Hírlevél feliratkozás
Bucsky Péter
2023. március 11. 04:34 Podcast

Néhány innovátor mozgatja a tudásmegosztás nemzetközi hálózatát

Osztrák polgármester már felfigyelt a magyar hálózatkutatók eredményeire, de magyar vállalatok is keresték már meg őket. A gazdasági és társadalmi folyamatok térbeli leírásával olyan új összefüggéseket tudnak ugyanis megmutatni, amit hagyományos módszerekkel nehezebben lehetne észrevenni.

A műsort a lenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.

Az innováció terjedésében nemzetközileg is újszerű elemzéseket készítő ANET Lab vezetője, Lengyel Balázs volt a G7 Podcast vendége. A beszélgetésben a tudás és az innováció terjedéséről, az oktatás szerepéről és a filmesek díjairól is volt szó.

Nem könnyű feladat az innováció mérése, de a szabadalmak ehhez jó kiindulóalapot adnak. A kutatók karrierjének követésével pedig azt is elemezni lehetett, hogy milyen hatása van egy-egy sikeres kutató karrierváltásának.

Az eredmények alapján 

néhány kiemelkedően innovatív szakembernek kiemelkedő hatása van arra, hogy egy-egy szervezetben milyen innovációk születnek.

A szabadalmak száma jelentősen függ attól is, hogy milyen méretű vállalatok, milyen iparágakban tevékenykednek – mert hiába nagyon innovatív és jól prosperáló terület a szoftverfejlesztés, ott a folyamatos újítás a jellemző a szabadalmazás helyett.

Egy ország sikerességére azonban más is kiemelkedő hatással van:

nagyon erőteljesen függ attól is, hogy milyen a humánerőforrás az adott helyen. Nem mindegy, hogy az egyetemeken milyen tárgyakat oktatnak, az egyetemek milyen jók, mennyien vesznek részt az egyetemi oktatásban. Ez mind befolyásolja azt, hogy hol milyenek lesznek a szabadalmi számok.

 – emelte ki Lengyel Balázs.

Attól, hogy valahol sok innováció keletkezik, az még nem fog közvetlenül a gazdaságban hasznosulni, hiszen a nemzetközi nagyvállalatok az innovációik hasznát az anyavállalatok országában hasznosítják. Mégsem felesleges egy ország szempontjából az innováció, hiszen a túlcsorduló hatások nagyon is érezhetőek.

A feltalálók, tapasztalt szakemberek helyi vállalatokhoz átigazolva tudják nem csak a szaktudást, de a kapcsolatrendszerüket is átadni. Ez utóbbi sokkal fontosabb, mint sokan gondolnák: ez a tudás ugyanis akkor is megmarad a cégeknél, ha a kollégák már nem maradnak náluk.

Egy úgy új munkavállaló nem csak a szaktudását, hanem a kapcsolatrendszerét is adja a vállalatoknak. 

Azok az igazán sikeres cégek, amik olyan kollégákat tudnak leigazolni, akik kicsit eltérő területről jönnek, és ezáltal új típusú tudást tudnak meghonosítani.

Nagyban befolyásolja egy gazdaság társadalmi lehetőségeit, hogy milyen szerepet tölt be a nemzetközi együttműködésekben. Ennek kapcsán pedig nem túl rózsás Magyarország helyzete.

Mi félperiférián vagyunk, hálózatok perifériáján mozgunk sok esetben, ebből nagyon nehéz kitörni (…) Nagyon nehéz betörni azokba az elit klubokba, amik a hálózat közepét jelentik.

Magyarországról kutatóként és tudósként is nehéz betörni a nyugati elit kulibba, a legnívósabb egyetemek, kutatóhelyek közé. Ez a gazdaság és a társadalom számos területén hasonlóan működik.

Ezek öngerjesztő folyamatok – ha valaki a hálózat közepébe születik, oda korán bekerül, akkor egészen más impulzusok érik.

Nehéz azt jól kitalálni, hogyan lehet ebből a helyzetből kitörni, még a kis eredmények is nagy lökést jelenthetnek. Hogy mindez nem reménytelen, azzal kapcsolatban Lengyel Balázs egy érdekes példát hozott.

Megvizsgálták a 2010 előtti magyar filmeket és alkotóikat azzal kapcsolatban, hogy ki nyertek különböző díjakat és elismeréseket. Ami nem meglepő, hogy néhány központi szereplő, mint producerek, rendezők, dramaturgok közül néhányan a hálózat központi szereplői, és ők sok díjat is nyertek. Viszont ahhoz, hogy ők sikeresek legyenek, szerepe volt ennek a hálózatnak.

A hálózati eszközök segítenek abban, hogy meg lehessen vizsgálni, hogy milyen eséllyel tud egy új iparág helyben megtelepedni.  Lengyel szerint a már meglévő készségekhez kell jól kapcsolódnia az új iparágnak, és akkor hosszú távon is sikeres lehet egy új cég megtelepedése.

A sikeres példák közé tartozik győri Audi cégalapítás, ami a korábbi Rába járműgyártási tapasztalataira épült, és kiegészült sok kapcsolódó beruházással. Ezeket a hatásokat előre fel lehet mérni, amihez a módszertant Cesar Hidalgo alkotta meg, és szerzett ezzel nemzetközi elismertséget. A chilei születésű kutató a Corvinus Egyetemen hoz létre új gazdasági komplexitási adattudományi labort.

Az elérhető adatokra építve sokkal jobb gazdasági és innovációs kimenetet lehet elérni, mivel magyar példák is igazolták, hogy külföldi cégek megtelepedése képes egy-egy térség gazdasági szerkezetét átalakítani. Ez azonban csak akkor lehet sikeres, ha meglévő alapokra építkezik. A sorra épülő akkumulátorgyárak esetében azonban kevéssé látni ezt a kapcsolódást.

Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a hírlevelünkre!

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMagyarország az akkumulátorgyártásban is az olcsó munkaerőre és erőforrásokra építHogy futott fel itthon az akkugyártás? Milyen hatása van ennek az ország világgazdasági pozíciójára és a munkaerőpiacára? A G7 Podcast vendége Czirfusz Márton.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMagyarországon csúszhatnak a legtöbben szegénységbe az egész EU-ban a magasabb infláció miattMiért ilyen magas az infláció itthon, és miért ilyen nagy a jövedelmi alapú inflációs egyenlőtlenség? Hogyan hat a drágulás a szegénységre? A G7 Podcast vendége Menyhért Bálint közgazdász volt.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem a kevés pénz, hanem a rossz működés a magyar állam fő gondjaTúl sokat akarja a gazdaságot irányítani, túl keveset akarja az emberi erőforrást fejleszteni a magyar állam - G7 Podcast Bíró-Nagy Andrással és Filippov Gáborral.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMiért nem lett gazdasági apokalipszis az orosz földgázexport letekeréséből?Elkerültük az energiaválság legrosszabb forgatókönyveit, de komoly kihívások előtt állunk még - G7 Podcast Szabó Johnnal és Jandó Zoltánnal.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA magyarok túlnyomó többsége konkrétan meg tudja mondani, hogy mit tenne a fenntarthatóbb életmódértVan remény arra vonatkozóan, hogy ki tudjunk alakítani egy kisebb környezetterheléssel járó társadalmi működésmódot - mondta Varga Attila a G7 Podcast e heti adásában.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem sok jóra számíthatnak az oroszok az iráni szankciós tapasztalatok alapjánDrónokkal és csempészettel igen, mással nem igazán tudja Irán segíteni a szintén erősen szankcionált Oroszországot. A G7 Podcast vendége Dudlák Tamás.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMotoros munkásőrök és síita mártírok: a forrongó Irán belülrőlMilyen forgatókönyvet követnek az iráni tüntetések, és mi a lehetséges kifutásuk? Sajó Tamás, az utazó művészettörténész-blogger a G7 Podcast vendége.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÉleteket menthet, ha az emberek bíznak egymásban, ez a járvány egyik legfontosabb tanulságaMinél nagyobb volt egy európai országban a bizalom, annál kevesebben haltak meg, és annál többen oltották be magukat. A G7 Podcast vendége Ságvári Bence.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÉvzáró G7 Podcast: Mi derül ki abból, ha egy újságíró hónapokig rendszeresen beszélget az utca emberével?"Ha többet beszélgetnénk egymással, empatikusabb társadalomban élnénk" - Fabók Bálint személyes perspektívája a hírlevelünk Személyes perspektíva sorozatáról.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMoldova eddig is bonyolult függési viszonyait csak tovább kuszálta az orosz-ukrán háború, és nagyon különböző kimenetelei lehetnekA Dnyesztermellék az 1992-es polgárháború óta nem tudott visszaintegrálódni az anyaországba. A G7 Podcast e heti vendége az integrációt segítő Mizsei Kálmán, a moldáv kormány EU által delegált tanácsadója.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Podcast hálózattudomány innováció KRTK KTI lengyel balázs podcast Olvasson tovább a kategóriában

Podcast

Bucsky Péter
2024. március 26. 13:11 Pénz, Podcast

A folyószámlán parkoltatott pénz aktív kezelésével több kolléga bérét kereshetik meg a kkv-k

A magyar vállalatok tízezer milliárd forintot tartanak érdemi kamat nélkül folyószámláikon, pedig tisztes hozamot kínáló, mégis likvid befektetések is elérhetők.

Bucsky Péter
2024. február 10. 04:38 Podcast

Egy évszázaddal később is kimutathatók az oktatáspolitikai döntések hatásai

A Klebelsberg-korszak általános iskolái jobban ellenálltak a falusi iskolák bezárásának. A népességfogyás miatt ma a kisvárosi gimnáziumok kerültek veszélybe.

László Pál
2024. február 6. 15:35 Podcast, Támogatói tartalom

Űrhajós nem, influencer annál inkább lenne a legtöbb általános iskolás

Az alfa generációs magyar gyerekek 55 százaléka már pénzt is keresett, kétharmaduk a technológia segítségével, felük közösségi média platformokon, míg negyedük online streamelésen keresztül jutott bevételhez.

Fontos

Stubnya Bence
2024. május 24. 05:10 Adat, Élet

Gyorsabban jövünk ki a megélhetési válságból a várakozásokhoz képest

Egyre több jel utal arra, hogy a tavalyi sokk után bátrabban fogyasztunk az év elején, mint ami várható volt. Kár, hogy az ipar közben mélyrepülésben van.

Stubnya Bence
2024. május 23. 13:49 Vállalat

Az egész magyar gazdaság megérzi, ha le kell állnia a gödi akkugyárnak

Komoly gazdasági érdekekkel állnak szemben a civilek jogos környezetvédelmi aggályai, ezért hatalmas tétje van a másodfokú bírósági döntésnek.

Hajdu Miklós
2024. május 23. 10:43 Közélet, Vállalat

Sokmilliárdos pénzhegyen ülő állami cég került Lázár János alapítványának tulajdonába

Évről évre több milliárd forintos nyereséget ér el az a vállalat, amit most adott át ingyen az állam a Lázár János által kezelt alapítványnak.