Az új 11.-es orosz történelemkönyv sokkal inkább nyílt propaganda, mint történettudomány, és ez rányomja a bélyegét a Magyarországról szóló részekre is.
Az ukrajnai háborúval kapcsolatos orosz atomfenyegetés hitelességét a történelem eddigi egyetlen nagyhatalmi nukleáris válságának tanulságai alapján is nehéz megítélni, bár vannak párhuzamok 1962 és 2023 között.
Kellene a pluszbevétel az orosz költségvetésbe, de a Nemzetközi Energiaügynökség nem számít arra, hogy drágul idén a kőolaj a mostani szintről.
Lényegében szomszédságba kerülnének Litvániával és Lengyelországgal, két EU- és NATO-taggal.
Az orosz elnök szeret erőt mutatni, de valószínűleg tényleg nem tetszik neki, amit a kritizált területen lát.
Forradalom, polgárháború, Putyin megölése, a kollaboránsok megbüntetése a kisemberekig bezárólag: nem radikalizmusért kell a szomszédba mennie azoknak az orosz ellenzékieknek, akik szombat óta Varsó mellett tárgyalnak az orosz rendszerváltás elképzelt irányairól.
A Bloomberg forrásai szerint attól tart a Kreml, hogy valódi sikerek hiányában visszaüt a sikerpropaganda.
Hosszú távon gazdaságilag nagyon egyenlőtlen a két ország játszmája, amit csak az orosz katonai erő tart még valamennyire egyensúlyban.
Tóth-Czifra András, Oroszországgal foglalkozó politikai elemző szerint a felszín alatt látszik, hogy az orosz gazdasági modell komoly kihívásokkal küzd. G7 Podcast!
Jogi értelemben Putyin személyesen is felelős az elkövetett emberiesség elleni bűncselekményekért és a háborús agresszióért, de jelenleg nincs bíróság, amely ezt megállapíthatná róla.