Minden adat azt mutatja, hogy 2016 környékén meredeken emelkedni kezdett a tanárhiány a magyar oktatási rendszerben, és drasztikus tempóban tűntek el a budapesti tanárok.
Minél hosszabb ideje tanul egy diák a közoktatásban, annál erősebben befolyásolja a családi háttér a képességeit. Az ideális ennek pont a fordítottja lenne.
A magyar haderőfejlesztéssel párhuzamosan zajlik a hadsereg „társadalmiasítása" és a hazafias nevelésen keresztül utánpótlás-programja is – jelentős részben az iskolákban.
A balkáni szint felé csúszó magyar közoktatás egyik legnagyobb problémája, hogy nem képes kiegyenlítő hatást gyakorolni a társadalmi-gazdasági különbségekre.
Éles területi egyenlőtlenségek mutatkoznak a magyar nyolcadikosok szövegértési kompetenciáiban, hiába a közoktatás egyik fontos funkciója az integráció.
A kormány nem tud szokatlan mozgásról, a szakszervezet több ezer pályaelhagyóról beszél. Az utóbbiak közül egyre többen osztják meg döntésük okait.
Egy engedmény a kormánytól: legfeljebb napi 3 óra utazásra kötelezhető csak az átvezényelt tanár.
Ha most javítana a kormány a tanárok helyzetén, évek múlva kezdhetne fejlődni a rendszer – de a belügyminisztérium más úton jár.
A szavazás pontos ideje még nem tudható, cilvilek és tanárszakszervezetek péntekre mindenképpen tüntetést szerveznek.
Hogyan érinti a státusztörvény a nem állami szférában dolgozó tanárokat? Szakszervezeteket, egyházi és alapítványi iskolákban tanító tanárokat kérdeztünk.