Hírlevél feliratkozás
Bucsky Péter
2022. március 19. 04:34 Podcast

A közlekedés finanszírozása a feje tetejére állt, újragondolhatjuk a városi terek használatát

Kevéssé ismert tény, hogy Csehországban és Magyarországon közlekednek a fejlett országok között a legtöbben közösségi közlekedéssel. Ez azonban nem tudatos közlekedéspolitika eredménye, hanem sokkal inkább a rendszerváltást megelőző kor öröksége. A kelet-közép-európai térség országai számára így egyre fontosabb, hogy a gazdasági fejlődéssel egyre növekvő autózás okozta társadalmi kihívásokat kezelni tudják.

A beszélgetést a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.

Egy nemrég megjelent tanulmánykötet, az Emerging European Economies after the Pandemic című könyv egyik fejezete a térség országainak közlekedéspolitikai fejlődését tekinti át az 1990-es évektől napjainkig. A fejezet társszerzője, Hörcher Dániel, az Imperial College London posztdoktori kutatója, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedéstechnológiai és Közlekedésgazdasági Tanszékének adjunktusa a G7 Podcast e heti vendégeként arról adott átfogó képet, hogy milyen kihívásokkal néznek szembe a térség országai, és hogy tudnak-e olyan válaszokat adni ezekre, amellyel elkerülhetik a fejlett nyugati országok hibáit és zsákutcáit.

A rendszerváltás után egyre többen tudtak személygépjárművet venni, aminek hatására a városok szétfolyása, a szuburbanizáció is megindult. Egyelőre azonban még mindig nem érte el az autóhasználat azt a szintet, mint Nyugaton, de a növekedés ebbe az irányba folyamatos.

Egy bizonyos szempontból lemaradó társadalom meg tud ugrani egy nagyobb fajta fejlődést, és előnyre tudja változtatni a korábbi lemaradást. (…) Megfelelő beavatkozásokkal néhány évtized alatt át tudjuk alakítani ezeket a kelet-közép-európai városokat egy tömegközlekedés-orientált és fenntartható pályára, anélkül, hogy keresztül kelljen menni azokon a folyamatokon, mint Nyugat-Európában.

véli Hörcher Dániel.

A megfelelő közlekedési politikákkal így fenntartható lehet a ma is sokkal magasabb közösségi közlekedési részarány, aminek jelentős társadalmi előnyei vannak. Az autókra kiépített elővárosok túlburjánzása nemcsak közlekedési probléma, hanem városfejlődési és társadalmi kihívás is.

Az urbanisztika mellett a városökonómia is egyre fontosabb szerepet kap. Annak ugyanis, hogy hol lakunk, jelentős környezeti hatásai vannak: nem mindegy, hogy az újonnan épült ház vagy lakópark kialakításakor mennyi zöld terület szűnik meg, hogy a mindennapos ingázásnak mennyivel magasabb a zöld lábnyoma.

Mindezeket egyre több országban ismerik fel, ezért a közlekedés költségeiben igyekeznek ezeket megjeleníteni. Egyre többször merül fel a közlekedésgazdasági kutatók mellett politikai döntéshozók diskurzusában is, hogy mindezeket a költségeket figyelembe kell venni az ingatlanok és a közlekedési módok adóztatásakor is.

Az Európai Unió kohéziós és egyéb támogatási politikájában is irányváltás van: korábban kiemelkedő összegekkel támogatták a közút, de különösen az autópálya építéseket, ennek pedig szinte teljesen vége van az új, 2021-től kezdődött hét éves költségvetési ciklussal – a támogatások túlnyomó többségét a vasút fejlesztésére fordítják.

Nem feltétlenül lesz ez azonban elegendő ahhoz, hogy térségünkben, vagy éppen Magyarországon a társadalmilag leghasznosabb fejlesztések valósuljanak meg. Ahogy arra Hörcher Dániel rámutatott, hiába érhető el a közlekedésgazdasági szakemberek eszköztárában ahhoz számos eszköz, hogy a leghasznosabb projekteket válogassák ki, Magyarországon ez eddig leginkább fordítva történt.

A tankönyvi megoldás az lenne, hogy létrehozunk egy nagy csomagot: nagyon sok lehetséges fejlesztési csomagot számításba veszünk, mindegyiket értékeljük külön-külön, majd rangsoroljuk őket. Majd ameddig a pénzünk tart, megvalósítjuk őket. Így működik ez az észak-európai országokban, az Egyesült Királyságában, Hollandiában. Magyarországon a logika fordított: első körben elkészül egy lista, hogy milyen projekteket szeretnénk megvalósítani, második körben elvégezzük a költség-haszon elemzést.

– foglalta össze az európai uniós projektek finanszírozásának legjelentősebb problémáját Hörcher Dániel.

Nem csak Magyarországon akad hiányosság az uniós politikák kapcsán: a messze legszennyezőbb légi közlekedés kiváltására egyelőre nincsen érdemi akarat Európában. Ehhez – a választópolgárok kényelmi szempontjai miatt – arra lenne szükség, hogy egységes európai gyorsvasúti hálózat jöjjön létre. A tagországok vasútvállalatai azonban nem összeurópai érdekeket követnek, hanem a helyi választópolgárokéit – így még hosszú ideig álom marad, hogy egyszerűen és gyorsan lehessen Európa nagyvárosai között vonatozni Hörcher Dániel szerint.

Jelenleg ennél nagyobb probléma a pandémia miatt visszaeső közösségi közlekedési utasszámok kezelése. Szerencsére ezek mára kezdenek visszaállni. A közlekedési szakma számára azonban jelentős kihívás, hogy milyen hatása lesz hosszú távon az otthoni munkavégzésnek. Mert az már biztos, hogy tömegek számára lesz elérhető a heti néhány napos home office, de ez nem csak csökkenteni fogja az utazási keresletet, mivel ezáltal egyre nagyobb térségből lesz vállalható az ingázás. Azt még nem látni tisztán, hogy a két folyamat eredője mi lesz.

A beszélgetésben ezen kívül arról is szó van, hogy a koronavírus járvány milyen kihívást jelent a közösségi közlekedés finanszírozására, mely térségbeli országok tudtak hatékonyabb közlekedéspolitikát megvalósítani, és hogy miért nem igazán hatékony a liberalizáció a vasúti személyszállításban.

Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a hírlevelünkre!

Korábbi adásaink:

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk„Az eddiginél is nagyobb borzalmakra kell felkészülni” - a háború első két hetét értékeltükElkerülhető lett volna-e a háború, és miért pont most tört ki? Mire elegendőek a nyugati szankciók, és mit akar Putyin? Az e heti G7 Podcastban többek között ezeket is körüljártuk.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem ragadtunk a közepes jövedelmi csapdában, de a további felzárkózáshoz reformok kellenekA V4-ek, illetve Románia, Horvátország és Szlovénia is közelebb került az EU-átlaghoz a csatlakozás után, az e heti G7 Podcastban Mátyás Lászlóval arról beszélgettünk, min múlik, hogy ez a felzárkózás folytatódik-e.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHat-nyolc százalékkal többet adóznak az alacsonyabb jövedelmű magyarok a jobban keresőknélHa együtt nézzük az szja, az áfa és a családi adókedvezmények hatását, a magyar adórendszer a rosszabbul keresőktől a tehetősebbek felé oszt újra. Krekó Judittal beszélgettünk az e heti G7 Podcastban.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAnyagilag és lelkileg is kizsigereli a munkavállalókat a szexkamera-iparágA tehetősebb fogyasztók igényeit a kevés pénzért sokat dolgozó szegény tömegek elégítik ki az iparágban - mondják szakértő beszélgetőtársaink.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSok pénz keres gazdát, de furcsa, szögletes szabályoknak kell megfelelniA G7 eheti podcastjában egy angyalbefektetővel, egy startup vezetőjével és egy egyetemi docenssel beszélgettünk. A befektetők sokféle szabályai megnehezítik a rugalmasságot.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkBővítette az ország mozgásterét, de a demokráciát gyengítette a magyar pénzügyi nacionalista fordulatMi volt Magyarország pénzügyi nacionalista fordulatának logikája? Piroska Dórával, a CEU adjunktusával beszélgettünk a kutatásai alapján a G7 Podcast e heti adásában.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkInnovatív termékeket külföldön lehet eladni, ahol a nagy cégek valódi döntéshozói ülnekA G7 podcastban ezen a héten big datás cégek vezetőivel beszélgettünk. Jó termékeket lehet fejleszteni itthon, de az értékesítéshez komoly nemzetközi tapasztalat kell.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Podcast eu támogatás fenntarthatóság költség-haszon elemzés közlekedés Olvasson tovább a kategóriában

Podcast

Bucsky Péter
2024. március 26. 13:11 Pénz, Podcast

A folyószámlán parkoltatott pénz aktív kezelésével több kolléga bérét kereshetik meg a kkv-k

A magyar vállalatok tízezer milliárd forintot tartanak érdemi kamat nélkül folyószámláikon, pedig tisztes hozamot kínáló, mégis likvid befektetések is elérhetők.

Bucsky Péter
2024. február 10. 04:38 Podcast

Egy évszázaddal később is kimutathatók az oktatáspolitikai döntések hatásai

A Klebelsberg-korszak általános iskolái jobban ellenálltak a falusi iskolák bezárásának. A népességfogyás miatt ma a kisvárosi gimnáziumok kerültek veszélybe.

László Pál
2024. február 6. 15:35 Podcast, Támogatói tartalom

Űrhajós nem, influencer annál inkább lenne a legtöbb általános iskolás

Az alfa generációs magyar gyerekek 55 százaléka már pénzt is keresett, kétharmaduk a technológia segítségével, felük közösségi média platformokon, míg negyedük online streamelésen keresztül jutott bevételhez.

Fontos

Lukács András
2024. április 17. 04:34 Élet

A kereslet visszafogásával érdemes csökkenteni az üzemanyagárakat

A kormány olcsóbb üzemanyagot szeretne, ám az élhető jövőt az szolgálná, ha ez azért valósulna meg, mert kevesebb benzinre és gázolajra van szükség.

Avatar
2024. április 16. 04:36 Közélet

Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?

Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.

Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik

Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.