Annak ellenére, hogy nem láttam, hogy mi volt a hetvenes-nyolcvanas években, nem gondolom, hogy nagyon túlzó lenne ehhez az időszakhoz hasonlítani a mostanit. Az alapvetően egy olajvezérelt válság volt, most pedig nem csak az olajról beszélünk, sőt, leginkább a földgáz a főszereplője ennek a válságnak – mondta Jandó Zoltán az e heti G7 Podcastban a hetvenes évekbeli és a mostani energiaválságot összehasonlítva.
A műsort a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.
Jandó Zoltán kapta a Magyar Energiakereskedők Szövetségének (MEKSZ) 2022-es energetikai újságírói díját, a G7 Podcast e heti adásában ezért vele beszéltük át az energiaárak elszállásának részleteit, következményeit és lehetséges kimeneteleit.
“Én foglalkoztam néhány iparággal, de mindig is azt mondtam, hogy az energetika ezen belül is talán a legkomplexebb. Nagyon sok mindent fog össze, és nagyon sok összetevős az egész, és ezért igazából soha nem lehet teljesen megtanulni azt, hogy hogyan is működik, és mindig jönnek szembe újdonságok. Viszont az elmúlt bő fél évben tényleg olyan evidenciák dőltek meg, amire azt gondoltuk korábban, hogy nem fognak”
– mondta Jandó Zoltán, aki szerint azért is van nagy jelentősége annak, hogy a mostani válságban kiemelt szerepe van a földgáznak, mert ennek fontos fenntarthatósági vonatkozásai is vannak a lakossági, vállalati gazdálkodási és makrogazdasági szempontok mellett.
A járvány és a háború előtti években ugyanis alapvetően az volt az elképzelés, hogy a zöld átállásban fontos szerepe lesz a földgáznak. Mivel a megújulók termelése megfelelő akkumulátortechnológiák híján jelentősen függ az időjárástól, az energiaszolgáltatás kiegyelítéséhez praktikus megoldásnak tűnt gyorsan ki- és bekapcsolható földgázalapú erőművekkel tervezni ezeket a rendszereket.
“Tulajdonképpen azzal, hogy kitört a háború, és egyrészt Európa elindult a szankciók irányába, másrészt rájött arra, hogy azért az orosz gáznak vannak nagyon komoly rizikói, elkezdett kialakulni egy olyan forgatókönyv, hogy keresni kell a gáznak a helyére valami mást ebben a történetben. És egyáltalán nem nagyon látszik, hogy mi lehet az” – mondta Jandó Zoltán, aki szerint ez az európai zöld átállás menetébe jelentős éket vert.
Most ráadásul úgy tűnik, hogy az energetikai problémák akkor sem oldódnának meg, ha a háború véget érne. Jandó Zoltán szerint bár vannak az árak konszolidációjára mutató jelek, de jelentős csökkenés nem várható. Mindez az infláció mellett gazdasági lassulást is okozhat, és még az is benne van a pakliban, hogy a klímacélok sem teljesülnek majd ebben a helyzetben. A konkrét kimeneteleket az iparág és a helyzet komplexitása miatt nehéz előrejelezni, viszont egy optimista forgatókönyv megvalósulása esetén a válság lökést is adhat a gázról és a fosszilis energiahordozókról való leválásnak.
Ebben az esetben olyan fejlesztések fognak felgyorsulni, amelyek például a gázt kiváltják a lakossági fűtésben, viszont valószínűleg megmarad a gáz szerepe a villamosenergia termelésében. És közben pedig megpróbálják az orosz gázbeszerzést minél inkább csökkenteni. “Tehát egyik oldalról jelentősen csökkenteni fogják a földgázfelhasználást például a fűtésben, másik oldalról akár még növekedhet is a földgázfelhasználás, ha meg tudja ezt oldani valahogyan Európa” – mondta erről Jandó Zoltán.
Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a hírlevelünkre!
Korábbi adásaink:
