A mezőgazdasági termeléshez szükséges termékek (szaknyelven inputok) ára hatalmasat nőtt az elmúlt évben, és az ágazat szakértői további drágulást várnak. A műtrágyák ára például típustól függően három-négyszeresére nőtt. Ez nagyon fontos fejlemény, hiszen például a búza termelési költségének majdnem ötödét (az árak elszállása előtt) a műtrágyázás adta. A G7 e heti podcastja arról szól, hogy hogyan reagálnak az agrárium szereplői a drágulásra, az orosz-ukrán háború hatásaira, és hogy mi áll amögött, hogy márciusban 15 százalékos drágulást mért a KSH a boltokban vásárolható zöldségeknél.
A műsort a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.
A podcastban megszólal: Bige Zoltán, a Nitrogénművek stratégiai igazgatója és Boros Regina az Avokádóim Kft. operatív igazgatója.
A műtrágyaiparban három krízissel is szembesültünk az elmúlt mezőgazdasági években (…), a Covid-válságban a gyárak folyamatos üzemeltetése volt a legnagyobb kihívás (…), tavaly nyáron és ősszel az energiakrízis a gázárak hirtelen megugrásával volt érezhető, ami minket mint műtrágyagyártókat az elsők között érintett. (…) Jött a harmadik krízis, a orosz-ukrán háborús helyzet, ami tovább növelte a kockázatokat és az energiaárakat. Ha éves időszakokat hasonlítunk össze, akkor földgázárakban ötszörös emelkedésről, áramárak esetében négyszeres emelkedésről beszélhetünk, ezek nehezen felfogható számok, még iparági szereplőnek is
– mondja Bige Zoltán, aki a Nitrogénművek cégcsoportján és 3000 fős partnerhálózatán keresztül nagy rálátással bír a magyar agráriumra működésére. Ilyen helyzettel a vállalat olyan alkalmazottai sem találkoztak még, akik 30-40 éves munkatapasztalattal rendelkeznek a cégcsoportban.
Tavaly feltételezhetően elég tartalékot tudtak képezni a termelők, ugyanakkor ami előttük áll, az kiszámíthatatlan. Az árak volatilitása erősen megnehezíti a termelésüket. Viszont a magyar mezőgazdasági termelés erős alapokon nyugszik. A fogyasztás folyamatosan nő, és hiány várható. Ha valaki elég magabiztos, akkor vállalja a mai magas inputköltségeket, de vannak, akik ekkora bizonytalanságban már csökkentik az inputok mennyiségét. Ez globálisan probléma (…), hiszen Magyarországnak fontos szerepe van a globális élelmezésben, amit nem szabad elfelejtenünk. (…) Bátornak vagy nagyon szofisztikáltnak kell lenni; pénzügyi eszközökkel csökkenteni kell a piaci kitettségüket
– véli Bige Zoltán.
Van azonban olyan területe az élelmezésnek, ahol nem nőttek, hanem csökkentek az árak az elmúlt időszakban: az egzotikus gyümölcsök piacán. Egyre több az importőr, ami lenyomja az árakat Magyarországon, de közben a szállítmányozás költsége növekszik.
Mi folyamatosan nehéz helyzetben vagyunk. Nagyon limitált az idő, hogy eladjuk a terményeket. Az érettségi szint miatt naponta többszörösére nőhet vagy csökkenhet az ár. (…) A logisztikai problémák eléggé meg tudják nehezíteni a kereskedelmet. Elég sok problémánk van a kamionszerzéssel. Magyar kamiont nagyon nehéz találni. A Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete sem segít ebben, mert védik a magyar fuvarozók piacát, de nincs elég magyar fuvarozó
– meséli Boros Regina, aki a mangótól a licsin át az avokádóig mindenféle gyümölcsöt importál hazánkba, emiatt komoly logisztikai kihívásokkal találkozik minden nap.
Úgy tűnik, hogy az általános inflációs környezetben a magyar agráriumban különösen gyors a drágulás, míg az egzotikus termékek ára inkább csökken. Kérdésemre, hogy elképzelhető-e, hogy a magyar fogyasztók inkább egzotikus gyümölcsökkel helyettesítik majd a magyar termékeket Boros Regina azt mondta:
Igen, ha egyszer az egzotikust olcsóbban meg tudják venni, akkor biztos, viszont azt látjuk, hogy az alma, paprika és a paradicsom olyan alapvető zöldségek, hogy bármi történik is, meg fogják venni a magyarok.
Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a hírlevelünkre!
Korábbi adásaink:
Pénz
Valódi pénzgyárat indíthatott volna be a magyar vállalkozó hamis brazil kötvénye
Alkalmas lehet a hamis kötvény kvázi tisztára mosására, ha valaki úgy viszi be egy cégbe, ahogy azt a papíron ezermilliárdokat érő brazil állampapírral tették.
A Pénzügyminisztérium szerint kacsa a Nők 43+ról szóló hír, marad a Nők 40
Megjelent a hír, hogy 2025-től Nők 43+ lesz a Nők 40 helyett, és az OECD is javasolt a szigorítást, de a kormány nem tervez ilyesmit.
A bankok azonnal elkezdték áthárítani az új adót, amit a nyakukba kaptak
A devizaváltásra vonatkozó illeték a jegybank szerint nem fogja úgy emelni az inflációt, ahogy a tranzakciós illeték emelése. Kérdés, hogy mit lép a Revolut, a Wise és a hasonló, határokon átnyúló fintech szereplők.
Fontos
Van már akkora bajban Európa, hogy Egyesült Államok legyen belőle?
A Draghi-jelentés jó látleletet nyújt az EU gazdasági kihívásairól, de erősen kérdéses, hogy érdemes és lehetséges-e a központosítás felé elmozdulni.
Nagyrészt kidobott közpénz a külföldi beruházások állami támogatása
Miért kritizálta Matolcsy György a kormányt azzal, hogy túl sok állami forrást fordít a külföldi működőtőke bevonásra és újraiparosításra? A G7 Podcastban Medve-Bálint Gergővel, a téma kutatójával beszéltük át.
Elbukott a magyar-német blokk, jöhet a kínai ellencsapás az autóipari vámok miatt
Nem sikerült újabb szövetségeseket találni, így maradnak a vámok a kínai elektromos autókkal szemben. Kérdés, hogy mit lép válaszként Kína.
