Ezelőtt az eddigi legextrémebb év a 2003-as volt, de az idei aszály ezt a Duna-Tisza-közétől keletre bőven felülírta. Nagyon kevés csapadék esett a tavaszi és nyári időszakban és nagyon magas volt a száraz napok összege is – mondta Szabó Péter éghajlatkutató, az ELTE meteorológiai tanszékének doktorandusza a G7 Podcastban.
A nyári aszályok elmúlt 50 évre vonatkozó adatai alapján az aszályos félévek gyakorisága ugyan nem nőtt, mivel az éghajlatunknak van egy természetes belső változékonysága, de az látszik, hogy egyre súlyosabbak ezek az aszályok, illetve a számok alapján az is látszik, hogy 1990 után kezdett nőni ezeknek a gyakorisága.
Aszályról akkor beszélünk, amikor kevés a víz a talajban. Ez akkor fordulhat elő, ha kevés csapadék hullik, de attól is kialakulhat, ha a magas hőmérséklet miatt a párolgás nagy. „Nagyon kevés csapadék is esett az idei tavaszi és nyári időszakban és nagyon magas volt a száraz napok összege is, amikor a párolgás nagyobb volt” – mondta Szabó Péter.
A műsort a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.
A G7 Podcast nyári szünet utáni visszatérő adásában a Másfélfok.hu szerzőivel arról beszélgettünk, hogy mit jelentett a klímaváltozás kontextusában az idei brutális aszály, és hogy ennek milyen vonatkozásai vannak az ország jövőbeli időjárásával, élelmezésével és mezőgazdaságával kapcsolatban.
A podcastban megszólal: Kis Anna meteorológus, a földtudományok doktora, az ELTE Meteorológiai Tanszékének tudományos munkatársa, Lehoczky Annamária a klímatudományok doktora, a Fauna & Flora International nemzetközi szervezet klímaváltozási szakértője, és Szabó Péter éghajlatkutató, az ELTE Meteorológiai Tanszékének doktorandusza.
Az aszály a klímaváltozás időjárásra gyakorolt hatásait tekintve bizonyos értelemben tipikus jelenségnek számít, mert több hatás együttes jelenléte váltja ki.
A klímaváltozás alatt nem csak folyamatos melegedést kell elképzelni, a kilengések is súlyosak lehetnek lehetnek, a szélsőséges események is gyakoribbá, súlyosabbá válhatnak. És az is előfordulhat, hogy nem egy adott esemény extrém, hanem ezek együttes előfordulása alakít ki olyan feltételeket, ami problémát okozhat
– mondta Kiss Anna, megjegyezve, hogy Európában ezek közül a hőhullámok és a kevés csapadék együttese a leginkább fenyegető hatás.
Ezt a jelenséget az adatok is alátámasztják: miközben a régiónkban a tavaszi és nyári időszakban a csapadékösszeg nőtt, a száraz napok száma is növekedett. Az aszályok kialakulásához így az is hozzájárul, hogy néha túl sokat, néha viszont túl keveset esik az eső.
A jövőre vonatkozó előrejelzések alapján a csapadék éven belüli eloszlásának változására számíthatunk. A téli időszakban több és intenzívebb csapadék lesz, nyáron pedig megint csak a szélsőségek jelennek meg. Hosszabbak és gyakoribbak lesznek az összefüggő száraz periódusok és aztán pedig egyszerre hullik ki több csapadék
– mondta Kis Anna.
Ezek a változások arra is hatással lesznek, hogy az ország egyes régiói hogyan fognak kinézni. A jelenlegi károsanyag-kibocsátási szint mellett ugyanis a tölgyesek és bükkösök a század végére eltűnhetnek, és az ország jelentős része erdős sztyeppévé válhat.
Mindennek jelentős mezőgazdasági és élelmezési vonatkozásai is vannak. Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) legfrissebb jelentése alapján egy pesszimista éghajlati forgatókönyv megvalósulása esetén a jelenleg művelésre alkalmas területek körülbelül egyharmada az évszázad végére művelésre alkalmatlanná válhat az egyre nagyobb hőség és az egyre szélsőségesebbé váló időjárás miatt.
Az emberiség élelmezése szempontjából legfontosabb négy gabonanövény, a kukorica, a búza, a rizs és a szója globális hozama akár 30 százalékkal is csökkenhet a század végére. Magyarország esetében még borúsabbak a kilátások, a kukoricatermő vidékeken akár 60-80 százalékos visszaesés is elképzelhető a század végére. „Ehhez hasonló nagyságú visszaesés Európában még Spanyolországban várható, máshol nem” – mondta erről Lehoczky Annamária, hozzátéve, hogy az egyre melegebb és szárazabb viszonyok nem kedveznek egyik fő gabonanövényünknek sem, és a magyar mezőgazdaság alkalmazkodása nem túl előrehaladott.
Az Agrárgazdasági Kutatóintézet számításai szerint a búza hozama a század végére pedig akár 21 százalékkal csökkenhet, még öntözés, illetve fokozott műtrágyázás mellett is. És a burgonyával sem jobb a helyzet, fél évszázad alatt szinte a tizedére esett vissza a burgonyatermesztés hazánkban. Sajnos nem túl jók ezek a kilátások, ha nem kezdünk el alkalmazkodni
– mondta.
Néhány, a beszélgetésben említett, vagy vonatkozó cikk a Másfélfok.hu-ról:
- Tovább nőhet a súlyosan aszályos évek száma a század végéig Magyarországon
- Egyre gyakrabban várható egyszerre hőség és szárazság – összetett extrém események
- Eső után köpönyeg? Az éghajlatváltozás hatása a magyarországi csapadékeloszlásra. Mire számíthatunk a klímaválság korában?
- Erdős-sztyeppévé változhat szinte egész Magyarország, ha hagyjuk elszaladni a klímaváltozást
- IPCC: a klímaváltozás a világ éléskamráit is tönkreteheti, Magyarországon a kukorica lehet a nagy vesztes
Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a hírlevelünkre!
Korábbi adásaink:
