Brazíliában a cukor és a bioetanol termelését úgy kapcsolták össze, hogy amikor magasak a világpiaci árak, akkor több cukrot exportálnak. Amikor alacsonyak az árak, és kisebb a kivitel iránti igény, akkor több bioetanolt gyártanak és kevernek a benzin mellé. Így az üzemanyag-felhasználás nemcsak egy kisebb károsanyag-kibocsátású üzemanyagforrásra támaszkodik, hanem segít a mezőgazdasági termelők exportkitettségének csökkentésében is – mondta el Mizik Tamás a G7 podcast e heti adásában.
A műsort a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.
A bioetanol és a biodízel termelésének és felhasználásának gazdasági és környezeti hatásairól a Közgazdasági Szemlében megjelent cikkei kapcsán beszélgettünk a Budapesti Corvinus Egyetem Fenntartható Fejlődés Intézetének egyetemi docensével.
Bár a bioüzemanyagok felhasználása Európában a 2010-es években nőtt meg igazán, már az első benzines és dízelmotorok is ilyen üzemanyaggal működtek. Rudolf Diesel 1893-as motorját például földimogyoró-olaj hajtotta.
A kőolajalapú üzemanyag azért tudott gyorsan elterjedni, mert sokkal olcsóbb.
Még a hordónkénti 85 dolláros áron is nehéz versenyezni a bioetanolnak a benzinnel
– mondta el Mizik Tamás.
Ezért a bioetanol használatát leginkább a jogszabályok határozzák meg: Európa országaiban például minimális mértéket írnak elő arra vonatkozóan, hogy mennyit kell belekeverni az üzemanyagokba.
A dekarbonizációban azonban így is a bioüzemanyagok számítanak a leghatékonyabb megoldásnak. A kőolajalapú üzemanyaghoz képest 70-80 százalékos megtakarítás érhető el a bioüzemanyagok használatával az üveggázhatású gázok kibocsátásában – hangsúlyozta Mizik Tamás.
Az Európai Unió 27 tagállamából 15-ben E10-es üzemanyagot használnak, ami azt jelenti, hogy a kőolajalapú benzin mellé 10 százaléknyi bioetanolt kevernek. A többi országban ennek a felét, tehát E5-öt alkalmaznak.
Magyarországon 2020 óta már E10-et használunk, ennek köszönhetően
évi félmillió tonna kőolaj importját tudjuk Magyarországon bioüzemanyagokkal kiváltani.
Ez már csak azért is fontos, mert hazánk az energiahordozók 60 százalékát importálja, ami az egyik legmagasabb arány az EU-n belül.
Hazánk jelentős kukoricatermesztő, és ez az első generációs bioetanol előállításának fő forrása. A hazai éves négy-öt millió tonnás kukoricatermésből másfél- két millió tonnát lehet bioetanol-gyártásra hasznosítani. (Az idei aszályos év ebből a szempontból kivétel.)
A bioetanol előállításában jelentős fejlődés ment végbe, ma már Európában négy olyan integrált gyár is van, amiben a kukorica feldolgozása során arra törekednek, hogy minden alapanyagot teljesen fel tudjanak használni, hulladék nélkül. A négy legfejlettebb üzem közül az egyik a Pannonia Bioetanol dunaföldvári gyára, ahol évi 500 millió liter bioetanolt termelnek. Az ilyen üzemekben a bioteanol mellett az import szója kiváltására alkalmas, magas fehérjetartalmú száraz kukoricatörkölyt is készítenek, amit takarmányozásra használnak.
Magyarország adja az EU bioetanol-termelésének több mint tizedét, és az egy főre jutó termelésben világszinten a harmadik helyen állunk. Ezért is kiemelten fontos, hogy a klímaváltozásnak milyen hatása lesz a hazai kukoricatermésre. Az egyre gyakoribbá váló szárazságokra nemesítéssel és öntözéssel is fel kell készülni.
A technológiai fejlődés nyomán már újabb megoldások is megjelentek. Ezek közös jellemzője, hogy nem az emberi fogyasztásra és/vagy takarmányozásra is alkalmas növényeket használnának fel. Míg a hagyományos bioetanol-készítés a fermentálásra, a cukor előállításához hasonló folyamatra épül, a második generációs eljárásban a cellulózt hasznosítják, így ennél a papír- és faiparban keletkező hulladék az alapanyag. A harmadik generációs technológiát az algaalapú termelés jelenti – itt már földterületre sincsen szükség. Ez még csak kísérleti stádiumban van, és költségei nagyon magasak.
A biodízel előállítása már eleve sokkal fenntarthatóbb – részben használt sütőolajból állítják elő. Magyarországon erre is akad előremutató példa: a Mol százhalombattai finomítója mellett létesült üzemben helyben állítják elő a biodízelt, amit szállítás nélkül rögtön be is tudnak keverni.
Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a megújult hírlevelünkre!
Podcast
A folyószámlán parkoltatott pénz aktív kezelésével több kolléga bérét kereshetik meg a kkv-k
A magyar vállalatok tízezer milliárd forintot tartanak érdemi kamat nélkül folyószámláikon, pedig tisztes hozamot kínáló, mégis likvid befektetések is elérhetők.
Egy évszázaddal később is kimutathatók az oktatáspolitikai döntések hatásai
A Klebelsberg-korszak általános iskolái jobban ellenálltak a falusi iskolák bezárásának. A népességfogyás miatt ma a kisvárosi gimnáziumok kerültek veszélybe.
Űrhajós nem, influencer annál inkább lenne a legtöbb általános iskolás
Az alfa generációs magyar gyerekek 55 százaléka már pénzt is keresett, kétharmaduk a technológia segítségével, felük közösségi média platformokon, míg negyedük online streamelésen keresztül jutott bevételhez.
Fontos
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
