Hírlevél feliratkozás
Váczi István
2023. november 19. 04:34 Világ

Elveszett év jöhet az ukrajnai háborúban

A 21 hónapja tartó ukrajnai háború rengeteg váratlan fordulattal szolgált már, most azonban szokatlan módon egyszerre van jelen a megjósolhatóság és bizonytalansági faktorok egész sora. Abban nagyjából konszenzus van az elemzők között, hogy a belátható jövőben, néhány hónapos időtávon nem várható túl nagy elmozdulás a frontokon, az ezt követő eseményeket azonban nem kis részben azok a döntések fogják meghatározni, amelyeket ezekben a hónapokban hoznak vagy nem hoznak meg a felek.

Ez nem jelenti azt, hogy ne zajlanának jelenleg is nagyon súlyos harcok szinte minden frontszakaszon. Bár a nyári ukrán ellentámadás nagyrészt kifulladt, délen, a Zaporizzsja megye középső részén lévő Robotine környékén csapataik továbbra is igyekeznek átrágni magukat az orosz védelmen. Noha ettől nagy áttörés nem várható, ez a legjobbak közé sorolt orosz alakulatok sorát tartja a térségben, érzékeny veszteségeket okozva nekik.

Nyugatabbra, Herszon megyében, a Dnyeper bal partján több helyen is megvetették lábukat kisebb ukrán alakulatok, de egyelőre nincs olyan hídfőjük és utánpótlási rendszerük, amely lehetővé tenne egy nagyobb kitörési kísérletet. Valószínűbb, hogy a cél itt is az orosz csapatok lekötése és gyengítése, ahogyan arról korábban írtunk az első világháborús párhuzamokkal kapcsolatban.

Minden más frontszakaszon jelenleg az oroszok támadnak, a legelszántabban a Doneck megyei Avgyijivka környékén, amiről korábban már többször is írtunk. Itt október 10. óta már a 200-at is meghaladta az elvesztett orosz harcjárművek (főleg tankok és lövészpáncélosok) száma, így egy ideje már főleg gyalogsággal támadnak, erős tüzérségi támogatás mellett.

Ahogy Michael Kofman amerikai elemző megjegyezte a War on the Rocks podcast legutóbbi epizódjában, az oroszok tulajdonképpen azt csinálták, amit a nyár nagy részében több nyugati tanácsadó az ukránokon kért számon: támadjanak jelentős gépesített alakulatokkal, vállalva az eleinte súlyos veszteségeket, mert ez ad esélyt az áttörésre, ami után már sokkal gyorsabb és könnyebb az előrejutás. De mint látszik, ez sem garancia a sikerre – tette hozzá.

A többi orosz támadási irány közül érdemes még kiemelni Bahmutot, ahol a várostól délre azokat a kisebb településeket (azok romjait) igyekeznek visszaszerezni, amiket az elmúlt pár hónapban veszítettek el. A front legészakabbi szakaszán, Harkiv és Luhanszk megyében pedig az Oszkil folyóhoz próbálnak felzárkózni, egyelőre kevés sikerrel.

Az ukrán főparancsnok, Valerij Zsaluzsnij összességében patthelyzetnek, illetve állóháborúnak írta le a mostani helyzetet, ahol az erők egyensúlya, illetve a haditechnikai adottságok miatt egyik fél sem képes gyorsan és érdemben elmozdítani a frontot. Kofman arra számít, hogy ebből jövőre sem tudnak kimozdulni a harcoló felek, és 2024 olyan elveszett vagy átmeneti év lesz, amikor nem lesznek nagy harctéri sikerek egyik oldalon sem, de ha jó döntéseket hoznak, annak 2025-ben már beérhet a gyümölcse.

Ukrajna esetében persze mindennek előfeltétele, hogy legalább a mostani szinten fennmaradjon a nyugati támogatás, hiszen anélkül nagyon nehezen maradhatnának talpon. A feladatok közül Kofman kiemelte a csapatok eddiginél jobb, alaposabb kiképzését, felkészítését, a frontvonalat jelenleg tartó egyes tapasztalt dandárok pihentetését, feltöltését. Érdemes lenne felfuttatni az Ukrajnán belüli fegyver- és hadianyaggyártást, miközben észszerűsítik a jelenleg áttekinthetetlenül sokfajta fegyverrendszer használatát, hogy könnyebb legyen a lőszerellátás és karbantartás logisztikája.

Ami az oroszokat illeti, Kofman arra számít, hogy nem lesznek türelmesek, felszerelést, embert nem sajnálva támadnak, hogy elfoglalják elsősorban a Donbászt, azaz Luhanszk és Doneck megyék Oroszország által annektált, de egyelőre el nem foglalt részét. Vagyis tulajdonképpen folytatják azt, amit most csinálnak, hogy ha máshogy nem megy, felmorzsolják az ukrán hadsereget. Ez persze az ő oldalukról is elkerülhetetlenül súlyos veszteségekkel jár, és ennek kapcsán érdemes egyenként áttekinteni azokat a változókat, döntéseket, amelyek meghatározhatják az ukrajnai háború menetét 2024-ben.

Ukrajna nyugati támogatása

Mint már volt róla szó, a nyugati katonai és pénzügyi segítség nélkül az ország nehezen maradna talpon, és Kijevben valószínűleg nem kis szorongással várják az európai parlamenti és még inkább az amerikai elnökválasztás eredményét. Jelenleg az EU-n belül csak a magyar – és újabban valamennyire a szlovák – kormány akadályozza Ukrajna segítését, de ha az EP-választáson megerősödnek a szélsőjobboldali, gyakran oroszbarát pártok, erősebb lehet az ellenszél. Ennél persze valószínűleg sokkal rosszabb lenne Ukrajnának Donald Trump visszatérése a Fehér Házba, igaz, ez már 2025 eseménye lehet*Az elnökválasztás 2024 novemberében lesz, a beiktatás 2025 januárjában..

Ám addig is az amerikai törvényhozási csaták és a magyar kormány ellenállása lassítja a segítség érkezését, aminek hatásával egy ponton túl már az ukrán kormánynak és hadvezetésnek is számolnia kell.

Orosz elnökválasztás

Az elemzői konszenzus szerint a márciusi elnökválasztás előtt nem várható a háború sorsát alapvetően befolyásoló fordulat Oroszországban, Putyin borítékolható újraválasztását követően viszont ezt egyáltalán nem lehet kizárni. Ha például újabb több százezres mozgósítási hullámot rendel el, akkor úgy erősíthetik meg a fronton harcoló alakulatokat, hogy a hátországban maradó behívottak az eddigieknél alaposabb felkészítést kaphatnak. A jelenleg a fronton harcolók pedig több pihenési időt kaphatnának, javítva a harci kedvüket.

Szintén benne lesz a pakliban a gazdaság további militarizálása, az erőforrások még nagyobb részének háborús célokra fordítása.

Légi háború

Az orosz hadvezetés jelenleg jól láthatóan takarékoskodik a légi (H-101) és vízfelszíni (Kalibr) indítású cirkálórakétáival, az ukrán félelmek szerint azért, hogy aztán a kemény tél beálltával tömegével indítsa őket az ukrán energiatermelő és -ellátó létesítmények ellen. Az ukránok mellett szól, hogy légvédelmük erősebb, mint tavaly télen, az energetikai infrastruktúra elemeit pedig igyekeztek felkészíteni a várható támadásokra.*Például a föld alá telepítettek olyan elemeket, amelyek nem igényelnek állandó hűtést.

Másrészt viszont az erőművek és az elosztóhálózat rosszabb állapotban van, mint egy éve, mivel nem sikerült azóta mindent helyreállítani, tapasztalataik alapján pedig az oroszok hatékonyabban kivitelezhetik a rakétacsapásokat, mint az előző télen. Ráadásul nyitott kérdés, hogy bírja-e majd lőszerrel az ukrán légvédelem.*Bár a szovjet eredetű indítók és egyes nyugati elfogórakéták összeházasítása növeli az esélyeiket.

A tét hatalmas: ahogy a RUSI brit védelmi agytröszt egyik közelmúltbeli elemzése írta, ha nem sikerül fenntartani a víz keringetését az ukrán városok távfűtő rendszereiben a kemény mínuszok idején, a csövek elfagynak, eltörnek, ami lényegében élhetetlenné tenné az érintett városokat.

A légi háború másik oldalán az F-16-osok ukrán beüzemelése segít majd valamelyest kiegyensúlyozni az erőviszonyokat, de azzal azért nem számol senki, hogy ezek önmagukban döntő hatást gyakorolnak az eseményekre. Ám ha csak annyit érnek el, hogy az oroszok még óvatosabban, ritkábban alkalmazzák harci helikoptereiket és repülőiket, már az is jelentős segítség lesz az ukrán földi csapatok számára.

Tüzérségi lőszerek

Nyugati becslések szerint az orosz gyártókapacitás, a meglévő készletek, valamint az utóbbi hónapokban beindult észak-koreai import elég ahhoz, hogy az orosz hadsereg jövőre fenntartsa az átlagosan napi legalább 10 ezer darab körüli nagy kaliberű tüzérségi lőszerfelhasználást. Ez azért lényeges, mert a mostani állóháborús környezetben taktikai szinten leginkább ez határozza meg, hogy melyik fél kerül fölénybe, képes-e legalább 100-200 métert előrenyomulni egy nap, és meg is tartani az elfoglalt területet.

Az ukránok a nyugati támogatással együtt is rosszabbul állnak, már az nagy szó volt, hogy a nyári hónapokban havi 200-250 ezer körüli lőszert elhasználhatott a tüzérségük. (Miközben a fentiek alapján az oroszoknál ez az érték legalább 300 ezer, de valószínűleg inkább több.) Erre egy darabig azonban valószínűleg nem lesz újra lehetőségük, mert a nyugati raktárkészletek egyre inkább kimerülnek, a gyártás pedig képtelen lépést tartani az igényekkel. A legfontosabb kaliber, a 155 milliméteres gránátok gyártása az Egyesült Államokban ugyan az ukrajnai háború kitörésekor jellemző havi 14 ezerről megduplázódott, de a célként kitűzött 100 ezret 2025 előtt nem éri el.

Az EU tavaly azt a célt tűzte ki, hogy jövő márciusig egymillió tüzérségi lőszert szállít le Ukrajnának, de erről mások mellett a német hadügyminiszter is elismerte, hogy nem fog teljesülni. Bár bővülnek a kapacitások, meredek felfutás itt sem várható 2025 előtt. Ilyen körülmények között pedig nehezen tervezhet újra nagy támadást az ukrán vezérkar 2024-re.

Ki lesz türelmesebb?

Ez egy meglehetősen kellemetlen helyzet Ukrajna számára. Ahogy Michael Kofman fogalmazott, katonailag az lenne racionális, hogy – az oroszokat zaklató kisebb volumenű támadások mellett – a védekezésre és a csapatok minőségi fejlesztésére koncentráljanak. A politikának viszont (a bel- és külföldi támogatás megtartása érdekében) az az érdeke, hogy fenntartsa azt a látszatot, hogy náluk van a kezdeményezés. Könnyen lehet, hogy alapvetően ez áll a vezérkari főnök és a kormányzat összezördülése között: az utóbbi tagjai nem örültek Zsaluzsnij patthelyzetet leíró értékelésének, illetve hogy az ennek feloldására tett javaslatok megvalósítása időigényes.

Az oroszok elvileg lehetnének türelmesek, amiért erre mégsem számítanak a nyugati elemzők, az az eddigi viselkedésük, ami szinte biztosan Putyin elvárásainak lenyomata. Már az eredeti, tavaly februári haditerv is irreális célokat állított az orosz hadsereg elé, annak összeomlása után az Észak-Ukrajnából kivont csapatokat pihentetés nélkül dobták harcba keleten, majd az előző télen is látványosan rosszul előkészített támadásokat erőltetett az orosz vezérkar.

A fentiek mellett pont azért lehet 2024 elveszett vagy átmeneti év, mert a felek vagy azért nem jutnak előre, mert nincs türelmük kivárni a nagyobb volumenű siker feltételeinek kiépítését, vagy azért, mert belevágnak ebbe az időigényes feladatba.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTalán sosem lesz ukrán áttörés, de ettől még győzhetnekAz ukrán ellentámadás első ránézésre szinte teljes kudarc. De mit látni akkor, ha egy mára jórészt elfeledett harcászati és stratégiai elmélet szemüvegén át nézzük?

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMi van, ha Ukrajna veszít?Az orosz győzelmi remények abból táplálkoznak, hogy a Nyugat előbb vagy utóbb úgyis belefárad Ukrajna támogatásába. De ehhez túl sok veszítenivalója van.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKatasztrófába hajszolná az amerikai hadvezetés Ukrajnát?Az offenzíva lassúsága miatt sorra érkeznek a jó tanácsok nyugatról, ám ezek jelentős része téves helyzetmegítélésen alapul, és finoman szólva vitatható.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Világ F-16 lőszer lőszergyártás orosz-ukrán háború tüzérség Ukrajna vlagyimir putyin Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Hajdu Miklós
2024. május 22. 13:14 Világ

Nem biztos, hogy jó ötlet megvámolni a kínai autókat Európában

Kína az európai autógyártók harmadik legfontosabb külpiaca, de veszélybe kerülhet az elérése, ha vámháború bontakozik ki a két térség között.

Mészáros R. Tamás
2024. május 22. 05:13 Pénz, Világ

Egyre többen védelmezik a készpénzt, már csak az a kérdés, ki ellen

Magyarországra a Mi Hazánk hozta be, de sok más országban is téma a készpénzhez való jog védelme.

Torontáli Zoltán
2024. május 21. 16:34 Élet, Világ

Nem sietik el a boltokban használt vékony műanyag zacskók betiltását

Az Európai Unió tesz egy nagy lépést a műanyag hulladék csökkentése érdekében, de nagyon lassan és sok szempontból kritizált módon.

Fontos

Stubnya Bence
2024. május 23. 13:49 Vállalat

Az egész magyar gazdaság megérzi, ha le kell állnia a gödi akkugyárnak

Komoly gazdasági érdekekkel állnak szemben a civilek jogos környezetvédelmi aggályai, ezért hatalmas tétje van a másodfokú bírósági döntésnek.

Váczi István
2024. május 22. 17:06 Közélet, Pénz

Jó üzlet Magyarországnak a kínai hitel? Nagyot lódított Lázár János

Lehet, hogy az autópályák szépen termelik a bevételeket, de attól még nem lesz jobb üzlet a vasúti fuvarozás - márpedig kínai kölcsönből idehaza vasút épül.

Torontáli Zoltán
2024. május 21. 13:03 Közélet, Pénz

Megint romolhat az életszínvonal, ha háttérbe szorul az infláció féken tartása

Egy friss elemzés szerint átmeneti javulásban lehetünk, a választások után középtávon könnyen visszatérhet a mostaninál magasabb infláció.