Brazíliában a cukor és a bioetanol termelését úgy kapcsolták össze, hogy amikor magasak a világpiaci árak, akkor több cukrot exportálnak. Amikor alacsonyak az árak, és kisebb a kivitel iránti igény, akkor több bioetanolt gyártanak és kevernek a benzin mellé. Így az üzemanyag-felhasználás nemcsak egy kisebb károsanyag-kibocsátású üzemanyagforrásra támaszkodik, hanem segít a mezőgazdasági termelők exportkitettségének csökkentésében is – mondta el Mizik Tamás a G7 podcast e heti adásában.
A műsort a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.
A bioetanol és a biodízel termelésének és felhasználásának gazdasági és környezeti hatásairól a Közgazdasági Szemlében megjelent cikkei kapcsán beszélgettünk a Budapesti Corvinus Egyetem Fenntartható Fejlődés Intézetének egyetemi docensével.
Bár a bioüzemanyagok felhasználása Európában a 2010-es években nőtt meg igazán, már az első benzines és dízelmotorok is ilyen üzemanyaggal működtek. Rudolf Diesel 1893-as motorját például földimogyoró-olaj hajtotta.
A kőolajalapú üzemanyag azért tudott gyorsan elterjedni, mert sokkal olcsóbb.
Még a hordónkénti 85 dolláros áron is nehéz versenyezni a bioetanolnak a benzinnel
– mondta el Mizik Tamás.
Ezért a bioetanol használatát leginkább a jogszabályok határozzák meg: Európa országaiban például minimális mértéket írnak elő arra vonatkozóan, hogy mennyit kell belekeverni az üzemanyagokba.
A dekarbonizációban azonban így is a bioüzemanyagok számítanak a leghatékonyabb megoldásnak. A kőolajalapú üzemanyaghoz képest 70-80 százalékos megtakarítás érhető el a bioüzemanyagok használatával az üveggázhatású gázok kibocsátásában – hangsúlyozta Mizik Tamás.
Az Európai Unió 27 tagállamából 15-ben E10-es üzemanyagot használnak, ami azt jelenti, hogy a kőolajalapú benzin mellé 10 százaléknyi bioetanolt kevernek. A többi országban ennek a felét, tehát E5-öt alkalmaznak.
Magyarországon 2020 óta már E10-et használunk, ennek köszönhetően
évi félmillió tonna kőolaj importját tudjuk Magyarországon bioüzemanyagokkal kiváltani.
Ez már csak azért is fontos, mert hazánk az energiahordozók 60 százalékát importálja, ami az egyik legmagasabb arány az EU-n belül.
Hazánk jelentős kukoricatermesztő, és ez az első generációs bioetanol előállításának fő forrása. A hazai éves négy-öt millió tonnás kukoricatermésből másfél- két millió tonnát lehet bioetanol-gyártásra hasznosítani. (Az idei aszályos év ebből a szempontból kivétel.)
A bioetanol előállításában jelentős fejlődés ment végbe, ma már Európában négy olyan integrált gyár is van, amiben a kukorica feldolgozása során arra törekednek, hogy minden alapanyagot teljesen fel tudjanak használni, hulladék nélkül. A négy legfejlettebb üzem közül az egyik a Pannonia Bioetanol dunaföldvári gyára, ahol évi 500 millió liter bioetanolt termelnek. Az ilyen üzemekben a bioteanol mellett az import szója kiváltására alkalmas, magas fehérjetartalmú száraz kukoricatörkölyt is készítenek, amit takarmányozásra használnak.
Magyarország adja az EU bioetanol-termelésének több mint tizedét, és az egy főre jutó termelésben világszinten a harmadik helyen állunk. Ezért is kiemelten fontos, hogy a klímaváltozásnak milyen hatása lesz a hazai kukoricatermésre. Az egyre gyakoribbá váló szárazságokra nemesítéssel és öntözéssel is fel kell készülni.
A technológiai fejlődés nyomán már újabb megoldások is megjelentek. Ezek közös jellemzője, hogy nem az emberi fogyasztásra és/vagy takarmányozásra is alkalmas növényeket használnának fel. Míg a hagyományos bioetanol-készítés a fermentálásra, a cukor előállításához hasonló folyamatra épül, a második generációs eljárásban a cellulózt hasznosítják, így ennél a papír- és faiparban keletkező hulladék az alapanyag. A harmadik generációs technológiát az algaalapú termelés jelenti – itt már földterületre sincsen szükség. Ez még csak kísérleti stádiumban van, és költségei nagyon magasak.
A biodízel előállítása már eleve sokkal fenntarthatóbb – részben használt sütőolajból állítják elő. Magyarországon erre is akad előremutató példa: a Mol százhalombattai finomítója mellett létesült üzemben helyben állítják elő a biodízelt, amit szállítás nélkül rögtön be is tudnak keverni.
Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a megújult hírlevelünkre!
Podcast
Nagyrészt kidobott közpénz a külföldi beruházások állami támogatása
Miért kritizálta Matolcsy György a kormányt azzal, hogy túl sok állami forrást fordít a külföldi működőtőke bevonásra és újraiparosításra? A G7 Podcastban Medve-Bálint Gergővel, a téma kutatójával beszéltük át.
Hamarosan kiderülhet, kik tettek ezermilliárdokat a NER vagyonlerakóiba
Az EU szerint a hatóságokon túl civilek és újságírók számára is megismerhetővé kell tenni a magántőkealapokban lévő vagyon tényleges tulajdonosait.
Az ár- és divatérzékeny magyar vásárlók imádják a használt ruhát és az ultra fast fashiont is
Az ultra fast fashion az elmúlt években ötszörösen vagy még nagyobb mértékben nőtte túl a divatipar többi részét.
Fontos
Valódi pénzgyárat indíthatott volna be a magyar vállalkozó hamis brazil kötvénye
Alkalmas lehet a hamis kötvény kvázi tisztára mosására, ha valaki úgy viszi be egy cégbe, ahogy azt a papíron ezermilliárdokat érő brazil állampapírral tették.
Van már akkora bajban Európa, hogy Egyesült Államok legyen belőle?
A Draghi-jelentés jó látleletet nyújt az EU gazdasági kihívásairól, de erősen kérdéses, hogy érdemes és lehetséges-e a központosítás felé elmozdulni.
A Pénzügyminisztérium szerint kacsa a Nők 43+ról szóló hír, marad a Nők 40
Megjelent a hír, hogy 2025-től Nők 43+ lesz a Nők 40 helyett, és az OECD is javasolt a szigorítást, de a kormány nem tervez ilyesmit.
