Hírlevél feliratkozás
Holtzer Péter
2024. június 29. 05:39 Podcast

Több kevésbé neves iskola kéne, ahonnan jönnek a diákok – így látják az egyetemen a saját utánpótlásukat

„Lehet, hogy annak kellene jobban működnie, hogy akár egy kis faluból a nagyon tehetséges gyerek el tudjon jutni egy olyan középiskolába, ahol aztán fel tudják készíteni arra, hogy magas tudással tudjon bekerülni az egyetemre. Ezért talán teszünk is valamit, hiszen van egy Kerpel-Fronius Ödön Tehetséggondozó Program, ami nagyon sok középiskolát ér el, és ezek a középiskolák rendre jól is szerepelnek a felvételi számok alapján” – mondta Hafiek Andrea, a Semmelweis Egyetem Oktatásigazgatási Hivatalának vezetője a G7 oktatási témájú podcastsorozata, a 28. óra új részében.

A beszélgetést a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.

Hogyan látja a Semmelweis Egyetem mostanában az egyetemre felvételizőket? Mennyire koncentrálódnak a felvételizők egyre kevesebb és „elitebb” középiskolára? Miben tud a Semmelweis Egyetem a közoktatással együttműködni az egyetemi oktatásnak megágyazó alap- és középfokú oktatás javítása érdekében? Többek között ezekre a kérdésekre kerestük a választ a podcastban, amelynek Hafiek Andrea és Benyó Zoltán, a Semmelweis Egyetem Doktori Tanácsának elnöke volt a vendége.

Az egyetem tehetséggondozó programja keretében a partneriskolák a diákoknak nyílt napot szerveznek, az egyetem folyamatos kapcsolatban áll az iskolával, a pedagógusokkal és a részt vevő gyerekekkel. „Személyes tapasztalatból tudom mondani, hogy leginkább azon múlik, hogy a gyereknek van-e esélye felkészülni, hogy milyen a tanára. Elképzelhető, hogy az iskola nem tudja megfizetni a vegyszereket, de ha olyan a tanár, akkor szerez. A legjobb példa a váci Boronkay, ami egy technikum. Van egy elképesztően lelkes biológia tanár, aki szervezi a csapatot. Tavaly kilencen kerültek be a Boronkayból” – mesélte Hafiek Andrea.

Benyó Zoltán, Hafiek Andrea és Holtzer Péter. Fotó: G7.hu

Úgy látja viszont, hogy kár hogy a partnereik között nincs több „outsider”, kevésbé neves iskola. „Ott van köztük az összes ELTE gyakorlóiskola, ez tök jó, csak ők maguktól is jók. Szerintem még több olyan iskolát kéne behúzni a rendszerbe, ahol van egy vagy több nagyon lelkes tanár, és nem feltétlenül triviális, hogy onnan majd ebbe az irányba jöjjenek a gyerekek. De ha ilyen műhelyeket ki lehet alakítani, akkor a környékről vagy akár kollégiumba messzebbről is oda lehet irányítani a tehetségesebb gyerekeket” – mondta.

Az egyetem orvostudományi karára felvételizők adatai alapján látszik, hogy sok olyan középiskolából is felvételt nyernek a képzésekre, ahonnan csak egy-két diáknak sikerül ez. Benyó Zoltán szerint nem minden iskolában annyira jó a természettudományos képzés és a tanárok, hogy fel tudják készíteni a diákokat a felvételire, sok függ a szülők motivációján is, ezen is múlhat például, hogy a kevésbé jó iskolák tanulói kapnak-e magántanároktól segítséget.

De az biztos, hogy a tanár személyisége döntő. És azt gondolom, hogy a tanárok elsősorban nem az anyagi megbecsülés miatt lelkesek, hanem azért, mert ez a vérükben van. Mégis talán valamilyen módon kéne anyagilag is visszajelezni a társadalomnak, hogy hasznos dolgot végeznek. Akárcsak megnézni, hogy melyik tanároknak nyernek az országos versenyeken, melyik tanároknak jutnak be nagy százalékban a hallgatói elit egyetemekre, és valamiféleképpen jelezni a társadalom háláját. Mert tényleg olyan feladatot látnak el, és olyan hasznot hoznak el az egész társadalomnak, ami pénzben felbecsülhetetlen” – mondta.

Az egyetemnek a saját feladatai szempontjából sem mindegy, hogy milyen tudással kerülnek a felsőoktatásba a felvett hallgatók. Benyó Zoltán szerint a felvettek között az átlagos természettudományos felkészültség csökken, és egyre nagyobbak az eltérések a tudásukban. Adódik egy óriási különbség amiatt, hogy nem egységesek az emelt szintű érettségi tárgyak. A biológia mellett választhatnak kémiát vagy fizikát, és ha az egyiket választják, akkor a másikból még csak érettségizni sem kötelező. Tehát jönnek olyanok az egyetemre, akik mondjuk biológiából és kémiából emelt szintű érettségit tettek, jó a felkészültségük, viszont fizikából nagyon alacsony.

„Ehhez az egyetem csak úgy tud alkalmazkodni, hogy az első évben indít felzárkóztató fizikát, akiknek nem volt középiskolában elvárás, vagy kémiát, akiknek az hiányzik. De emellett is nehéz ilyen nagy számú hallgatóval eredményesen dolgozni, amikor olyan óriásiak a különbségek, hogy az egyik már unatkozik, a másik meg még nem érti, hogy miről is beszélünk. Nagyon nagy kihívás az egyetemi oktatóknak, hogy ezt hogy lehet úgy megoldani, hogy mindenki tanuljon, senki se veszítse el a figyelmét, és senki se maradjon le” – mondta Benyó Zoltán.

Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon! A beszélgetéssel, illetve a 28. óra sorozattal kapcsolatos visszajelzéseket továbbra is várjuk a [email protected] címre.

A podcast elkészítésében közreműködött: Stubnya Bence.

A 28. óra előző részei:

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMás szakmából átképzett tanárok – megoldás vagy álmegoldás a tanárhiányra?Sokéves vegyipari múlttal vált kezdő tanárrá Fridez Dóra, aki most két határmenti kistelepülés iskolájában tanít.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA segítő fejlesztések elfogadására is nehezen van energiájuk az egyre leharcoltabb tanároknakA munkaerőpiacon egyre fontosabb képesség az együttműködés és önérvényesítés, és pont ezek fejlesztésében nem remekel a magyar közoktatás.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz akkugyárak megjelenése megrángatta a magyar munkaerőpiacot, ezres nagyságrendben igényli a szakembereketFőleg a fiatalabb szakembereket el is szívják a magyar kis és középvállalatoktól.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkValamit rosszul csinálunk, ha a gyerekek így megutálják a fizikát nyolcadikraA Z-szak arra lesz képes, hogy a szaktanároknak nem éppen vonzó általános iskolákban is lesz olyan, aki természettudományt képes majd tanítani.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEz most nem az a helyzet, amikor a tanári teljesítménymérésre kéne helyezni a hangsúlytHogyan alakult át a tanárképzés, és miért béremeléssel kellene kezdeni a pálya vonzóvá tételét? A 28. óra vendége Csapodi Csaba, az ELTE Tanárképző Központ főigazgató-helyettese.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk“Nem tiltják meg a tanárnak, hogy jó órákat tartson” - van tere az újításnak a magyar közoktatásbanHogyan kerülhetnek alapítványi vagy forprofit szereplők révén korszerű megoldások a közoktatásba? A 28. óra új adásában erre kerestük a választ.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMár nem feltétlenül akkora a különbség egy gimnázium és egy technikum közöttMi történik itthon a szakképzésben? A 28. óra adásában erről beszélgettünk Gál-Berey Csillával, a Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Technikumának igazgatójával.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Podcast Benyó Zoltán Hafiek Andrea közoktatás oktatás Semmelweis Egyetem SOTE Olvasson tovább a kategóriában

Podcast

Holtzer Péter
2024. június 8. 05:43 Podcast

„Mindenkinek ebből kéne tanulnia” – így segíthet itthon is a világ egyik legnagyobb tanulási platformja

Egyetemi vizsgára készülve, elitgimnáziumban, de tanodákban is tanulnak már itthon az amerikai nonprofit platform oktatási anyagaiból. A 28. óra adásának vendége Lovas Eszter, a Khan Academy hazai képviselője volt.

László Pál
2024. május 28. 09:45 Podcast, Támogatói tartalom

A generatív MI olyan, mint az úthenger – dönteni kell, hogy elé állunk vagy felülünk rá

Minden cégnek jobb, ha inkább felül, és megpróbálja irányítani ezt a dolgot.

Bucsky Péter
2024. március 26. 13:11 Pénz, Podcast

A folyószámlán parkoltatott pénz aktív kezelésével több kolléga bérét kereshetik meg a kkv-k

A magyar vállalatok tízezer milliárd forintot tartanak érdemi kamat nélkül folyószámláikon, pedig tisztes hozamot kínáló, mégis likvid befektetések is elérhetők.

Fontos

Jandó Zoltán
2024. július 24. 05:46 Adat

Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma

Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.

Torontáli Zoltán
2024. július 23. 15:58 Adat, Vállalat

A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban

Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.

Torontáli Zoltán
2024. július 23. 13:52 Adat, Pénz

Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük

A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.