Nincs lehetetlen, csak tehetetlen. Rengeteg módon el tud indulni egy magyar iskola is, ha az intézményvezető kellően progresszíven gondolkodik, ha maga mögött tud 5-10 olyan tanárt, aki hajlandó belemenni egy ilyen közös kísérletbe, és ha a tankerületvezető nem tűzzel-vassal irtja ezt a dolgot. A 3200 magyar iskolából lehet, hogy tudnánk mondani 800-at is akár, ami valamivel már próbálkozik  – mondta Major Gábor a G7 oktatási témájú podcastsorozata, a 28. óra új részében.

A 28. óra korábbi adásaiban gyakran elhangzott a magyar közoktatásról, hogy nem 21. századi módszereket alkalmaz, és az is gyakori vélekedés, hogy másfajta magyarországi iskolákban, például az alapítványi fenntartásúakban ellenben gyakran alkalmaznak kifejezetten korszerű módszertani megoldásokat. A podcastsorozat új adásban ezért azt próbáltuk körüljárni két konkrét példa bemutatásán keresztül, hogy hogyan kerülhetnek alapítványi vagy forprofit szereplők révén korszerű megoldások a közoktatásba.

A vendégeink Major Gábor, az EdTech Magyarország és a Maker’s Red Box ügyvezető igazgatója és Németh Szilvia, oktatáskutató, a T-Tudok Tudásmenedzsment és Oktatáskutató Központ ügyvezető igazgatója, és a Kreatív Partnerség Magyarország programvezetője.

A beszélgetést a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.

A kreatív partnerség program keretein belül különféle kreatív szakembereket, például építészek, színészek, képzőművészek, zenészek kerülnek egyes tanárok mellé az iskolákban és az iskola által meghatározott tantárgyakban, osztályokban nyújtanak segítséget. A kreatív szakemberek és a tanárok a Kreatív Partnerség Magyarország mentorálása mellett dolgoznak együtt, és az adott tantárgyak óráinak egy részét a közösen kidolgozott kreatív módszertan szerint tartják. A program célja, hogy a tanárok megismerjék a kreatív oktatás módszereit, és hogy fejlessze a gyerekek kreativitását és kritikai gondolkodását, egyúttal növelve a tantárgyi teljesítményüket is.

A Maker’s Red Box készségfejlesztést célzó tananyagok kidolgozásával és ezek tantárgyi kereteken belüli, akár tanórán vagy iskolán kívüli alkalmazásával foglalkozó cég, amely az újszerű pedagógiai módszerek mellett az új technológiák iskolai alkalmazására helyezi a hangsúlyt. Kerettörténetekre épülő módszertanuk lehetőséget ad arra, hogy a diákok egymással együttműködve tanuljanak, miközben összetett tárgyakat hoznak létre 3D nyomtató, lézervágó és hagyományos szerszámok használatával.

Major Gábor, Németh Szilvia, és Holtzer Péter

Abban Major Gábor és Németh Szilvia is egyetértett, hogy a magyar oktatási rendszerben van tere ezeknek a kezdeményezéseknek. “Magyarországon az oktatás nem sokkal rosszabb, mint más hasonló sorsú országokban. Bezzegországokat lehet sorolni, de ez alapvetően egy globális kihívás az oktatásban. A pedagógusokat hogyan állítjuk át a tradicionális módszerről, a tudásátadásról a készségfejlesztésre? Hogyan lehet ezt mérni, sztenderdizálni? Mindenki próbálkozik, de ennek inkább csak a módszertani irodalma van meg, mint a gyakorlata” – mondta erről Major Gábor. Szerinte Magyarországon ezeket a megközelítéseket “bele kell hekkelni a rendszerbe”, de ez egyáltalán nem lehetetlen.

“Senki nem tiltja meg a tanárnak, hogy érdekes, jó órákat tartson, és a közhiedelemmel ellentétben a Nemzeti Alaptanterv (NAT) sem annyira merev, mint amennyire ezt gondolják, hiszen abszolút lehet ezt NAT-kompatibilisen, jól csinálni” – mondta, példaként a digitális, fenntarthatósági, pénzügyi tudatosságagl kapcsolatos témaheteket hozva. “Ezeknél ott a szabadságfoka a pedagógusnak és az intézménynek, hogy ezekből valami jót hozzon ki, és ezek nagyon jól működnek” – mondta.

Németh Szilvia szerint a szülők szerepe óriási, a szülői alapítványok egyre inkább szóhoz jutnak az iskolákban. Itt azokról a szülőkről van szó, akik nem abban gondolkodnak, hogy elviszik a gyereket másik iskolába, hanem a szülői alapítványon keresztül mellé állnak bizonyos változásoknak, innovációknak. “Én oktatáskutatóként is úgy látom, hogy jelenleg most már ott tart a szülői társadalom, hogy mindenki keresi, hogy az ő gyereke számára melyik iskola jobb, legyen az hátrányos helyzetű, alsóközéposztálybeli szülő, tehát ez nem csak a felsőközéposztálybeliekre jellemző” – mondta.

A beszélgetés kapcsán felhívjuk a figyelmet a T-Tudok YouTube csatornáján 2023. tavaszán folytatásokban megjelenő „A jó oktatás titka” kisfilmsorozatra is, amelynek Németh Szilvia volt az egyik szakmai alkotója, és amely sok tekintetben kapcsolódik az elhangzottakhoz.

Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a megújult hírlevelünkre! A beszélgetéssel, illetve a 28. óra sorozattal kapcsolatos visszajelzéseket továbbra is várjuk a [email protected] címre.

(A podcast elkészítésében közreműködött: Stubnya Bence).

A 28. óra előző részei:

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMár nem feltétlenül akkora a különbség egy gimnázium és egy technikum közöttMi történik itthon a szakképzésben? A 28. óra adásában erről beszélgettünk Gál-Berey Csillával, a Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Technikumának igazgatójával.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk„Én még többet is profitálok, mint a mentoráltjaim” – így segíthetik diákmentorok is a tehetséggondozástA 28. óra idei utolsó adásában két olyan kezdeményezést mutatunk be, amik az erőforráshiány ellenére is igyekeznek előremozdítani a tehetséggondozás ügyét.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem lát olyan potenciált a kormány az oktatási reformban, mint amit Horthy vagy a kommunisták láttakAz elmúlt 100 évben a magyar politikai elitek számára az oktatás mindig komoly dilemmát jelentett Orbán Krisztián közgazdász szerint.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk100-140 éves lemaradásban van a magyar iskolarendszerGloviczki Zoltán, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektora szerint legutoljára a 19. században tudtuk, hogy mi a magyar oktatás célja. Ahhoz, hogy a rendszeren javítani tudjunk, először ezt a célt kellene most is kitalálni.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkOlyan világra kell felkészíteni a gyerekeket, amit még nem is ismerünkHogyan segíthetik hozzá civilek a tanítóképzősöket ahhoz, hogy innovatív módszereket ismerjenek meg? A 28. óra évadzáró adásában erről is beszélgettünk.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMár az óvodákban frontális oktatással veszik el a gyerekek kedvét a természettudományoktólHogyan találkoznak az óvodában és az iskolában a természettudományokkal a gyerekek? A 28. óra adásában egy óvodapedagógussal és egy tanítóval beszélgettünk erről.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkFelületes információk alapján választanak pályát a fiatalok, és ez nem kedvez a tanári szakmánakMit lehet tenni azért, hogy a tanári pályát válasszák a fiatalok, és kik azok, akik akár több évtized munka után váltanak a tanári pályára? Ezekről is szó volt a 28. óra hatodik adásában.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Podcast 28. óra innováció kísérletezés közoktatás módszertan oktatás Olvasson tovább a kategóriában