Bámulatos alkalmazkodóképességként is értékelhető egy hazai cégekről szóló friss kutatás eredménye, de néhány egyéb adat inkább közönyre és becsontosodásra utal.
Bár Kína sikeresen fordította át a technológiai fejlődést gazdasági eredményekké, számos kihívással néz szembe, amelyek akadályozhatják a további fejlődését.
Csehország és Észtország állva hagyta innovációban Magyarországot. A G7 Podcastban Cséfalvay Zoltánt kérdeztük, hogy mit lehetne jobban csinálni.
A Draghi-jelentés jó látleletet nyújt az EU gazdasági kihívásairól, de erősen kérdéses, hogy érdemes és lehetséges-e a központosítás felé elmozdulni.
A kormánynak saját zsebből kell több tíz milliárdot költeni, hogy legalább papíron pótoljon valamennyit a magyar tudományos kutatást és felsőoktatást ért veszteségekből.
A nemzeti legendárium része, hogy kiemelkedő a magyar tudományos teljesítmény, ám a számok egészen mást mutatnak.
Bizonyíthatatlan, de létező jelenség a magyar kutatók mellőzése az új pályázatokban, mondta a G7-nek egy érintett. Ráadásul a kapuk bezárulása a kutatói utánpótlást is elvághatja.
Hogyan kerülhetnek alapítványi vagy forprofit szereplők révén korszerű megoldások a közoktatásba? A 28. óra új adásában erre kerestük a választ.
Osztrák polgármester már felfigyelt a magyar hálózatkutatók eredményeire, de magyar vállalatok is keresték már meg őket. A gazdasági és társadalmi folyamatok térbeli leírásával olyan új összefüggéseket tudnak ugyanis megmutatni, amit hagyományos módszerekkel nehezebben lehetne észrevenni.
A magyar innovációs teljesítményben egy sajátos kép rajzolódik ki: a termékinnováció terén – extra erőfeszítésekkel – elért sikerek mellett az üzleti folyamatinnováció vált a leggyengébb láncszemmé.