Ha minden úgy megy tovább, mint ahogy most látszik, akkor valószínűleg még az eddiginél is sokkal nagyobb borzalmakra kell felkészülni, nemcsak a tüzérségi és légi támadások miatt, hanem azért is, mert úgy tűnik, hogy az oroszok tényleg a bekerített városok kiéheztetésére törekednek – mondta Váczi István az e heti G7 Podcastban.

A műsort a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.

Kicsit több mint két héttel ezelőtt Vlagyimir Putyin orosz elnök olyan háborút indított Ukrajna ellen, amihez hasonlót jellegében és kiterjedtségében a második világháború vége óta nem láttunk Európában. A G7 Podcast e heti adásában a háború első két hetének legfontosabb történéseit és tanulságait összegeztük a G7 szerzőivel, Váczi Istvánnal, Mészáros R. Tamással, Bucsky Péterrel és Jandó Zoltánnal a témában megjelent cikkeik alapján.

A legtöbb elemzőt nagyon meglepte az orosz katonai agresszió, ezért a műsor első felében arról volt szó, hogy mik voltak a háborús eszkaláció külpolitikai előzményei, hogy miért pont mostanra időzítették az orosz agressziót.

Az orosz vezetésnek úgy tűnhetett, hogy a gazdasági körülmények megfelelőek. Már a háború előtt is kifejezetten magasak voltak az energiahordozók árai, mind a kőolaj, mind a földgáz, tehát ez egy biztos bevételt ígért az oroszoknak, másrészt pedig valószínűleg úgy ítélték meg, hogy ha lesznek is nyugati ellenintézkedések, azok nem fognak olyan mély sebet ejteni az orosz gazdaságon, ami esetleg borítaná a saját terveiket. Szerintem itt egy nyolcéves építkezés volt orosz részről

– mondta erről Váczi István.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNegyedik nagy győzelméért indított háborút Ukrajnában a két éve még vert helyzetben lévő PutyinAz orosz elnök olyan háborút indított el, amely példátlan Európában a második világháború vége óta, és mérhetetlen emberi szenvedést okoz a hatalmas gazdasági károk mellett.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMi lesz Ukrajnából a háború után, Finnország vagy Szíria?Ha nem bomlik fel az orosz hadsereg vagy a hatalmi gépezet, Moszkvának fontos szava lesz Ukrajna jövőjének meghatározásában. De milyen lehet ez a jövő?

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKinek kedvez, ha elhúzódik a háború Ukrajnában?Hiába látszik Ukrajna esélytelennek egy kifárasztó jellegű háborúban, az orosz vezetésnek továbbra is sürgős lenne minél hamarabb döntésre vinni a dolgot a harctéren.

Mészáros R. Tamással a háború geopolitikai vonatkozásairól beszélgettünk, és arról, hogy elkerülhető lett volna-e a háború, ha más döntések születnek, külön kitérve arra, hogy mennyire volt reális az a John J. Mearsheimer, a Chicagói Egyetem professzora által propagált elgondolás, amely szerint Ukrajnának nem kellett volna törekednie a nyugati orientációra, az országnak semlegesnek kellett volna maradnia, és a Nyugatnak nem kellett volna meglebegtetnie a NATO-csatlakozás lehetőségét (a beszélgetésben említett 2015-ös videó ide kattintva érhető el).

Az, hogy Ukrajna egy potenciális konfliktusforrás, igazából már a NATO bővítése előtt, jóval a mostani válság előtt egy visszatérő téma volt a nemzetközi kapcsolatokban, és utólag könnyű elmélkedni, hogy mit kellett volna tenni, de arra senkinek nem volt egy receptje, hogy hogy lehetett volna kihúzni ennek az egész szembenállásnak a méregfogát

– mondta Mészáros.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkPutyin mozgatja a szálakat, vagy a struktúra mozgatja Putyint?Egyes elemzések az orosz rendszer jellegével magyarázzák az ukrán válságot, mások szerint Vlagyimir Putyin és rezsimje helyett pusztán a nagyhatalmi politika ökölszabályai vezérlik a történetet.

Az agresszióra reagálva a nyugati országok és a szövetségeseik gyors és sok tekintetben példátlan gazdasági szankciókat fogadtak el Oroszországgal szemben. „Az Egyesült Államok és az Európai Unió a pénzügyi rendszerét lehetetlenítette el tulajdonképpen Oroszországnak, az orosz elit elvesztette vagyonának a java részét” – mondta erről Bucsky Péter, aki szerint habár ezek a szankciók nagyon kemények voltak, a kőolaj és földgáz importjára vonatkozó korlátozások még ennél is nagyságrendekkel jobban fájnának Oroszországnak. Ez azonban Európának is nagyon fájna.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkUniós befektetések híján tőkéhez és technológiához sem jut az elszegényedő orosz gazdaságNehéz átlátni, hogy az orosz oligarchákkal szembeni szankciók miért fontosak, de ha megnézzük a nemzetközi pénzmozgásokat, akkor érthetőbbé válik.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSérülékeny az orosz gazdaság, de csak a földgáz bojkottjával lehetne földre kényszeríteniAz eddigi szankciók sok kárt okoztak az orosz gazdaságnak, de gyorsan kizárólag azzal lehetne rajta nagyot ütni, amit Európa csak végső esetben engedhet meg magának.

Energetikai szakértők a háború kezdete óta ezt a kérdést vizsgálgatják, hogy hogyan oldható ez meg, elképzelhető-e ilyen lépés. Nagyon jól látszik, hogy a felek egyelőre ettől mind a két oldalon nagyon ódzkodnak. Ez mind a két félnek nagyon fájna, valószínűleg az oroszoknak fájna jobban, de egyelőre Európában sem látszik az, hogy hogyan lehetne menedzselni az orosz gáz hiányát, ami nagyjából a 40 százaléka az európai gázimportnak

– mondta Jandó Zoltán, aki szerint vannak olyan elemzések, amik alapján meg lehetne oldani a szankciókat csak az ipari felhasználás korlátozásával és a lakossági fogyasztás korlátozása nélkül, de azért ezek elég nehezen kiszámítható szcenáriók. A kőolaj importjának jelentős csökkentése valószínűleg könnyebben lenne kivitelezhető, de annak is nagyon sok tovagyűrűző hatása lenne, bár nem annyira súlyos talán, mint a gázimport korlátozásának.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMiért pénzeli nagyobb gázvásárlásokkal Európa a háborút?Sokkal több bevétele lehet a Gazpromnak a gázszállításokból az invázió kezdete óta, mint azt megelőzően, az európai partnereket azonban kötik a szerződéseik.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMost már látszik, hogy az orosz gázszállítások előrejelezték a háborútA szerződések alapján a Gazpromnak meghatározott mennyiséget kell szállítania. Ettől eltérhet ugyan, de később pótolnia kell. Az elmúlt napokban ez történik, a korábbi ár dupláján.

Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a hírlevelünkre!

Korábbi adásaink:

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem ragadtunk a közepes jövedelmi csapdában, de a további felzárkózáshoz reformok kellenekA V4-ek, illetve Románia, Horvátország és Szlovénia is közelebb került az EU-átlaghoz a csatlakozás után, az e heti G7 Podcastban Mátyás Lászlóval arról beszélgettünk, min múlik, hogy ez a felzárkózás folytatódik-e.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHat-nyolc százalékkal többet adóznak az alacsonyabb jövedelmű magyarok a jobban keresőknélHa együtt nézzük az szja, az áfa és a családi adókedvezmények hatását, a magyar adórendszer a rosszabbul keresőktől a tehetősebbek felé oszt újra. Krekó Judittal beszélgettünk az e heti G7 Podcastban.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAnyagilag és lelkileg is kizsigereli a munkavállalókat a szexkamera-iparágA tehetősebb fogyasztók igényeit a kevés pénzért sokat dolgozó szegény tömegek elégítik ki az iparágban - mondják szakértő beszélgetőtársaink.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSok pénz keres gazdát, de furcsa, szögletes szabályoknak kell megfelelniA G7 eheti podcastjában egy angyalbefektetővel, egy startup vezetőjével és egy egyetemi docenssel beszélgettünk. A befektetők sokféle szabályai megnehezítik a rugalmasságot.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkBővítette az ország mozgásterét, de a demokráciát gyengítette a magyar pénzügyi nacionalista fordulatMi volt Magyarország pénzügyi nacionalista fordulatának logikája? Piroska Dórával, a CEU adjunktusával beszélgettünk a kutatásai alapján a G7 Podcast e heti adásában.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkInnovatív termékeket külföldön lehet eladni, ahol a nagy cégek valódi döntéshozói ülnekA G7 podcastban ezen a héten big datás cégek vezetőivel beszélgettünk. Jó termékeket lehet fejleszteni itthon, de az értékesítéshez komoly nemzetközi tapasztalat kell.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkFedő van a vidéki Magyarország lángoló konfliktusain, de a problémák nem oldódtak megA mélyszegények fegyelmezését szolgáló közmunkaprogram alapvetően alakult át a 2010-es évek második felére. Az e heti G7 Podcastban erről az átalakulásról beszélgettünk Szombati Kristóffal.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Podcast földgáz háború kőolaj orosz-ukrán konfliktus Oroszország szankciók Ukrajna vlagyimir putyin Olvasson tovább a kategóriában