számukra teljes értékű szakmai végzettséget. A képzésük során nem kaphatnak ösztöndíjat, nem köthetnek tanulói munkaszerződést, végzéskor nem kapnak pályakezdési juttatást, és az ágazati érettségi tárgyból tett vizsga eredménye a technikus vizsgával ellentétben nem négyszerezhető az egyetemi felvételi pontszámításnál. Sőt, plusz felvételi pontot sem kapnak a végzettségükért, mivel ez nem szakma, és már nem is OKJ végzettség. Egyetlen előnyük, hogy érettségivel hagyhatják el a középiskolát 12. után (szemben a technikumban tanulókkal, akik csak 13. végén kaphatnak érettségi bizonyítványt). Eddig úgy volt, hogy a 12.-es érettségi egyik tárgya és szakirányú továbbtanulásnál a felvételi tárgy az ágazati szakmai tárgy lehet, és így valamilyen hasznuk lehet abból, hogy gimnázium helyett szakgimnáziumba jártak – most ezt is elveszik tőlük.

A szakgimnáziumban tanulók nagy része nem marad a 13. évfolyamon, hiszen az elmondottak alapján abból nem sok haszna lenne. Annál kevésbé, mivel a szakképzésben megjelent a konkurencia: az oktatási és kreatív ágazat a köznevelés szakgimnáziumaihoz hasonló területeken sokkal hasznosabb végzettséget nyújt. Például az ott szerezhető óvodai nevelő végzettséggel óvodapedagógusként is el lehet helyezkedni. Érdemesebb tehát iskolát váltani – még akkor is, ha ez esetleg hosszabb képzési idővel jár. A mostani rendelkezés után azonban ez is nehezebb lesz, hiszen az érettségihez kötött szakképzésbe csak akkor tudnak bejutni a szakgimnáziumi tanulók,

ha három hónap alatt felkészülnek egy esetleg már el is felejtett, az idei évben nem is tanult érettségi tárgyból.

Sajnálatos módon eddig egy helyi kezdeményezéstől eltekintve nem láthatók a tiltakozás jelei – pedig a kellő felkészülési idő biztosítása a jogszabályváltozásoknál alkotmányos alapjog. Az iskolák szó nélkül tudomásul vették a tanulóknak komoly nehézséget okozó, továbbtanulásukat sok esetben lehetetlenné tevő változást, ami az érettségire felkészítő tanároknak is nagy nehézséget okoz majd.

Reméljük, lesz olyan szervezet vagy szülő, aki legalább az oktatási jogok biztosához vagy jogvédő szervezetekhez fordul segítségért.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMennyit ér az iskolai diszkrimináció elleni törvényjavaslat?Pozitív, hogy legalább az újonnan indítandó tagozatok, osztálybontások esetén kötelező lesz figyelni a szegregáció elkerülésére. Más okunk azonban nincs az örömre.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKi mond igazat? Hatalmas a tanárhiány, vagy még javult is a helyzet?A kormány szerint nincs rendszerszintű tanárhiány, miközben folyamatosan olvashatunk ezzel ellentétes hétköznapi tapasztalatokról. De mit mutatnak az adatok?

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet érettségi képzés oktatás szakgimnázium továbbtanulás Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Torontáli Zoltán
2024. november 8. 14:48 Közélet, Vállalat

Csak közpénz milliárdokkal lehetne fenntartani a Dunaferrt, de ez nem magyar sajátosság

A Liberty szintén vergődő cseh és román cége is folyamatos állami szerepvállalással maradt eddig életben, de nem sokkal jobb a helyzet Nyugat-Európában sem.

Stubnya Bence
2024. november 8. 10:34 Adat, Közélet

Lakásárcsökkenés kellene Budapesten, hogy teljesüljön a kormány célja

Nagy Márton azt szeretné, hogy egymillió forint alatt maradjon a lakáson négyzetméterára a fővárosban, de átlagosan már most is felette van.

Mészáros R. Tamás
2024. november 8. 04:31 Közélet, Világ

Az infláció miatt megválasztották az embert, aki növelni fogja az inflációt

A tőzsdék optimistán, a kötvénypiacok óvatosan fogadták Trumpot, miután tervei növekvő hiányt, magasabb inflációt és magasabb kamatszintet hozhatnak, ami a forintot is gyengíti.

Fontos

Pletser Tamás
2024. november 10. 06:08 Tech, Vállalat

Atom- és gázenergia fogja táplálni a jövőt meghatározó technológiát

Versenyt futnak az energiaellátásért a mesterséges intelligencia fejlesztésére hatalmas összegeket költő amerikai informatikai vállalatok.

Gajda Mihály
2024. november 9. 17:40 Világ

A tengerszoros, amelynek lezárásától a legjobban fél a világ

A Hormuzi-szoroson halad át a világ kőolajforgalmának ötöde, ennek veszélyeztetése pedig fontos ütőkártya az Izraellel konfrontálódó Irán kezében.

Bucsky Péter
2024. november 9. 06:02 Podcast

Sikeres, innovatív magyar cégekhez kiszámítható oktatás és kutatás is kellene

Csehország és Észtország állva hagyta innovációban Magyarországot. A G7 Podcastban Cséfalvay Zoltánt kérdeztük, hogy mit lehetne jobban csinálni.