Hírlevél feliratkozás
Stubnya Bence
2023. január 28. 04:34 Podcast

A magyarok túlnyomó többsége konkrétan meg tudja mondani, hogy mit tenne a fenntarthatóbb életmódért

Rákérdeztünk, hogy a saját életében a következő egy évben mit tervez tenni a népesség, és örültünk annak, hogy kiderült, nem csak egy általános attitűd tapasztható, hogy szeretjük a környezetet és védjük meg”, hanem az 1000 megkérdezett ember közül 948 meg tudott nevezni legalább egy olyan területet, ahol szeretne a jövőben változtatni. Legyen ez akár a hulladékcsökkentés, akár az energiahatékonyság területe – mondta Varga Attila a G7 Podcast e heti adásában.

A műsort a lenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.

Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének legutóbbi értékelő jelentése szerint az egyéni cselekvések a globális károsanyagkibocsátást akár 40-70 százalékkal is csökkenthetik az évszázad közepéig. Ezért nagy a jelentősége annak, hogy Magyarországon az embereket milyen tényezők hátráltatják vagy akár motiválják a fenntarthatóbb életmód kialakításában, illetve annak is, hogyan viszonyulnak konkrét cselekedetek szintjére lebontva az életmódjuk megváltoztatásához.

A G7 Podcast vendége ezen a héten Varga Attila pszichológus, a neveléstudományok doktora, az ELTE PPK Ember–Környezet Tranzakció Intézetének egyetemi docense volt, akivel az intézet két kutatásáról beszélgettünk, amiben a fenti kérdésekre keresték a választ. A két kutatás összefoglalóját ide és ide kattintva lehet elolvasni.

Részben pozitív meglepetés volt számukra is, hogy az emberek több mint 90 százaléka tervez valamit tenni a környezeti állapot javítása érdekében. Másrészt viszont a pszichológiai szakirodalom alapján nem volt annyira meglepő, mert eszerint általában egy pozitív attitűd jellemző az emberekre, a környezetet alapvetően mindenki fontosnak tartja. Varga Attila szerint viszont fontos, hogy a kutatásból kiderül, nem csak általános attitűdről van szó a megkérdezett magyarok esetében, hanem konkrét cselekedetekre vonatkozó szándékról.

Azt mutatják az adatok, hogy a magyar lakosság legnagyobb része tisztában van azzal, hogy a saját életmódja is hozzájárul ezekhez a környezeti problémákhoz, és szintén mindenki látja, hogy valami területen tud cselekedni, és tervezi is ezt.

– mondta.

Varga Attila azt is megjegyezte, hogy arra nem kérdeztek rá, hogy a következő egy évben milyen környezetterhelést növelő terveik vannak az embereknek (nagyobb autó vásárlása, több utazás), ezért nem lehetünk biztosak abban, hogy Magyarországon az emberek által okozott környezetterhelés csökkenni fog.

De azt látjuk, hogy az emberek gondolkodásában jelen van ez a fajta szándék, és szerintem ez egy fontos reményt adó jel a tekintetben, hogy ki fogunk tudni alakítani egy olyan társadalmi működésmódot, ami kisebb környezetterheléssel jár

– mondta.

A beszélgetésben ezen kívül szó volt még arról is, hogy:

  • mik voltak a legnépszerűbb és kevésbé népszerű tervezett cselekedek,  és hogy viszonyult ez ahhoz, hogy mennyire látták a megkérdezettek nehéznek ezek megvalósítását,
  • hogyan befolyásolják a kényelmi, pénzügyi és érzelmi szempontok azt, hogy mit látnak a magyarok nehezen vagy könnyebben megvalósíthatónak,
  • milyen tényezők motiválják, és mik akadályozzák az embereket a környezettudatos cselekvésben, 
  • és hogy hogyan viszonyul egymáshoz a környezeti válság megoldásában az egyéni és a közösségi cselekvés?

Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a megújult hírlevelünkre!

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem sok jóra számíthatnak az oroszok az iráni szankciós tapasztalatok alapjánDrónokkal és csempészettel igen, mással nem igazán tudja Irán segíteni a szintén erősen szankcionált Oroszországot. A G7 Podcast vendége Dudlák Tamás.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMotoros munkásőrök és síita mártírok: a forrongó Irán belülrőlMilyen forgatókönyvet követnek az iráni tüntetések, és mi a lehetséges kifutásuk? Sajó Tamás, az utazó művészettörténész-blogger a G7 Podcast vendége.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÉleteket menthet, ha az emberek bíznak egymásban, ez a járvány egyik legfontosabb tanulságaMinél nagyobb volt egy európai országban a bizalom, annál kevesebben haltak meg, és annál többen oltották be magukat. A G7 Podcast vendége Ságvári Bence.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÉvzáró G7 Podcast: Mi derül ki abból, ha egy újságíró hónapokig rendszeresen beszélget az utca emberével?"Ha többet beszélgetnénk egymással, empatikusabb társadalomban élnénk" - Fabók Bálint személyes perspektívája a hírlevelünk Személyes perspektíva sorozatáról.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMoldova eddig is bonyolult függési viszonyait csak tovább kuszálta az orosz-ukrán háború, és nagyon különböző kimenetelei lehetnekA Dnyesztermellék az 1992-es polgárháború óta nem tudott visszaintegrálódni az anyaországba. A G7 Podcast e heti vendége az integrációt segítő Mizsei Kálmán, a moldáv kormány EU által delegált tanácsadója.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA háború dinamikája ukrán győzelem felé mutat a magyar Ukrajna-szakértő szerint„Van, amikor nem a kétségbeesés lesz úrrá, hanem hogy meg fogjuk csinálni.” Társadalmi traumák és ukrán győzelmi remények a G7 Podcastban Fedinec Csillával.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA globalizáció régi rendszerét magunk mögött hagytuk, az újnak még csak a körvonalai látszanakAz európai cégek többsége ott gyártana inkább, ahol a termékeit eladja: a G7 Podcastban az erről szóló felmérés kapcsán beszélgettünk a globalizáció átalakulásáról.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHeroikus küzdelmeket vív egy-egy polgármester, de mi kell a hosszú távú sikerhez a leszakadó településeken?Mi kell ahhoz, hogy egy kistelepülés gazdaságfejlesztési programja sikeres legyen? A G7 Podcast e heti adásában két konkrét eset alapján beszélgettünk erről.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA világ élmezőnyében vagyunk egy olyan üzemanyag gyártásában, amelynek nagy a zöldítési potenciáljaA bioetanol és biodízel legújabb gyártási technológiáinak alkalmazására is vannak itthon előremutató példák - erről is beszélgettünk a G7 Podcast e heti adásában.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMeloni nincs olyan helyzetben, hogy eltérítse Olaszországot az atlantista vonaltólMi lesz új jobboldali olasz kormány hangzatos ígéreteikből, és milyen hatással lesznek az európai politikára? Stefano Bottonival beszéltük át a G7 Podcastban.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Podcast életmód felmérés fenntarthatóság környezetvédelem pszichológia Olvasson tovább a kategóriában

Podcast

Bucsky Péter
2024. február 10. 04:38 Podcast

Egy évszázaddal később is kimutathatók az oktatáspolitikai döntések hatásai

A Klebelsberg-korszak általános iskolái jobban ellenálltak a falusi iskolák bezárásának. A népességfogyás miatt ma a kisvárosi gimnáziumok kerültek veszélybe.

László Pál
2024. február 6. 15:35 Podcast, Támogatói tartalom

Űrhajós nem, influencer annál inkább lenne a legtöbb általános iskolás

Az alfa generációs magyar gyerekek 55 százaléka már pénzt is keresett, kétharmaduk a technológia segítségével, felük közösségi média platformokon, míg negyedük online streamelésen keresztül jutott bevételhez.

László Pál
2024. február 5. 12:01 Közélet, Podcast, Támogatói tartalom

Sokkal többe kerülhet majd a klímaváltozás kezelése, mint amennyi pénz a 1,5 fokos cél eléréséhez kellene

Karakas Ádám, a Boston Consulting Group (BCG) partnere volt a G7 podcast vendége.

Fontos

Fabók Bálint
2024. március 19. 04:34 Adat, Közélet

Valóban fontos összetevőnek tűnik a Fidesz sikerességében a munkalapú társadalom

Adatok is azt mutatják, hogy van összefüggés a foglalkoztatási ráta növekedése és a Fideszre való szavazási hajlandóság között.

Lukács András
2024. március 17. 04:33 Élet

Gyermekeink egészségét veszélyezteti a műfű és a gumiburkolat

Egyre több kutatás bizonyítja, hogy a sportpályákon, játszótereken is használt műfüves, illetve gumiburkolatú felületeknek komoly környezeti és egészségi kockázatai vannak.

Hajdu Miklós
2024. március 16. 04:37 Adat, Élet

Kihajítaná az összes gázkazánt az EU a következő 15 évben

Elfogadta az Európai Parlament a gázfűtés kivezetésére irányuló szabályokat, a lépés erősen hat majd a magyar háztartásokra.